A javítóintézeti dolgozók stresszérzete és mentális egészsége
– Három hazai javítóintézetben végzett kutatás részeredményei
Copyright (c) 2024 Virágh-Vizvári Fanni
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Absztrakt
A javítóintézeti nevelés zárt intézményi keretek között zajlik, ezért a növendékek személyes motivációja és együttműködése nem minden esetben adott, ami a velük foglalkozók számára kihívásokkal teli munkát jelent. A javítóintézeti munka során tehát gyakoriak lehetnek a váratlan, stresszt okozó helyzetek. Kutatásom célja ezen nehézségek feltárása, a dolgozók mentális állapotával összefüggésben.
Az adatgyűjtésnél validált teszteket2 alkalmaztam, a vizsgálatban részt vevők (n=41) egyéni pszichológiai jellemzőire vonatkozó mutatókat, valamint saját kérdőívvel javítóintézet-specifikus munkahelyi stresszorokat vizsgáltam.
Az első eredmények alapján az látható, hogy a kitöltők összességében jó mentális állapotúak, rezilienciaszintjük a magyar átlag feletti (M=77,97; SD=12,05). Ugyanakkor a stresszt okozó életesemények magas száma (M=210,87; SD=180,89) együtt jár a szorongás növekedésével (p<0,001; r=0,668; tau-b=0,525). A munka hasznosságérzetének alskálája magas értéket tükröz (M=63,68; SD=9,01), ami ellentétes irányú együttjárást mutat az állapotszorongással (p=0,005; r=−0,432; tau-b=−0,237), valamint a kiégés emocionális kimerülési alskálájával (p=0,004; r=−0,435; tau-b=−0,401). Azoknál, akik kompetensnek érzik magukat munkájuk során, várhatóan alacsonyabb a kiégés elszemélytelenedési faktora (p<0,001; r=−0,591; tau-b=−0,471).
Összességében az látható, hogy a reziliens dolgozóknál kisebb eséllyel alakulnak ki mentális problémák, így igen fontos a dolgozók hatékony fejlesztése, hiszen a segítő munkában való sikeresség biztosítja a munkavégzés hosszú távú minőségét is.
Kulcsszavak:
Hogyan kell idézni
Hivatkozások
BECK, Aaron T. et al. (1961): An inventory for measuring depression. Archives of General Psychiatry, 4(6), 561–571. Online: https://doi.org/10.1001/archpsyc.1961.01710120031004
BERNDT, Frank H. (2017) Kiégés – Hasznos tudás mindenkinek 30 percben. Budapest: Kossuth.
BIRÓ Mónika (2009): A stressz és kiégés vizsgálata a büntetés-végrehajtási dolgozók körében. Börtönügyi Szemle, 28(1), 11–30. Online: https://epa.oszk.hu/02700/02705/00077/pdf/EPA02705_bortonugyi_szemle_2009_1_011-030.pdf
BOROS János – CSETNEKY László (2002): Börtönpszichológia. Budapest: Rejtjel.
BUDA Béla (1994): Mentálhigiéné. Tanulmánygyűjtemény. Budapest: Animula.
BUDA Béla (2002): A mentálhigiéné szemléleti és gyakorlati kérdései. Újabb tanulmányok. Budapest: Animula.
CONNOR, Kathryn M. – DAVIDSON, Jonathan R. T. (2003a): Connor–Davidson Resilience Scale. Database record. APA PsycTests. Online: https://doi.org/10.1037/t06346-000
CONNOR, Kathryn M. – DAVIDSON, Jonathan R. T. (2003): Development of a new resilience scale: The Connor-Davidson Resilience Scale (CD-RISC). Depression and Anxiety, 18(2), 76–82. Online: https://doi.org/10.1002/da.10113
DONDERS, Paul Ch. (2019): Reziliencia. Hogyan fejlesszük lelki ellenálló képességünket és előzzük meg a kiégést? Budapest: Harmat.
EDELWICH, Jerry – BRODSKY, Archie (1980): Burnout: Stages of Disillusionment in the Helping Professions. Dordrecht: Kluwer Academic, Plenum Publishers.
FOLKMAN, Susan – LAZARUS, Richard S. (1980): An Analysis of Coping in a Middle-Aged Community Sample. Journal of Health and Social Behavior, 21(3), 219–239. Online: https://doi.org/10.2307/2136617
FREUDENBERGER, Herbert J. (1974): Staff Burn-Out. Journal of Social Issues, 30(1), 159–165. Online: https://doi.org/10.1111/j.1540-4560.1974.tb00706.x
FÜREDI János et al. (2003): The Role of Symptoms in the Recognition of Mental Health Disorders in Primary Care. Psychosomatics, 44(5), 402–406. Online: https://doi.org/10.1176/appi.psy.44.5.402
HEBB, Donald O. (1995): A pszichológia alapkérdései. Budapest: Gondolat–Trivium.
HÉRA Gábor – LIGETI Gábor (2005): Módszertan. A társadalmi jelenségek kutatása. Budapest: Osiris.
HÉZSER Gábor (1996): Miért? Rendszerszemlélet és lelkigondozói gyakorlat. Pasztorál-pszichológiai tanulmányok. Budapest: Kálvin.
HOLMES, Thomas H. – RAHE, Richard H. (1967): The Social Readjustment Rating Scale. Journal of Psychosomatic Research, 11(2), 213–218. Online: https://doi.org/10.1016/0022-3999(67)90010-4
JÁRAI Róbert et al. (2015) A Connor–Davidson Reziliencia Kérdőív 10 itemes változatának jellemzői. Alkalmazott Pszichológia, 15(1), 129–136. Online: http://doi.org/10.17627/ALKPSZICH.2015.1.129
KISS Enikő Csilla et al. (2015): A 25-itemes Connor–Davidson Rezíliencia Skála (CD-RISC) magyar adaptációja. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 16(1), 93–113. Online: https://doi.org/10.1556/Mental.16.2015.1.4
LAZARUS, Richard S. – FOLKMAN, Susan (1984): Stress, Appraisal, and Coping. New York: Springer.
LAZÁNYI Kornélia (2016): A szervezeti biztonság és a munkahelyi stressz kapcsolata. Taylor Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Folyóirat, 8(5), 24–31. Online: https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/taylor/article/view/13053
MASLACH, Christina – JACKSON, Susan E. (1982): Burnout in Health Professions. A Social Psychological Analysis. In SANDERS, Glenn S. – SULS, Jerry (szerk.): Social Psychology of Health and Illness. Hillsdale–London: Lawrence Erlbaum Associates, 227–251. Online: https://www.researchgate.net/profile/Susan-Jackson-5/publication/322937117_Burnout_in_Health_Professions_A_social_psychological_analysis/links/5a7876ab0f7e9b41dbd42807/Burnout-in-Health-Professions-A-social-psychological-analysis.pdf
MASLACH, Christina – JACKSON, Susan E. – LEITER, Michael P. (1997): Maslach Burnout Inventory: Third edition. In ZALAQUETT, Carlos P. – WOOD, Richard J. (szerk.): Evaluating Stress. A book of Resources. Lanham: Scarecrow Press, 191–218.
MIKLÓSI Mónika et al. (2011): A Kognitív Érzelem-Reguláció Kérdőív magyar változatának pszichometriai jellemzői. Psychiatria Hungarica, 26(2), 102–111. Online: https://semmelweis.hu/klinikai-pszichologia/files/2016/12/Kognit%C3%ADv-%C3%A9rzelemregul%C3%A1ci%C3%B3-k%C3%A9rd%C5%91%C3%ADv-pszichometria_Miklosimtsai_2011_PH.pdf
NAGY Imre (2013): A bv. intézetek hivatásos állományú tagjainál jelentkező burn-out szindróma és a hipertónia gyakoriságának összefüggései. Börtönügyi Szemle, 32(2), 37–54. Online: https://epa.oszk.hu/02700/02705/00094/pdf/EPA02705_bortonugyi_szemle_2013_2_037-054.pdf
OLÁH A. (2005): Harag és Düh Kifejezési Mód Skála (AES) (Spielberger. C.D.: Anger Expression Scale). In PERCZEL FORINTOS D. et al. (szerk.): Kérdőívek, becslőskálák a klinikai pszichológiában. Budapest: Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet.
POTTER, Beverly A. (2005): Overcoming Job Burnout: How to Renew Enthusiasm for Work. Berkeley: Ronin Publishing.
RUZSONYI Péter (1999): Javíthatatlanok? A büntetés-végrehajtási korrekciós nevelés fejlődési trendje. Börtönügyi Szemle, 18(4), 24–45. Online: https://epa.oszk.hu/02700/02705/00040/pdf/EPA02705_bortonugyi_szemle_1999_4_024-045.pdf
RUZSONYI Péter (2021): A kriminálpedagógia bemutatkozása. Neveléstudomány | Oktatás – Kutatás – Innováció, 9(1), 5–15. Online: https://doi.org/10.21549/NTNY.32.2021.1.1
SELYE János (1976): Stressz distressz nélkül. Budapest: Akadémiai.
SIPOS Kornél – SIPOS Mihály – SPIELBERGER, Charles D. (1988): A State-Trait Anxiety Inventory (STAI) magyar változata. In MÉREI Ferenc – SZAKÁCS Ferenc (szerk): Pszichodiagnosztikai vademecum I/2. Budapest: Tankönyvkiadó, 123–135.
SPIELBERGER, C. D. (1988). Manual for the State-Trait Anger Expression Inventory. Odessa: Psychological Assessment Resources. Online: https://doi.org/10.1037/t29496-000
SPIELBERGER, Charles D. et al. (1983): Manual for the State-Trait Anxiety Inventory. Palo Alto: Consulting Psychologists Press. Online: https://doi.org/10.1037/t06496-000
STAUDER Adrienne – KONKOLY THEGE Barna (2006): Az Észlelt Stressz Kérdőív (PSS) magyar verziójának jellemzői. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 7(3), 203–216. Online: https://doi.org/10.1556/Mental.7.2006.3.4
SCHUCKERTNÉ SZABÓ Csilla (2012): Dialógus a büntetés-végrehajtás humánerő-fejlesztéséről – mint a szervezetfejlesztés lehetőségéről. Börtönügyi Szemle, 31(4), 20–32. Online: https://epa.oszk.hu/02700/02705/00092/pdf/EPA02705_bortonugyi_szemle_2012_4_020-032.pdf
SUSÁNSZKY Éva et al. (2006): A WHO Jól-lét Kérdőív rövidített (WBI-5) magyar változatának validálása a Hungarostudy 2002 országos lakossági egészségfelmérés alapján. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 7(3), 247–255. Online: https://doi.org/10.1556/Mental.7.2006.3.8
VAN DER VLEUTEN, Cornelis – NORMAN, Geoffrey R. – DE GRAAFF, Erik (1991): Pitfalls in the Pursuit of Objectivity: Issues of Reliability. Medical Education, 25(2), 110–118. Online: https://doi.org/10.1111/j.1365-2923.1991.tb00036.x
VARGA Szabolcs – NÉMETH Csaba (2014): A kiégés (burn-out) jelenségének vizsgálata rendvédelmi szerveknél. In VARGA Szabolcs (szerk.): Szakmai személyiségfejlesztés – Szupervízió. Sopron: Nyugat-magyarországi Egyetem, 47–72.