A rendészet erkölcsi alapjai

Hivatás, diszkrecionális döntéshozatal és az emberi méltóság védelme

doi: 10.32577/mr.2026.3.9

Absztrakt

Bevezetés: A modern demokratikus állam működésének alapfeltétele a rendészet társadalmi legitimitása. A rendőrség tevékenységének megítélése ezért nem kizárólag jogi, hanem elválaszthatatlanul etikai kérdés is, amely közvetlen hatással van a közbizalomra és a rendészeti hatékonyságra.

Célkitűzések: A tanulmány célja annak bemutatása, hogy az etikai alapokon nyugvó rendészeti működés miként járul hozzá a rendőrség hatékonyságának és társadalmi legitimitásának erősítéséhez. A vizsgálat középpontjában a rendőri hivatás normatív identitása, a diszkrecionális döntéshozatal etikai dilemmái, valamint az emberi méltóság következetes védelmének szerepe áll.

Módszer: A tanulmány elméleti-normatív megközelítést alkalmaz. A vizsgálat módszertani alapját a releváns hazai és nemzetközi szakirodalom feldolgozása, valamint a Rendőrségi Etikai Kódex normatív dokumentumelemzése képezi, különös tekintettel annak a jogi szabályozást kiegészítő orientáló funkciójára.

Eredmények: Az elemzés rámutat arra, hogy a rendészeti hatékonyság és legitimitás jelentős mértékben függ a rendőri döntéshozatal etikai minőségétől. A diszkrecionális döntések legitim működését az etikai normák – különösen az arányosság, a méltányosság, az indokolási kötelezettség és az emberi méltóság tisztelete – biztosítják. Az eljárási igazságosság elveinek érvényesülése növeli az állampolgári együttműködést és a közbizalmat. A tanulmány egy etikai alapú rendészeti modellt vázol fel, amely azonosítja azokat a kulcsfeltételeket, amelyek révén a legitimitás és a hatékonyság egymást erősítő módon kapcsolódik össze.

Következtetések: A tanulmány következtetése szerint az etikai elköteleződés nem korlátozza, hanem megerősíti a rendészeti hatékonyságot és a társadalmi legitimitást. Az etika nem kiegészítő eleme, hanem alapfeltétele a modern, demokratikus rendészeti működésnek.

Kulcsszavak:

rendészeti etika diszkrecionális döntéshozatal rendőri legitimitás eljárási igazságosság emberi méltóság

Hogyan kell idézni

Barkóczi, C. (2026). A rendészet erkölcsi alapjai: Hivatás, diszkrecionális döntéshozatal és az emberi méltóság védelme. Magyar Rendészet, 26(3), 133–145. https://doi.org/10.32577/mr.2026.3.9

Hivatkozások

BEETHAM, David (1991): The Legitimation of Power. Basingstoke: Macmillan. Online: https://doi.org/10.1007/978-1-349-21599-7

BODA Mihály (2018): A hivatás és a katonai hivatás története és elemei. Hadtudomány, 28(3–4), 135–155. Online: https://doi.org/10.17047/HADTUD.2018.28.3-4.135

BODA Mihály (2025): A terrorelhárítás etikája: hivatás, halálos erőszak alkalmazása és információszerzés. In RÉMAI Dániel – TALLER János (szerk.): Terrorizmus. Budapest: Ludovika, 563–593. Online: https://doi.org/10.36250/01259_29

Council of Europe (2001): The European Code of Police Ethics. Recommendation Rec(2001)10 Adopted by the Committee of Ministers of the Council of Europe on 19 September 2001 and Explanatory Memorandum. Strasbourg: Council of Europe Publishing. Online: https://rm.coe.int/the-european-code-of-police-ethics-pdf/1680b003e0

FINSZTER Géza (2018): A rendészettan. Budapest: Dialóg Campus.

JACKSON, Jonathan et al. (2012): Why do People Comply with the Law? Legitimacy and the Influence of Legal Institutions. British Journal of Criminology, 52(6), 1051–1071. Online: https://doi.org/10.1093/bjc/azs032

KANT, Immanuel (1993) [1785]: Groundwork of the Metaphysics of Morals.

KISS Tibor (2020): A rendőri attitűdök szerepe a rendőrség működésében. In BARABÁS A. Tünde (szerk.): Alkalmazott kriminológia. Budapest: Dialóg Campus, 563–586. Online: https://www.scribd.com/document/489355216/AlkalmazottKriminologia

KLEINIG, John (1996): The Ethics of Policing. Cambridge: Cambridge University Press. Online: https://doi.org/10.1017/CBO9781139172851

LIPSKY, Michael (1980): Street-Level Bureaucracy: Dilemmas of the Individual in Public Services. New York: Russell Sage Foundation. Online: https://www.jstor.org/stable/10.7758/9781610447713

MAZEROLLE, Lorraine et al. (2013): Shaping Citizens’ Perceptions of Police Legitimacy: A Randomized Field Trial of Procedural Justice. Criminology, 51(1), 33–63. Online: https://doi.org/10.1111/j.1745-9125.2012.00289.x

SKOGAN, Wesley G. (2006): Police and Community in Chicago: A Tale of Three Cities. New York: Oxford University Press.

SUNSHINE, Jason – TYLER, Tom R. (2003): The Role of Procedural Justice and Legitimacy in Shaping Public Support for Policing. Law & Society Review, 37(3), 513–547. Online: https://doi.org/10.1111/1540-5893.3703002

TURAY Alfréd (2000): Az ember és az erkölcs. Alapvető etika Aquinói Tamás nyomán. Szeged: Agapé.

TYLER, Tom R. (1990): Why People Obey the Law. New Haven – London: Yale University Press. Online: https://archive.org/details/whypeopleobeylaw0000tyle

TYLER, Tom R. (2006): Restorative Justice and Procedural Justice: Dealing with Rule Breaking. Journal of Social Issues, 62(2), 307–326. Online: https://doi.org/10.1111/j.1540-4560.2006.00452.x

VÁRI Vince (2021): A rendőrségbe vetett bizalom és a rendőrség hatékonysága közötti kapcsolat. Belügyi Szemle, 69(6ksz.), 55–72. Online: https://doi.org/10.38146/BSZ.SPEC.2021.6.4

Jogi források

- 1994. évi XXXIV. törvény a Rendőrségről (Rtv.)

Országos Rendőr-főkapitányság (2015): A Rendőri Hivatás Etikai Kódexe. Budapest: Országos Rendőr-főkapitányság

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.