A pszichológiai profilalkotás története és módszertana
Copyright (c) 2024 Erdélyi Ákos
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Absztrakt
A bűnügyi vagy elkövetői profilalkotás nemzetközi megjelenítése hosszú időre nyúlik vissza, mind a gyakorlatban, mind az elméleti-empirikus oldalon. Az első bűnügyi profilok már az ókorban megjelentek; az 1400-asévek második felében pedig az inkvizíció idején, a boszorkányperekben szintén találunk olyan írásokat, amelyek a korabeli profilalkotásnak feleltethetők meg. A 20. század második felétől exponenciálisan nő a profilalkotással kapcsolatos kutatások száma, és így egyre több alkalmazott profilelemzési eljárást dolgoznak ki és vezetnek be. A több irányzat egyike a pszichológiai vagy klinikai profilalkotás, amely az első profilalkotó eljárások egyike – az első sikereket pszichiáterek és pszichológusok érték el a bűnügyi profilalkotás terén. Ennek ellenére a pszichológiai profilalkotás módszertanilag a legkevésbé kutatott, módszere kidolgozatlan és empirikusan kevésbé validált, ami jelentősen visszaveti a pszichológiai profilok gyakorlati alkalmazását.
Szakirodalmi áttekintést mutatok be arról, hogy a pszichológiai vagy klinikai profilalkotás honnan hová tart, milyen fontosabb mérföldkövek azonosíthatók az eljárás kialakulásában és elterjedésében.
Annak ellenére, hogy a pszichológiai profilalkotás a főbb irányzatok közül az első, számos hiányosságban szenved. Ennek érdekében célszerű lenne olyan empirikus kutatások végzése, amelyek validálják az eljárást.
Kulcsszavak:
Hogyan kell idézni
Hivatkozások
ALFÖLDI Ágnes D. (2012): A profilalkotás tudományterületi elhelyezkedése és elméleti modelljei. Magyar Tudomány, 173(8), 980–987. Online: http://epa.niif.hu/00600/00691/00104/pdf/EPA00691_mtud_2012_08_0980-0987.pdf
ALISON, Laurence J. – EYRE, Marie (2009): Killer in the Shadows. The Monstrous Crimes of Robert Napper. [H. n.]: Pennant Books.
BEAUREGARD, Eric (2007): Criminal Profiling: Art or Science? The Society of Notaries Public of British Columbia, 16(4), 16–17.
BEAUREGARD, Eric et al. (2007): Script Analysis of the Hunting Process of Serial Sex Offenders. Criminal Justice and Behavior, 34(8), 1069–1084. Online: https://doi.org/10.1177/0093854807300851
BELLAVICS Mária Zs. (2024): Bűnözői profilalkotás új megközelítése. Doktori (PhD) disszertáció. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Doktori Iskola. Online: https://rtk.uni-nke.hu/document/rtk-uni-nke-hu/Bellavics_Maria_Zsoka_Disszertacio_muhelyvitara.pdf
CHIESA, Raoul – DUCCI, Stefania – CIAPPI, Silvio (2008): Profiling Hackers. The Science of Criminal Profiling as Applied to the World of Hacking. New York: Auerbach Publications. Online: https://doi.org/10.1201/9781420086942
CSERNYIKNÉ PÓTH Ágnes – FOGARASI Mihály (2006): Kriminálpszichológia. Budapest: Rejtjel.
CSIRIK György M. (2014): Néhány gondolat a bűnügyi személyiségprofil-alkotás alapvető kérdéseiről. Magyar Rendészet, 14(4), 95–114. Online: https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/magyrend/article/view/3907/3166
DAVIS, Michael et al. (2018): Behavioural Investigative Advice. A Contemporary Commentary on Offender Profiling Activity. In GRIFFITHS, Andy – MILNE, Rebecca (szerk.): The Psychology of Criminal Investigation. From Theory to Practice. Boca Raton: Routledge. Online: https://www.researchgate.net/profile/Nathan-Brooks-2/publication/328955491_Behavioural_investigative_advice_A_contemporary_commentary_on_offender_profiling_activity/links/5f0bba1192851c52d62f891d/Behavioural-investigative-advice-A-contemporary-commentary-on-offender-profiling-activity.pdf
DOUGLAS, John E. et al. szerk. (2006): Crime Classification Manual. [H. n.]: Jossey-Bass.
GAMPEL Andrea – SZÉKELY György L. (2009): A profilalkotás alkalmazásának lehetőségei a magyar büntetőeljárásban. Ügyészek Lapja, 16(Különszám), 19–30.
GEBERTH, Vernon J. (2015): Practical Homicide Investigation. Tactics, Procedures, and Forensic Techniques. Boca Raton – London – New York: Taylor & Francis. Online: https://doi.org/10.1201/b14761
GEE, Dion G. – BELOFASTOV, Aleksandra (2006): Profiling Sexual Fantasy. Fantasy in Sexual Offending and the Implications for Criminal Profiling. In KOCSIS, Richard N. (szerk.): Criminal Profiling. International Theory, Research, and Practice. Totowa: Humana Press, 49–71. Online: https://doi.org/10.1007/978-1-60327-146-2_3
GOODWILL, Alasdair M. et al. (2016): An Action Phase Approach to Offender Profiling. Legal and Criminological Psychology, 21(2), 229–250. Online: https://doi.org/10.1111/lcrp.12069
GROVES, Renee M. – SALFATI, C. Gabrielle – ELLIOT, Deborah (2004): The Influence of Prior Offender/Victim Relationship on Offender Stalking Behavior. Journal of Investigative Psychology and Offender Profiling, 1(2), 153–167. Online: https://doi.org/10.1002/jip.13
HALFORD, Eric (2023): Perspectives on Geographical Profiling in the United Kingdom. Police Practice and Research, 25(2), 207–229. Online: https://doi.org/10.1080/15614263.2023.2214285
HALLER József – BELLAVICS Mária Zs. – BARÁTH Noémi E. (2020): Kriminálpszichiátria – elméleti háttér és gyakorlati hasznosítás. Magyar Rendészet, 20(3), 119–135. Online: https://doi.org/10.32577/mr.2020.3.7
HALLER József – IVASKEVICS Krisztián (2020): Terrorizmus. In HALLER József (szerk.): Bűntettek kriminálpszichológiája. Budapest: Dialóg Campus, 237–270.
HOLMES, Ronald M. – HOLMES, Stephen T. (1996): Profiling Violent Crimes. An Investigative Tool. Thousand Oaks – London – Új-Delhi: Sage Publications.
INNES, Brian (2007): Bűnös elmék. Pszichológiai profilalkotás a bűntények felderítésében. Budapest: Skandi-Wald.
IVASKEVICS Krisztián (2020): Bűnözői profilalkotás. In HALLER József (szerk.): Rendészeti pszichológia. Budapest: Dialóg Campus, 111–147.
KEMÉNY Gábor (1999): A profilalkotás adaptálásáról. Belügyi Szemle, 47(3), 3–20.
KOCSIS, Richard N. (2006): Criminal Profiling. Principles and Practice. Totowa: Humana Press. Online: https://doi.org/10.1007/978-1-59745-109-3
LEHOCZKI Ágnes (2011): Irányzatok a bűnügyiprofil-alkotásban. Belügyi Szemle, 59(6), 62–81.
LEHOCZKI Ágnes (2014): Nehézségek és módszertani dilemmák a profilalkotás hazai kutatásában. Magyar Rendészet, 14(2), 51–61. Online: https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/magyrend/article/view/3984
LEHOCZKI Ágnes (2021): A poszt–offenzív szakasz pszichológiai vizsgálata az emberölés profilalkotásában. Doktori (PhD) disszertáció. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Doktori Iskola.
LEHOCZKI Ágnes – RONYECZ Csaba (2021): Emberölés nyomozói szemmel és a pszichológiai profilalkotás – esettanulmány. Belügyi Szemle, 69(12), 2087–2105. Online: https://doi.org/10.38146/BSZ.2021.12.2
LOHNER Klaudia (2021): Profilalkotás – kutatásokon át a helyszíni szemléig. Belügyi Szemle, 69(12), 2119–2135. Online: https://doi.org/10.38146/BSZ.2021.12.4
LOHNER Klaudia (2023): Profilalkotás a terrorelhárításban – profilozzuk-e a magányos elkövetőket? Scientia et Securitas, 4(1), 44–50. Online: https://doi.org/10.1556/112.2023.00138
LOHNER Klaudia (2024): Speciális Nyomozástámogató és Viselkedéselemző tevékenység. Belügyi Szemle, 72(5), 871–891. Online: https://doi.org/10.38146/BSZ-AJIA.2024.v72.i5.pp871-891
LOHNER Klaudia – GYIMESI Benedek (2022): Sorozat-bűncselekmények elemzése és profilozása. Magyar Rendészet, 22(2), 79–92. Online: https://doi.org/10.32577/mr.2022.2.5
LOHNER Klaudia – HERMANN Zsombor – HALLER József (2021): Szexuális motiváció nyomai a tetthelyen: kriminálpszichológiától a kriminalisztikáig. Belügyi Szemle, 69(10), 1813–1828. Online: https://doi.org/10.38146/BSZ.2021.10.10
MÁRKUS Mária (2023): A mesterséges intelligencia és a prediktív profilalkotás kapcsolata. Bűnözésföldrajzi Közlemények, 4(1–2), 19–28.
MITTAL, Shalini – SINGH, Tushar (2016): Psychological Profiling in Criminal Investigation: An Overview. Journal of Human Behaviour and Development Issues, 3(1), 17–21.
PETHERICK, Wayne (2007): Criminal Profiling: A Qualitative and Quantitative Analysis of Process and Content. Doktori (PhD) disszertáció. Robina: Bond University.
PETRÉTEI Dávid (2020): Elkövetői profilalkotás és a bűnügyi helyszín elemzése. Rendőrségi Tanulmányok, 3(1), 3–49. Online: https://epa.oszk.hu/04000/04093/00009/pdf/EPA04093_rendorsegi_tanulmanyok_2020_1_003-049.pdf
ROSSMO, D. Kim (1999): Geographic Profiling. New York: Routledge. Online: https://doi.org/10.1201/9781420048780
SZIJÁRTÓ Lívia (2014): Különbségek az egyének és a csoportok között végzett profilozás területén. Terror & Elhárítás, 3(2), 84–123. Online: https://epa.oszk.hu/02900/02932/00006/pdf/EPA02932_terror_elharitas_2014_2_04.pdf
TURVEY, Brent E. (2011): Criminal Profiling. An Introduction to Behavioral Evidence Analysis. Cambridge: Academic Press. Online: https://doi.org/10.1016/B978-0-12-385243-4.00005-8
VILICS Tünde (2020): Kriminálpszichológia és kriminálpszichológus. Magyar Rendészet, 20(4), 219–239. Online: https://doi.org/10.32577/mr.2020.4.14
WILLMOTT, Dominic – HUNT, Daniel – MOJTAHEDI, Dara (2021): Criminal Geography and Geographical Profiling within Police Investigations – A Brief Introduction. Internet Journal of Criminology. Online: https://958be75a-da42-4a45-aafa-549955018b18.filesusr.com/ugd/9280ee_ba2436e454a24befa584f18c1b571986.pdf
WILSON, P. – LINCOLN, R. – KOCSIS, R. N. (1997): Validity, Utility and Ethics of Profiling for Serial Violent and Sexual Offenders. Psychiatry, Psychology and Law, 4(1), 1–11. Online: https://doi.org/10.1080/13218719709524891
YAPP, Jamie R. (2010): The Profiling of Robbery Offenders. Doktori (ForenPsyD) disszertáció. Birmingham: University of Birmingham. Online: https://etheses.bham.ac.uk/id/eprint/1059/1/Yapp10ForenPsyD.pdf