A radikális iszlám várható tendenciái Európában
Copyright (c) 2022 Vajda Endre
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Absztrakt
A keresztény–muszlim együttélés konfliktusai évszázadok óta jelen vannak az emberiség történelmében. A jelenséggel járó fenyegetések különböző módon befolyásolták egy adott régió biztonságát, társadalmi stabilitását. A legnagyobb biztonsági kihívást az erőszakos cselekmények jelentették, amelyek hátterében a vallási motívumok mellett az iszlám világ egy-egy
meghatározó eseménye húzódott. Ilyen volt az iszlám ébredés éve 1979-ben, az öbölháború (innen számítva aktív az al-Káida, és ennek következményeként tekinthetünk 9/11-re), Irak megszállása, az arab tavasz, valamint 2014-ben az Iraki és Levantei Iszlám Állam megalakulása. Az Iszlám Állam időközben területileg visszaszorult, és veszített a korábban elért pozíciójából, de a 2015-ben tetőző migrációs válság következményei rámutattak, hogy a radikális iszlám új szintre lépett Európában. Nagyon nehéz olyan stratégiát definiálni, amely feloldaná a muszlimok és a keresztények között meglévő feszültségeket, ezért a védelmi szektor alanyainak kiemelt figyelmet kell fordítania a szélsőséges iszlám monitorozására.
Kulcsszavak:
Hivatkozások
Béres János: Muszlim radikalizmus Nyugat-Európában. Felderítő Szemle, 15. (2016), 4. 5–31.
Bill Warner: Saría törvény nem muzulmánoknak. (Fordította: Dzsihádfigyelő). Center for the Study of Political Islam. CSPI Publication. USA. 2010.
Fischl Vilmos. Az iszlám és a Nyugat. Hadtudományi Szemle, 3. (2010), 3. 47–53. Online: http://epa.oszk.hu/02400/02463/00017/pdf/EPA02463_hadtudomanyi_szemle_2010_3_047-053.pdf
Hell Péter: Drónelhárító rendszerek az objektumvédelemben. Hadmérnök, 12. (2017), 3. 37–47. Online: https://doi.org/10.32567/hm.2017.3.4
Huntington, Samuel P.: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása. Budapest, Európa, 2006.
Kis-Benedek József: Dzsihadizmus, radikalizmus, terrorizmus. Budapest, Zrínyi, 2016.
Komjáthy Lajos József: A vallási alapelvek és a vallási közösségek ismeretének jelentősége a békefenntartó és béketeremtő műveletek során. Hadtudományi Szemle, 10. (2017), 1. 282–297. Online: https://epa.oszk.hu/02400/02463/00034/pdf/EPA02463_hadtudomanyi_szemle_2017_1_282-297.pdf
Krajnz Zoltán: Drónok, hibrid fenyegetés, terrorizmus a légtérből: A légi hadviselés privatizálása. Hadmérnök, 13. (2018), 4. 358–369. Online: https://doi.org/10.32567/hm.2018.4.29
Laufer Balázs: Migrációs státuszkérelmezők esetében felmerülő lehetséges nemzetbiztonsági és terror kockázatok. Terror & Elhárítás, 6. (2017), 3. 67–107. Online: http://epa.oszk.hu/02900/02932/00012/pdf/EPA02932_terror_elharitas_2017_3_067-107.pdf
Rácz András – Brestyánszki Flóra: A gépjárművel végrehajtott, ramming típusú terrortámadásokról és a védekezés lehetőségeiről. Nemzet és Biztonság, 10. (2017), 5. 61–69. Online: https://doi.org/10.32576/nb.2017.5.4
Restás Ágoston: A drónok közszolgálati alkalmazásának lehetőségei. Új Magyar Közigazgatás, 10. (2017), 3. 48–62. Online: https://www.kozszov.org.hu/dokumentumok/UMK_2017/3/05_Dronok_a_kozszolgalatban.pdf
Répási Krisztián: Európa az iszlamista terrorizmus árnyékában. Hadtudományi Szemle, 6. (2013), 1. 41–56.
Szalontai Gábor: Az iszlám radikalizmus Európában és nemzetbiztonsági kihívásai I. Felderítő Szemle, 14. (2015), 2. 73–105.