A klasszikus biometriától, biostatisztikától az automatikus biometrikus személyazonosság-ellenőrzésig
Út a mesterséges intelligenciáig
Copyright (c) 2024 Hazai Lászlóné
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Absztrakt
A biometria módszerei a 20. század végéig jellemzően a közigazgatási, bűnüldözési, határvédelmi vonatkozású folyamatok, eljárások keretében nyertek széles körű alkalmazást. Azonban ma már számos területen és nagyon különböző célból használják azonosság-ellenőrzésre biometrikus tulajdonságainkat, jellemzőinket. A tanulmány bemutatja a biometria kapcsolatát különböző tudományokkal, azt a folyamatot, amelynek során a biometria a biostatisztika, a matematika, a biológia és az élettudomány megfelelő eredményeit felhasználja. Ismerteti a biometria különböző evolúciós definícióit, és felvázolja azt a történelmi fejlődési folyamatot, amely során a biometria különböző módszereit a bűnüldözés területén vizsgálni, alkalmazni kezdték, és ahogy a számítástechnika fejlődésével, a mesterséges intelligencia alkalmazásával a biometrikus módszerek új szintre léptek. Elemzi a különféle biometriai jellemzőket, tulajdonságokat és a módszerek kiválasztási szempontjait, és bemutatja a mesterséges intelligencia szerepét. Felhívja a figyelmet a biometrikus azonosság-ellenőrzés, a hitelesítés és a felismerés helyes értelmezésére és a téma még megoldandó szabályozási, etikai problémáira.
Kulcsszavak:
Hivatkozások
A biometria és a biostatisztika? [é. n.]. Gobertpartners.com. Online: https://gobertpartners.com/are-biometry-and-biostatistics
Alphonse Bertillon (1853–1914) [é. n.]. Visible Proof: Forensic Views of the Body. Online: https://www.nlm.nih.gov/exhibition/visibleproofs/galleries/biographies/bertillon.html
BALLANTYNE, M. – BOYER, R. S. – HINES, L. (1996): Woody Bledsoe: His Life and Legacy. AI Magazine, 17(1), 7–20. Online: https://www.cs.utexas.edu/users/boyer/bledsoe-memorial-resolution.pdf
Biomatematika [é. n.]. Wikipedia. Online: http://hu.wikipedia.org/wiki/Biomatematika
Biometric Recognition and Behavioural Detection (2021). [H. n.]: Policy Department for Citizens’ Rights and Constitutional Affairs – Directorate-General for Internal Policies. Online: https://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/STUD/2021/696968/IPOL_STU(2021)696968_EN.pdf
BODZSÁR É. – ZSÁKAI A. (2013): Antropológiai/humánbiológiaigyakorlatok. [H. n.]: Eötvös Loránd Tudományegyetem. Online: https://ttk.elte.hu/dstore/document/845/book.pdf
BOGDÁN M. (2005): A rabosító fénykép. A rendőrségi fényképezés kialakulása. Budapesti Negyed, 13(1–2). Online: https://epa.oszk.hu/00000/00003/00034/bogdan.html#fnt15
BROOKES, E. [é. n.]: Cesare Lombroso: Theory of Crime, Criminal Man, and Atavism. Simply Psychology. Online: www.simplypsychology.org/lombroso-theory-of-crime-criminal-man-and-atavism.html
Cesare Lombroso: Theory of Crime, Criminal Man, and Atavism [é. n.]. Criminology Web. Online: https://criminologyweb.com/cesare-lombroso-theory-of-crime-criminal-man-and-atavism/
Cognitive science [é. n.]. Wikipedia. Online: https://en.wikipedia.org/wiki/Cognitive_science
DANTCHEVA, A. – ELIA, P – ROSS, A. (2015): What Else Does Your Biometric Data Reveal? A Survey on Soft Biometrics, IEEE Transactions on Information Forensics and Security (TIFS), 11(3). Online: https://doi.org/10.1109/TIFS.2015.2480381
ELLIOTT, S. J. – KUKULA, E. P. – SICKLER, N. C. (2010): The Challenges of the Environment and the Human / Biometric Device Interaction on Biometric System Performance. Online: https://www.slideshare.net/bspalabs/the-challenges-of-the-environment-and-the-human-biometric-device
Európai Bizottság (2020): Fehér könyv a mesterséges intelligenciáról: a kiválóság és a bizalom európai megközelítése, COM(2020) 65 final, Brüsszel, 2020. február 19.
Face Recognition Technology Evaluation (FRTE) Face Mask Effects [é. n.]. National Institute of Standards and Technology. Online: https://pages.nist.gov/frvt/html/frvt_facemask.html
Fogalomtár (2018). [H. n.]: ÁKFI - Mérési és Módszertani Iroda. Online: https://joallammutatok.uni-nke.hu/document/joallammutatok-uni-nke-hu/Szoc_Fogalomt%C3%A1r_v10_arculat.pdf
Forensic science [é. n.]. Wikipedia. Online: https://en.wikipedia.org/wiki/Forensic_science
GALTON, F. (1892): Finger Prints. London – New York: Macmillan. Online: https://galton.org/books/finger-prints/index.htm
GROTHER, P. – NGAN, M. – HANAOKA, K. (2019): NISTIR 8271. Face Recognition Vendor Test (FRVT). Part 2. Identification. Online: https://doi.org/10.6028/NIST.IR.8271
HELFAND, J. (2021): Alphonse Bertillon and the Troubling Pursuit of Human Metrics. The MIT Press Reader, 2021. május 5. Online: https://thereader.mitpress.mit.edu/the-troubling-pursuit-of-human-metrics/
Henry Classification System [é. n.]. Wikipedia. Online: https://en.wikipedia.org/wiki/Henry_Classification_System
Jacques Bertillon [é. n.]. Britannica. Online: https://www.britannica.com/biography/Jacques-Bertillon
JÄGER, J. (2001): Photography: a means of surveillance? Judicial photography, 1850 to 1900. Crime, History and Societies, 5(1). Online: https://doi.org/10.4000/chs.1056
KOVÁCS T. – MILÁK I. – OTTI Cs. (2012): A biztonságtudomány biometriai aspektusai. Pécsi Határőr Tudományos Közlemények, 13, 485–496. Online: http://www.pecshor.hu/periodika/XIII/kovacsti.pdf
SEKULA, A. (1986): The Body and the Archive. The MIT Press, 39. Online: https://doi.org/10.2307/778312
TRAURING, M. (1963): Az ujjgerinc-mintázatok automatikus összehasonlításáról. Nature, 197, 938–940. Online: https://doi.org/10.1038/197938a0
Types of Biometrics [é. n.]. Biometrics Institute. Online: https://www.biometricsinstitute.org/what-is-biometrics/types-of-biometrics/
UJHEGYI P. (2021): A biometria kialakulásáról és alkalmazásáról. Honvédségi Szemle, (3), 135–149. Online: http://real.mtak.hu/144612/1/document3.pdf; https://doi.org/10.35926/HSZ.2021.3.11
WAYMAN, J. – ALYEA, L. (2000): Picking the Best Biometric for Your Application. In WAYMAN, J. (szerk.): National Biometric Test Center Collected Works. San Jose: National Biometric Test Center, 267–275. Online: http://ai.pku.edu.cn/application/files/7315/1119/1940/paper_collection.pdf
WERNER G. – HANKA L. (2016): A mesterséges neurális hálózatok alkalmazásának lehetőségei a biometrikus személyazonosításban. Műszaki Tudományos Közlemények, (5), 441–444. ISSN 2393-1280. Online: https://doi.org/10.33895/mtk-2016.05.101
WERSCHITZ O. (2019): A mesterséges intelligencia: tévhitek, valóság és gyakorlati alkalmazás. Magyar Elektronika, 2019. március 13. Online: https://www.magyar-elektronika.hu/10005-tartalom/2349-a-mesterseges-intelligencia-tevhitek-valosag-es-gyakorlati-alkalmazas