A poligráfos vizsgálatok elméletének és gyakorlatának összefoglalása
Copyright (c) 2026 Nagyné Bereczki Szilvia
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Absztrakt
A nemzetbiztonság területén a poligráfos vizsgálatok jelentős szerepet játszanak a biztonsági fenyegetések azonosításában és kezelésében, ezért időszerű és releváns a modern technológiai fejlődések, a biztonsági kihívások, a jogszabályi változások és a tudományos kutatások terén vizsgálni az eszközök hatékonyságát és alkalmazhatóságát. A további fejlődés érdekében fontosnak tartom a jelenlegi poligráfos vizsgálati protokoll ismertetését, hogy a felhasználók tudatosabban alkalmazzák. A cikk célja, hogy áttekintő képet adjon a poligráfos vizsgálat komplexitásáról és tudományos hátteréről. Az első részben áttekintem a poligráf rövid történetét. Ezt követően részletesen tárgyalom a poligráfos vizsgálat eljárásrendjét annak érdekében, hogy a vizsgálat iránt érdeklődők pontosabb képet kapjanak annak lefolyásáról és módszertanáról. Végezetül pedig az eddig megszerzett gyakorlati tapasztalatok ismertetésével bemutatom a korlátait, illetve a poligráfos vizsgálatból levonható eredmények alapján megfogalmazott következtetések relevanciáját. A cikk végén megvizsgálom a lehetséges jövőbeli kihívásokat.
Kulcsszavak:
Hivatkozások
AMSEL, Tuvya T. (2019): Planting the Seeds of Polygraphʼs Practice A Brief Historical Review. European Polygraph, 13(3), 141–154. Online: https://doi.org/10.2478/ep-2019-0010
BILAND, Claudine (2009): A hazugság pszichológiája. Budapest: Háttér Kiadó.
BUDAHÁZI Árpád (2013): A műszeres vallomásellenőrzés, különös tekintettel a poligráfos vizsgálatra. PhD-disszertáció. Pécs: Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskola.
CHAPPELL, Matthew N. (1929): Blood Pressure Changes in Deception. New York: Columbia University.
CZIGLER István (2003): Pszichofiziológia. Megismerés és aktiváció. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó.
DEPAULO, Bella M. et al. (1996): Lying in Everyday Life. Journal of Personality and Social Psychology, 70(5), 979–995. Online: https://doi.org/10.1037/0022-3514.70.5.979
EKMAN, Paul (2010): Beszédes hazugságok. A megtévesztés árulkodó jelei a politikában, az üzletben és a házasságban. Budapest: Kelly Kft.
GORDON, Nate (2011): Meta-Analytic Survey of Criterion Accuracy of Validated Polygraph Techniques. Polygraph, 40(4), 194–305.
HONTS, Charles R. – THURBER, Steven – HANDLER, Mark (2021): A Comprehensive Meta‐Analysis of the Comparison Question Polygraph Test. Applied Cognitive Psychology, 35(2), 411–427. Online: https://doi.org/10.1002/acp.3779
KRAPOHL, Donald – HANDLER, Mark – LYNCH, Michael (2023): Terminology Reference for the Science of Psychophysiological Detection of Deception. 4th Edition, 2022. European Polygraph, 17(2), 11–150. Onine: https://doi.org/10.2478/EP-2023-0006
LARSON, John A. (1923): The Cardio-Pneumo-Psychogram in Deception. Journal of Experimental Psychology, 6(6), 420–454. Online: https://doi.org/10.1037/h0074457
NELSON, Raymond (2015): President’s Message. APA Magazine, 48(4), 25–32. Online: https://polygraph.org/docs/484 july aug 2015.pdf
NELSON, Raymond et al. (2011): Using the Empirical Scoring System. Polygraph, 40(2), 67–78.
NELSON, Raymond – KRAPOHL, Donald – HANDLER, Mark (2008): Brute Force Comparison: A Monte Carlo Study of the Objective Scoring System version 3 (OSS-3) and Human Polygraph Scorers. Polygraph, 37(3), 185–215.
OLÁH Attila (2006): Pszichológiai alapismeretek. Budapest: Bölcsész Konzorcium.
SZABÓ Imre (2022): A poligráfos hazugságvizsgálat új módszerei és alkalmazási lehetőségei. Rendőrségi Tanulmányok, 5(3), 70–120.
SYNNOTT, John – DIETZEL, David– IOANNOU, Maria (2015). A Review of the Polygraph History Methodology and Current Status. Crime Psychology Review, 1(1), 59–83. Online: https://doi.org/10.1080/23744006.2015.1060080
WIDACKI, Jan (2019): Attempts at Lie Detection Based on Scientific Premises on the End of 19 Century and in the First Half of the 20 Century. European Polygraph, 13(3), 121–139. Online: https://doi.org/10.2478/ep-2019-0009
Jogi források
- 2016. évi XXIX. törvény az igazságügyi szakértőkről
- A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény