History and Methodology of Psychological Profiling
Copyright (c) 2024 Erdélyi Ákos
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Abstract
The international publication of criminal or offender profiling goes back a long time, both
in practice and on the theoretical side. The first criminal profiles already appeared in
antiquity; and in the second half of the 1400s
during the Inquisition, in the witch trials, we
also find writings that correspond to the profiling of the time. From the second half of the
20th
century, the number of researches related to profiling increases exponentially, and thus
more and more applied profile analysis procedures are developed and introduced. One
of the several trends is psychological or clinical profiling, which is one of the first profiling
procedures – psychiatrists and psychologists achieved the first successes in criminal profiling.
Despite this, psychological profiling is methodologically the least researched, its method
is undeveloped and less empirically validated, which significantly discourages the practical
application of psychological profiles.
I present a review of the literature on where psychological or clinical profiling is going, and
what important milestones can be identified in the development and spread of the procedure.
Despite being the first of the major trends, psychological profiling suffers from several
shortcomings. For this purpose, it would be advisable to carry out empirical research that
validates the procedure.
Keywords:
How to Cite
References
ALFÖLDI Ágnes D. (2012): A profilalkotás tudományterületi elhelyezkedése és elméleti modelljei. Magyar Tudomány, 173(8), 980–987. Online: http://epa.niif.hu/00600/00691/00104/pdf/EPA00691_mtud_2012_08_0980-0987.pdf
ALISON, Laurence J. – EYRE, Marie (2009): Killer in the Shadows. The Monstrous Crimes of Robert Napper. [H. n.]: Pennant Books.
BEAUREGARD, Eric (2007): Criminal Profiling: Art or Science? The Society of Notaries Public of British Columbia, 16(4), 16–17.
BEAUREGARD, Eric et al. (2007): Script Analysis of the Hunting Process of Serial Sex Offenders. Criminal Justice and Behavior, 34(8), 1069–1084. Online: https://doi.org/10.1177/0093854807300851
BELLAVICS Mária Zs. (2024): Bűnözői profilalkotás új megközelítése. Doktori (PhD) disszertáció. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Doktori Iskola. Online: https://rtk.uni-nke.hu/document/rtk-uni-nke-hu/Bellavics_Maria_Zsoka_Disszertacio_muhelyvitara.pdf
CHIESA, Raoul – DUCCI, Stefania – CIAPPI, Silvio (2008): Profiling Hackers. The Science of Criminal Profiling as Applied to the World of Hacking. New York: Auerbach Publications. Online: https://doi.org/10.1201/9781420086942
CSERNYIKNÉ PÓTH Ágnes – FOGARASI Mihály (2006): Kriminálpszichológia. Budapest: Rejtjel.
CSIRIK György M. (2014): Néhány gondolat a bűnügyi személyiségprofil-alkotás alapvető kérdéseiről. Magyar Rendészet, 14(4), 95–114. Online: https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/magyrend/article/view/3907/3166
DAVIS, Michael et al. (2018): Behavioural Investigative Advice. A Contemporary Commentary on Offender Profiling Activity. In GRIFFITHS, Andy – MILNE, Rebecca (szerk.): The Psychology of Criminal Investigation. From Theory to Practice. Boca Raton: Routledge. Online: https://www.researchgate.net/profile/Nathan-Brooks-2/publication/328955491_Behavioural_investigative_advice_A_contemporary_commentary_on_offender_profiling_activity/links/5f0bba1192851c52d62f891d/Behavioural-investigative-advice-A-contemporary-commentary-on-offender-profiling-activity.pdf
DOUGLAS, John E. et al. szerk. (2006): Crime Classification Manual. [H. n.]: Jossey-Bass.
GAMPEL Andrea – SZÉKELY György L. (2009): A profilalkotás alkalmazásának lehetőségei a magyar büntetőeljárásban. Ügyészek Lapja, 16(Különszám), 19–30.
GEBERTH, Vernon J. (2015): Practical Homicide Investigation. Tactics, Procedures, and Forensic Techniques. Boca Raton – London – New York: Taylor & Francis. Online: https://doi.org/10.1201/b14761
GEE, Dion G. – BELOFASTOV, Aleksandra (2006): Profiling Sexual Fantasy. Fantasy in Sexual Offending and the Implications for Criminal Profiling. In KOCSIS, Richard N. (szerk.): Criminal Profiling. International Theory, Research, and Practice. Totowa: Humana Press, 49–71. Online: https://doi.org/10.1007/978-1-60327-146-2_3
GOODWILL, Alasdair M. et al. (2016): An Action Phase Approach to Offender Profiling. Legal and Criminological Psychology, 21(2), 229–250. Online: https://doi.org/10.1111/lcrp.12069
GROVES, Renee M. – SALFATI, C. Gabrielle – ELLIOT, Deborah (2004): The Influence of Prior Offender/Victim Relationship on Offender Stalking Behavior. Journal of Investigative Psychology and Offender Profiling, 1(2), 153–167. Online: https://doi.org/10.1002/jip.13
HALFORD, Eric (2023): Perspectives on Geographical Profiling in the United Kingdom. Police Practice and Research, 25(2), 207–229. Online: https://doi.org/10.1080/15614263.2023.2214285
HALLER József – BELLAVICS Mária Zs. – BARÁTH Noémi E. (2020): Kriminálpszichiátria – elméleti háttér és gyakorlati hasznosítás. Magyar Rendészet, 20(3), 119–135. Online: https://doi.org/10.32577/mr.2020.3.7
HALLER József – IVASKEVICS Krisztián (2020): Terrorizmus. In HALLER József (szerk.): Bűntettek kriminálpszichológiája. Budapest: Dialóg Campus, 237–270.
HOLMES, Ronald M. – HOLMES, Stephen T. (1996): Profiling Violent Crimes. An Investigative Tool. Thousand Oaks – London – Új-Delhi: Sage Publications.
INNES, Brian (2007): Bűnös elmék. Pszichológiai profilalkotás a bűntények felderítésében. Budapest: Skandi-Wald.
IVASKEVICS Krisztián (2020): Bűnözői profilalkotás. In HALLER József (szerk.): Rendészeti pszichológia. Budapest: Dialóg Campus, 111–147.
KEMÉNY Gábor (1999): A profilalkotás adaptálásáról. Belügyi Szemle, 47(3), 3–20.
KOCSIS, Richard N. (2006): Criminal Profiling. Principles and Practice. Totowa: Humana Press. Online: https://doi.org/10.1007/978-1-59745-109-3
LEHOCZKI Ágnes (2011): Irányzatok a bűnügyiprofil-alkotásban. Belügyi Szemle, 59(6), 62–81.
LEHOCZKI Ágnes (2014): Nehézségek és módszertani dilemmák a profilalkotás hazai kutatásában. Magyar Rendészet, 14(2), 51–61. Online: https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/magyrend/article/view/3984
LEHOCZKI Ágnes (2021): A poszt–offenzív szakasz pszichológiai vizsgálata az emberölés profilalkotásában. Doktori (PhD) disszertáció. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Doktori Iskola.
LEHOCZKI Ágnes – RONYECZ Csaba (2021): Emberölés nyomozói szemmel és a pszichológiai profilalkotás – esettanulmány. Belügyi Szemle, 69(12), 2087–2105. Online: https://doi.org/10.38146/BSZ.2021.12.2
LOHNER Klaudia (2021): Profilalkotás – kutatásokon át a helyszíni szemléig. Belügyi Szemle, 69(12), 2119–2135. Online: https://doi.org/10.38146/BSZ.2021.12.4
LOHNER Klaudia (2023): Profilalkotás a terrorelhárításban – profilozzuk-e a magányos elkövetőket? Scientia et Securitas, 4(1), 44–50. Online: https://doi.org/10.1556/112.2023.00138
LOHNER Klaudia (2024): Speciális Nyomozástámogató és Viselkedéselemző tevékenység. Belügyi Szemle, 72(5), 871–891. Online: https://doi.org/10.38146/BSZ-AJIA.2024.v72.i5.pp871-891
LOHNER Klaudia – GYIMESI Benedek (2022): Sorozat-bűncselekmények elemzése és profilozása. Magyar Rendészet, 22(2), 79–92. Online: https://doi.org/10.32577/mr.2022.2.5
LOHNER Klaudia – HERMANN Zsombor – HALLER József (2021): Szexuális motiváció nyomai a tetthelyen: kriminálpszichológiától a kriminalisztikáig. Belügyi Szemle, 69(10), 1813–1828. Online: https://doi.org/10.38146/BSZ.2021.10.10
MÁRKUS Mária (2023): A mesterséges intelligencia és a prediktív profilalkotás kapcsolata. Bűnözésföldrajzi Közlemények, 4(1–2), 19–28.
MITTAL, Shalini – SINGH, Tushar (2016): Psychological Profiling in Criminal Investigation: An Overview. Journal of Human Behaviour and Development Issues, 3(1), 17–21.
PETHERICK, Wayne (2007): Criminal Profiling: A Qualitative and Quantitative Analysis of Process and Content. Doktori (PhD) disszertáció. Robina: Bond University.
PETRÉTEI Dávid (2020): Elkövetői profilalkotás és a bűnügyi helyszín elemzése. Rendőrségi Tanulmányok, 3(1), 3–49. Online: https://epa.oszk.hu/04000/04093/00009/pdf/EPA04093_rendorsegi_tanulmanyok_2020_1_003-049.pdf
ROSSMO, D. Kim (1999): Geographic Profiling. New York: Routledge. Online: https://doi.org/10.1201/9781420048780
SZIJÁRTÓ Lívia (2014): Különbségek az egyének és a csoportok között végzett profilozás területén. Terror & Elhárítás, 3(2), 84–123. Online: https://epa.oszk.hu/02900/02932/00006/pdf/EPA02932_terror_elharitas_2014_2_04.pdf
TURVEY, Brent E. (2011): Criminal Profiling. An Introduction to Behavioral Evidence Analysis. Cambridge: Academic Press. Online: https://doi.org/10.1016/B978-0-12-385243-4.00005-8
VILICS Tünde (2020): Kriminálpszichológia és kriminálpszichológus. Magyar Rendészet, 20(4), 219–239. Online: https://doi.org/10.32577/mr.2020.4.14
WILLMOTT, Dominic – HUNT, Daniel – MOJTAHEDI, Dara (2021): Criminal Geography and Geographical Profiling within Police Investigations – A Brief Introduction. Internet Journal of Criminology. Online: https://958be75a-da42-4a45-aafa-549955018b18.filesusr.com/ugd/9280ee_ba2436e454a24befa584f18c1b571986.pdf
WILSON, P. – LINCOLN, R. – KOCSIS, R. N. (1997): Validity, Utility and Ethics of Profiling for Serial Violent and Sexual Offenders. Psychiatry, Psychology and Law, 4(1), 1–11. Online: https://doi.org/10.1080/13218719709524891
YAPP, Jamie R. (2010): The Profiling of Robbery Offenders. Doktori (ForenPsyD) disszertáció. Birmingham: University of Birmingham. Online: https://etheses.bham.ac.uk/id/eprint/1059/1/Yapp10ForenPsyD.pdf