Szobalehallgatás és titkos kutatás az állambiztonsági szolgálatok időszakában
Esettanulmány titkos operatív akciók végrehajtásáról és eredményeiről
Copyright (c) 2023 Solti István
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Absztrakt
Az esettanulmány egy osztrák üzletemberrel szemben folytatott bizalmas nyomozás néhány intézkedését dolgozza fel. A magyar állambiztonsági szerv kémkedéssel gyanúsította az osztrák férfit, ezért a kémelhárítás feldolgozás alatt tartotta, amihez felhasználta a rendelkezésre álló titkos erőket és eszközöket, a technikai információszerzés módszereitől kezdve egészen a humán hírszerzés eszközrendszeréig. Az intézkedéseik között lehallgatták a férfi szállodai szobáit és telefonbeszélgetéseit, figyelték mozgását az országban, ügynököket alkalmaztak, valamint megfigyelték azokat a személyeket is, akik szorosabb kapcsolatba kerültek az osztrák üzletemberrel. Így orvos barátjának lakásába lehallgató berendezést telepítettek, egy másik ismerősét pedig a nyaralása alatt figyelték meg.
A szerző az esettanulmányban azt mutatja be, hogy az egyes állambiztonsági szervek milyen metódusok és eljárások mentén alkalmazták a titkos információgyűjtés egyes eszközeit. Megvizsgálja azt is, hogy az egyes intézkedések révén milyen információk jutottak a kémelhárítás birtokába.
Kulcsszavak:
Hivatkozások
-Z-8892 „Publicista” ügydossziék, ÁBTL – 3.1.5. – O – 17614; O – 17614/1, O – 17614/2, O – 17614/3
A titkos operatív technikai rendszabályok alkalmazásáról szóló 0017/1971. számú belügyminiszteri parancs, ÁBTL – 4.2 – 10 – 21/17/1971
Az állambiztonsági szervek hálózati munkájának alapelveit meghatározó 005/1972. számú belügyminiszteri parancs, ÁBTL – 4.2 – 10 – 21/5/1972
Az állambiztonsági szervek előzetes ellenőrző és bizalmas nyomozó munkáját meghatározó 0010/1973. számú belügyminiszteri parancs, ÁBTL – 4.2 – 10 – 21/10/1973