A kortársbántalmazás dinamikája és a népirtó rezsimek kialakulásának folyamata közötti összefüggések feltárása
Copyright (c) 2026 Molnár Jenő István

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Absztrakt
Bevezetés: A kortársbántalmazás (bullying) jelensége hosszú ideje a neveléstudomány, a pszichológia és a kriminológia fókuszában áll, ugyanakkor ritkán elemzik tágabb társadalmi és történeti összefüggésekben. Jelen tanulmány abból a feltevésből indul ki, hogy a fiatalok közötti agresszív viselkedési mintázatok nem elszigetelt jelenségek, hanem szélesebb társadalmi kommunikációs és hatalmi folyamatok leképeződései.
Célkitűzés: A tanulmány szerzőjének célja annak feltárása volt, hogy milyen strukturális és dinamikai hasonlóságok figyelhetők meg a kortársbántalmazás folyamatai és a népirtó rezsimek kialakulásának mechanizmusai között, különös tekintettel a normalizációra, a szereplői pozíciókra és a társadalmi közöny szerepére.
Módszertan: A vizsgálat kvalitatív módszertanon alapuló irodalmi feldolgozás és tematikus áttekintés formájában valósult meg. A kiválasztott elméleti modellek összehasonlító elemzése során a hangsúly a folyamatjelleg, a szerepek stabilizálódása és a kommunikációs minták vizsgálatán volt.
Eredmények: Az elemzés rámutat arra, hogy a bullying és a népirtó folyamatok számos ponton strukturális azonosságokat mutatnak: az áldozatok dehumanizációja, a passzív szemlélők szerepe, az agresszió fokozatos legitimálódása, valamint az intézményi vagy közösségi szintű hallgatás mindkét esetben meghatározó tényező.
Konklúzió: A tanulmányban tett következtetések szerint a fiatalok közötti erőszak csökkentése nem kizárólag pedagógiai vagy fegyelmezési kérdés, hanem szélesebb társadalmi felelősség. A digitális tér által felerősített kommunikációs minták különösen indokolttá teszik, hogy a társadalom egészének kommunikációja tudatosabbá, toleránsabbá, szolidárisabbá és erkölcsileg következetesebbé váljon. A tanulmány elsősorban erre a felelősségre kíván rámutatni, ebből fakad azon értéke, hogy a szerző elsők között irányítja rá a figyelmet a két folyamat közötti strukturális hasonlóságra.
Kulcsszavak:
Hogyan kell idézni
Hivatkozások
Á. K. (2021): A lányok voltak Gábor leghangosabb gúnyolói, a zaklatók nem kérnek bocsánatot az elhunyt vajai diák édesanyjától. NLC, 2021. szeptember 10. Online: https://nlc.hu/csalad/20210910/tisza-gabor-ongyilkossag-iskolai-zaklatas-reszletek/
ALLANSON, Patricia Bolton – LESTER, Robin Rawlings – NOTAR, Charles E. (2015): A History of Bullying. International Journal of Education and Social Science, 2(12), 31–36. Online: https://www.coursehero.com/file/59675101/5pdf/
ALLPORT, Gordon (1954): The Nature of Prejudice. Boston: Addison–Wesley. Online: https://ia601500.us.archive.org/17/items/in.ernet.dli.2015.188638/2015.188638.The-Nature-Of-Prejudice.pdf
ANTONIADOU, Nafsika – KOKKINOS, Constantinos M. (2015): Cyber and School Bullying: Same or Different Phenomena? Aggression and Violent Behaviour, 25B, 363–372. Online: https://doi.org/10.1016/j.avb.2015.09.013
ASHLEY, A. Anderson et al. (2018): Toxic Talk: How Online Incivility Can Undermine Perceptions of Media. International Journal of Public Opinion Research, (30)1, 156–168. Online: https://doi.org/10.1093/ijpor/edw022
BAUM, Steven K. (2008): The Psychology of Genocide. Perpetrators, Bystanders, and Rescuers. Cambridge: Cambridge University Press. Online: https://doi.org/10.1017/CBO9780511819278
BELKOVICS Judit (2025): Egy iskolapszichológus gondolatai az iskolai zaklatásról. Katedra, 32(9–10), 127–132. Online: https://katedra.sk/folyoirat/xxxii_09-10_17/
BUDA Mariann (2015): Az iskolai zaklatás – a kutatások tükrében. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó. Online: https://bit.ly/3QYmrcD
COLOROSO, Barbara (2020): Bullying: zaklatók, áldozatok, szemlélők. Óvodától középiskoláig: hogyan szakíthatjuk meg az erőszak körforgását... Budapest: Harmat.
FERGUSON, Christopher J. (2021): Does the Internet Make the World Worse? Depression, Aggression and Polarization in the Social Media Age. Bulletin of Science Technology&Society, 41(4). Online: https://doi.org/10.1177/02704676211064567
GARIMELLA, Venkata Rama Kiran – WEBER, Ingmar (2017): A Long-Term Analysis of Polarization on Twitter. Eleventh International AAAI Conference on Web and Social Media, (11)1, 528–531. Online: https://doi.org/10.1609/icwsm.v11i1.14918
Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása (HBSC-jelentés) (2022). Online: https://doi.org/10.56037/978-963-646-075-4
Kékvillogó (2021): „Meglett a fiam, de sajnos már túl késő” – megtalálták annak a 16 éves fiúnak a holttestét, aki 2 napja tűnt el otthonról, mert társai cikizték az iskolában. Online: https://kekvillogo.hu/21591-2/
LUKOVSZKI Emese (2019): Cyber-bullying jelenség a kiskamasz korban. Gradus, (6)2, 172–182. Online: https://gradus.kefo.hu/archive/2019-2/2019_2_ART_007_Lukovszki.pdf
NMHH (2024): Cyberbullying-érintettség a gyermekek körében. Online: https://nmhh.hu/kiadvany/1/Mediapiaci_Jelentes_2025/79/Cyberbullyingerintettseg_a_gyermekek_koreben?utm_source=chatgpt.com
OLWEUS, Dan (1993): Bullying at School What we Know and what we can do. Oxford: Blackwell.
OLWEUS, Dan (1999): Iskolai zaklatás. Educatio, 8(4), 717–739. Online: https://epa.oszk.hu/01500/01551/00087/pdf/EPA01551_educatio_1999_4_717-739.pdf
ORIGO (2021): Fiatal lányok kergethették öngyilkosságba a vajai gimnazistát. Online: https://www.origo.hu/itthon/2021/09/fiatal-lanyok-kergethettet-a-hallalba-a-vajai-gimnazistat
TIGO, Silvia et al. (2013): Theoretical proposals in bullying research: a review. Anales de Psicología, (29)2, 413–425. Online: https://doi.org/10.6018/analesps.29.2.148251
POUWELS Loes J. – LANSU, Tessa A. M. – CILLESSEN, Antonius H. N. (2015): Participant Roles of Bullying in Adolescence: Status Characteristics, Social Behavior, and Assignment Criteria. Aggressive Behavior, (42), 239–253. Online: https://doi.org/10.1002/ab.21614
SALMIVALLI, Christina (2010): Bullying and the Peer Group: A Review. Aggression and Violent Behavior, (15)2, 112–120. Online: https://doi.org/10.1016/j.avb.2009.08.007
SALMIVALLI, Christina et al. (1996): Bullying as a Group Process: Participant Roles and their Relations to Social Status within the Group. Aggressive Behavior, 22(1), 1–15. Online: https://doi.org/10.1002/(SICI)1098-2337(1996)22:1<1::AID-AB1>3.0.CO;2-T
STANTON, Gregory H. (1996): The Ten Stages of Genocide. Online: https://www.genocidewatch.com/tenstages
STELLA, Massimo – FERRARAB, Emilio – DE DOMENICO, Manlio (2018): Bots Increase Exposure to Negative and Inflammatory Content in Online Social Systems. Proceedings of the National Academy of Science, (115)49, 12435–12440. Online: https://doi.org/10.1073/pnas.1803470115
THORNBERG, Robert (2011): She’s Weird! – The Social Construction of Bullying in School: A Review of Qualitative Research. Children & Society, (25)4, Special Issue: Bullying: The Moral and Social Orders at Play, 258–267. Online: https://doi.org/10.1111/j.1099-0860.2011.00374.x
UNICEF–Medián (2022): Középiskolások tapasztalatai az iskolai zaklatásról. Közvélemény-kutatás. Online: https://unicef.hu/wp-content/uploads/2022/11/median_unicef_2022_iskolai_zaklatas_jelentes.pdf
WALTHER, Joseph B. (2022): Social Media and Online Hate. Current Opinion in Psychology, (45). Online: https://doi.org/10.1016/j.copsyc.2021.12.010
WÓJCIK, Małgorzata et al. (2022): Downward Spiral of Bullying: Victimization Timeline from Former Victims’ Perspective. Journal of Interpersonal Violence, 37(13–14). Online: https://doi.org/10.1177/0886260521990835