A szervezett bűnözés két alappillére: az emberkereskedelemhez kapcsolódó prostitúciós bűncselekmények valamint a kábítószer-kereskedelem

Absztrakt

A kábítószer-használat (fogyasztás), a kábítószerekkel való kereskedelem (terjesztői magatartások), az azokkal való visszaélés az utóbbi évtizedben a média kereszttűzébe került, az egyik központi témává vált. A média fejlettségének köszönhetően ott tart a drogkereskedelem, hogy szinte naponta, havonta hallhatunk új kábítószerek megjelenéséről. Az egyének és a kábítószerek fogyasztása közötti kapcsolat világméretűvé vált, elterjedt mind az orvosi felhasználásban, mind a személyes örömkereső szenvedélyek kielégítésének eszközeként. A kábítószer-kereskedelemből származó bevételek többek között az országhatárokon átnyúló szervezett bűnözői körök profitjának a gyarapodásához járul hozzá, amely illegálisan szerzett vagyont további súlyos bűncselekmények támogatására használnak fel – terrorizmus, fegyverkereskedelem, emberkereskedelem –, amely több százezer ember életét, testi épséget sértheti vagy veszélyeztetheti. A szervezett bűnözés definiálására számos meghatározás született, azonban szinte mindegyikben közös azon bűncselekmények körének megnevezése, amelyek a fent tartásukhoz szükséges bevételi forrást jelentik. A tabuként kezelt kábítószer-fogyasztás hosszú, elmélyült hallgatás után szinte berobbant a köztudatba, hirtelen a nagy nyilvánosság elé került, így az ellene való fellépés is nagyobb, precízebb és összehangoltabb társadalmi munkát követel meg. A nemzetközi szinten problémát jelentő kábítószerrel kapcsolatos kérdéskörben rengeteg orvosi, pszichológiai, szociológiai, jogi vagy más szempontú könyv és tanulmány született, azonban kutatásomban először mutatom be a kábítószer-kereskedelem prostitúcióval összefüggő jelenségét és teszek javaslatot a fellépés egyik lehetséges eszközeként.