Victim Blaming Police?

Police Officers’ Views on Human Trafficking

doi: 10.32577/mr.2023.3.3

Abstract

There is a long history of researching the activities of law enforcement officials, especially police and prosecutors, related to trafficking in human beings abroad. The attitude of Hungarian law enforcement officers was examined on a few occasions not only related to trafficking in human beings. The number of criminal proceedings initiated for the crime of human trafficking and forced labour (§ 192
of the Civil Code) is low. Victim blaming by law enforcement officials is usually highlighted as a reason for this. Can police officers really be considered victim blamers? This question was also answered by an online questionnaire in February-March 2022, which received a total of 702 responses by the end of the survey: 525 police officers and 177 criminal police officers had shared their thoughts. Respondents nuanced the image of the “victim-blaming
police officer”, despite the fact that they do not represent the entire police force. The results of the responses, and the conclusions and suggestions drawn from them, are presented below to be thought-provoking and stimulate further research.

Keywords:

trafficking in human beings victim police officer victim-blaming

How to Cite

Windt, S. (2023). Victim Blaming Police? Police Officers’ Views on Human Trafficking. Hungarian Law Enforcement, 23(3), 53–73. https://doi.org/10.32577/mr.2023.3.3

References

/2020. (II. 18.) Korm. határozat az emberkereskedelem elleni küzdelemről szóló 2020–2023 közötti nemzeti stratégiáról, valamint annak végrehajtását szolgáló, 2020–2021 közötti időszakban végrehajtandó intézkedési tervről

/2022. (IV. 14.) Korm. határozat az emberkereskedelem elleni küzdelemről szóló 2020–2023 közötti nemzeti stratégia végrehajtását szolgáló, 2022–2023 közötti időszakban végrehajtandó intézkedési tervről

évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről

évi V. törvény az emberkereskedelem áldozatainak kizsákmányolása elleni fellépés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról

/2012. (XII. 13.) Korm. rendelet az emberkereskedelem áldozatai azonosításának rendjéről

A Belügyi Szemle emberkereskedelemmel kapcsolatos különszáma (2022). 70(2). Online: https:// belugyiszemle.hu/hu/node/2772

Albert Fruzsina (2022): Emberi kapcsolatok – A személyes kapcsolathálózatok szociológiai szempontú elemzése. Debrecen: Debreceni Egyetemi.

Allport, Gordon (1972): Az attitűdök. In Pataki Ferenc – Solymosi Zsuzsanna (szerk.): Szociálpszichológia szöveggyűjtemény III. A szociális interakció – Attitűd – Dinamika. Budapest: Tankönyvkiadó, 179–198.

Allport, Gordon (1977): Az előítélet. Budapest: Gondolat.

Balogh Krisztina – Huszár Julianna – Windt Szandra (2020): Büntetés helyett védelem – egy emberkereskedelmes ügy alapján. Ügyészek Lapja, 28(4), 19–34.

Baráth Noémi Emőke (2021): Rendészeti professzionalizmus. Magyar Rendészet, 21(2), 215– 224. Online: https://doi.org/10.32577/mr.2021.2.14

Belügyminisztérium (2022): Szemléletformáló tréning az emberkereskedelemről. 2022. szeptember 22. Online: https://emberkereskedelem.kormany.hu/szemleletformalo-trening-az-emberke¬reskedelemrol-1

Boda Zsolt – Medve-Bálint Gergő (2015): A rendőrségbe vetett bizalom tényezői. In Boda Zsolt (szerk.): Bizalom és közpolitika. Jobban működnek-e az intézmények, ha bíznak bennük? [H. n.]: Argumentum – MTA TK Politikatudományi Intézet, 75–95. Online: https://politikatudomany. tk.hu/uploads/files/Boda_konyv_imprimalni.pdf

Christián László (2016): Rendőrség és rendészet. In Jakab András – Gajduschek György (szerk.): A magyar jogrendszer állapota. Budapest: MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont, 681–707.

Christie, Nils (1986): The Ideal Victim. In Fattah, E. A. (szerk.): From Crime Policy to Victim Policy. London: Palgrave Macmillan, 17–30. Online: https://doi.org/10.1007/978-1-349-08305-3

Dianiska, Rachel E. et al. (2022): Current Investigator Practices and Beliefs on Interviewing Trafficked Minors. Psychology, Public Policy, and Law, 29(1), 32–45. Online: https://doi. org/10.1037/law0000378

Európai Bizottság (2020): A Bizottság Közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának A gyermekek szexuális bántalmazása elleni hatékonyabb küzdelmet célzó uniós stratégia. COM (2020)607 final. 2020. július 24. Online: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A52020DC0607

European Commission (2018): Working together to address trafficking in human beings: Key concepts in a nutshell. [H. n.]. Online: https://www.abbilgi.eu/sites/default/files/publications/booklet-working-together-to-address-trafficking-in-human-beings-key-concepts-in-a-nutshell-eng. pdf

European Commission (2022): Report on the Progress Made in the Fight against Trafficking in Human Beings (Fourth Report). COM (2022)736 final. Online: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/ EN/TXT/?uri=COM%3A2022%3A736%3AFIN&qid=1671461797022

Farrell, Amy et al. (2019): Failing Victims? Challenges of the Police Response to Human Trafficking. Criminology and Public Policy, 18(3), 649–673. Online: https://doi.org/10.1111/1745- 9133.12456

Farrell, Amy et al. (2012): Identifying Challenges to Improve the Investigation and Prosecution of State and Local Human Trafficking Cases. Online: https://www.urban.org/sites/default/files/publication/25526/412593-Identifying-Challenges-to-Improve-the-Investigation-and-Prosecu¬tion-of-State-and-Local-Human-Trafficking-Cases.PDF

Fehér Lenke (2005): Illegális migráció, embercsempészet, emberkereskedelem. In Irk Ferenc (szerk.): Kriminológiai tanulmányok 42. Budapest: Országos Kriminológiai Intézet, 210–233. Online: https://www.okri.hu/images/stories/KT/kt42_2005_sec.pdf

Füstös Mónika (2022): A feljelentési hajlandóság és a rendőrségbe vetett bizalom összefüggései. Szisztematikus szakirodalmi áttekintés a Web of Science alapján. Belügyi Szemle, 70(1), 149–168. Online: https://doi.org/10.38146/BSZ.2022.1.9

Garner, Randy (2005): Police attitudes: The impact of experience after training. Applied Psychology in Criminal Justice, 1(1), 56–70.

Gover, Angela R. – Pudrzynska Paul, D. – Dodge, Mary (2011): Law Enforcement Officers’ Attitudes About Domestic Violence. Violence Against Women, 17(5), 619–636. Online: https://doi. org/10.1177/1077801211407477

Gracia, Enrique – García, Fernando – Lila, Marisol (2014): Male Police Officers’ Law Enforcement Preferences In Cases of Intimate Partner Violence Versus Non-Intimate Interpersonal Violence: Do Sexist Attitudes and Empathy Matter? Criminal Justice and Behavior, 41(10), 1195–1213. Online: https://doi.org/10.1177/0093854814541655

Halász László – Hunyady György – Marton L. Magda szerk. (1979): Az attitűd pszichológiai kutatásainak kérdései. Budapest: Akadémiai.

Huszár Julianna (2022): Emberkereskedelem újragondolva – a 2020. július 1. napján hatályba lépett rendelkezések hatékonysága ügyészi szemmel. Belügyi Szemle, 70(2), 305–325. Online: https://doi.org/10.38146/BSZ.2022.2.5

Huszár Julianna – Windt Szandra (2020): Szemléletformáló tréning, avagy a rendőr, az ügyész, a bíró és öt emberkereskedelmes ügy. Ügyészek Lapja, 28(1), 57–65.

Islam, Md Jahirul – Mazerolle, Paul (2022): Nexus between Police Attitudes and Responses to Domestic and Family Violence in Australia: Does Training Matter? Policing and Society, 32(10), 1226–1241. Online: https://doi.org/10.1080/10439463.2022.2029436

Kazarján Annie – Kirs Eszter (2020): A romákat érő diszkrimináció a magyar büntető igazságszolgáltatásban. [H. n.]: Magyar Helsinki Bizottság. Online: https://helsinki.hu/a-romakat-ero-diszkriminacio-a-magyar-bunteto-igazsagszolgaltatasban-2020/

Mátyás Szabolcs et al. (2019): Új paradigma felé: bizalom és biztonság a térben: A rendészeti szervezet működését meghatározó társadalmi keretek kapcsolatának néhány kérdése. Belügyi Szemle, 67(2), 22–44. Online: https://doi.org/10.38146/BSZ.2019.2.2

Sebestyén Árpád (2020): Az emberkereskedelem pszichológiai mozgatórugói. [H. n.]: Traumaközpont Közhasznú Nonprofit Kft. Online: https://traumakozpont.hu/wp-content/uploads/2020/08/ az-emberkereskedelem-pszichologiai-mozgatorugoi.pdf

Segítő Anyag Szakembereknek – SANSZ Kiadvány. Az emberkereskedelem áldozatainak azonosítása és támogatása céljából (2022). Budapest: Belügyminisztérium. Online: https://emberkereske-delem.kormany.hu/download/d/eb/03000/SANSZ%202022.pdf

Sun, Ivan Y. (2007): Policing Domestic Violence: Does Officer Gender Matter? Journal of Criminal Justice, 35(6), 581–595. Online: https://doi.org/10.1016/j.jcrimjus.2007.09.004

Vári Vince (2021): A rendőrségbe vetett bizalom és a rendőrség hatékonysága közötti kapcsolat. Belügyi Szemle, 69(6), 55–72. Online: https://doi.org/10.38146/BSZ.SPEC.2021.6.4

Vinnai Edina (2012): Jogismeret, jogi attitűd, jogtudat. In Bencze Mátyás – Vinnai Edina: Jogszociológiai előadások. Debrecen: Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 122–142.

Windt Szandra (2020): A gyermekek szexuális kizsákmányolásáról. Ügyészségi Szemle, 28(4), 42–53.

Windt Szandra (2021a): Az ügyészek véleménye az emberkereskedelemről – egy attitűdvizsgálat alapján. In Vókó György (szerk.): Kriminológiai Tanulmányok 58. Budapest: Országos Kriminológiai Intézet, 157–184.

Windt Szandra (2021b): A láthatatlan emberek. Az emberkereskedelem jelensége Magyarországon. Budapest: Országos Kriminológiai Intézet.

Windt Szandra (2022): Az emberkereskedelemmel kapcsolatos jogalkalmazói attitűdökről. Miskolci Jogi Szemle, 17(1), 112–128. Online: https://doi.org/10.32980/MJSz.2022.1.1941

Downloads

Download data is not yet available.