Stress Perception and Mental Health of Juvenile Facility Workers

– Partial Results of Research Carried Out in Three Hungarian Juvenile Correctional Facilities

doi: 10.32577/mr.2024.3.2

Abstract

Correctional education takes place within closed institutional frameworks, therefore the
personal motivation and cooperation of the students is not always given, which means
challenging work for those who deal with them. Unexpected, stressful situations can therefore
be common during correctional institution work. The purpose of my research is to explore
these difficulties in connection with the mental state of the workers.
I used validated tests for the data collection, the indicators related to the individual psychological
characteristics of the participants in the study (n = 41), and I examined correctional institutionspecific
workplace stressors with my own questionnaire.
Based on the first results, it can be seen that the respondents are in a good mental state
overall, their resilience level is above the Hungarian average (M = 77.97; SD = 12.05). At the
same time, a high number of stressful life events (M = 210.87; SD = 180.89) is associated with
an increase in anxiety (p < 0.001; r = 0.668; tau-b = 0.525). The sense of usefulness of work
subscale shows a high value (M = 63.68; SD = 9.01), which shows an opposite association with
state anxiety (p = 0.005; r = −0.432; tau-b = −0.237), and an opposite association with the
emotional exhaustion subscale of burnout (p = 0.004; r = −0.435; tau-b = −0.401). Those who
feel competent in their work are expected to have a lower burnout depersonalisation factor
(p < 0.001; r = −0.591; tau-b = −0.471).
Overall, it can be seen that resilient workers are less likely to develop mental problems,
so effective development of workers is very important, since success in support work also
determines the long-term quality of work.

Keywords:

juvenile correctional facility stress burnout mental health resilience

How to Cite

Virágh-Vizvári, F. (2024). Stress Perception and Mental Health of Juvenile Facility Workers: – Partial Results of Research Carried Out in Three Hungarian Juvenile Correctional Facilities. Hungarian Law Enforcement, 24(3), 31–46. https://doi.org/10.32577/mr.2024.3.2

References

BECK, Aaron T. et al. (1961): An inventory for measuring depression. Archives of General Psychiatry, 4(6), 561–571. Online: https://doi.org/10.1001/archpsyc.1961.01710120031004

BERNDT, Frank H. (2017) Kiégés – Hasznos tudás mindenkinek 30 percben. Budapest: Kossuth.

BIRÓ Mónika (2009): A stressz és kiégés vizsgálata a büntetés-végrehajtási dolgozók körében. Börtönügyi Szemle, 28(1), 11–30. Online: https://epa.oszk.hu/02700/02705/00077/pdf/EPA02705_bortonugyi_szemle_2009_1_011-030.pdf

BOROS János – CSETNEKY László (2002): Börtönpszichológia. Budapest: Rejtjel.

BUDA Béla (1994): Mentálhigiéné. Tanulmánygyűjtemény. Budapest: Animula.

BUDA Béla (2002): A mentálhigiéné szemléleti és gyakorlati kérdései. Újabb tanulmányok. Budapest: Animula.

CONNOR, Kathryn M. – DAVIDSON, Jonathan R. T. (2003a): Connor–Davidson Resilience Scale. Database record. APA PsycTests. Online: https://doi.org/10.1037/t06346-000

CONNOR, Kathryn M. – DAVIDSON, Jonathan R. T. (2003): Development of a new resilience scale: The Connor-Davidson Resilience Scale (CD-RISC). Depression and Anxiety, 18(2), 76–82. Online: https://doi.org/10.1002/da.10113

DONDERS, Paul Ch. (2019): Reziliencia. Hogyan fejlesszük lelki ellenálló képességünket és előzzük meg a kiégést? Budapest: Harmat.

EDELWICH, Jerry – BRODSKY, Archie (1980): Burnout: Stages of Disillusionment in the Helping Professions. Dordrecht: Kluwer Academic, Plenum Publishers.

FOLKMAN, Susan – LAZARUS, Richard S. (1980): An Analysis of Coping in a Middle-Aged Community Sample. Journal of Health and Social Behavior, 21(3), 219–239. Online: https://doi.org/10.2307/2136617

FREUDENBERGER, Herbert J. (1974): Staff Burn-Out. Journal of Social Issues, 30(1), 159–165. Online: https://doi.org/10.1111/j.1540-4560.1974.tb00706.x

FÜREDI János et al. (2003): The Role of Symptoms in the Recognition of Mental Health Disorders in Primary Care. Psychosomatics, 44(5), 402–406. Online: https://doi.org/10.1176/appi.psy.44.5.402

HEBB, Donald O. (1995): A pszichológia alapkérdései. Budapest: Gondolat–Trivium.

HÉRA Gábor – LIGETI Gábor (2005): Módszertan. A társadalmi jelenségek kutatása. Budapest: Osiris.

HÉZSER Gábor (1996): Miért? Rendszerszemlélet és lelkigondozói gyakorlat. Pasztorál-pszichológiai tanulmányok. Budapest: Kálvin.

HOLMES, Thomas H. – RAHE, Richard H. (1967): The Social Readjustment Rating Scale. Journal of Psychosomatic Research, 11(2), 213–218. Online: https://doi.org/10.1016/0022-3999(67)90010-4

JÁRAI Róbert et al. (2015) A Connor–Davidson Reziliencia Kérdőív 10 itemes változatának jellemzői. Alkalmazott Pszichológia, 15(1), 129–136. Online: http://doi.org/10.17627/ALKPSZICH.2015.1.129

KISS Enikő Csilla et al. (2015): A 25-itemes Connor–Davidson Rezíliencia Skála (CD-RISC) magyar adaptációja. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 16(1), 93–113. Online: https://doi.org/10.1556/Mental.16.2015.1.4

LAZARUS, Richard S. – FOLKMAN, Susan (1984): Stress, Appraisal, and Coping. New York: Springer.

LAZÁNYI Kornélia (2016): A szervezeti biztonság és a munkahelyi stressz kapcsolata. Taylor Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Folyóirat, 8(5), 24–31. Online: https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/taylor/article/view/13053

MASLACH, Christina – JACKSON, Susan E. (1982): Burnout in Health Professions. A Social Psychological Analysis. In SANDERS, Glenn S. – SULS, Jerry (szerk.): Social Psychology of Health and Illness. Hillsdale–London: Lawrence Erlbaum Associates, 227–251. Online: https://www.researchgate.net/profile/Susan-Jackson-5/publication/322937117_Burnout_in_Health_Professions_A_social_psychological_analysis/links/5a7876ab0f7e9b41dbd42807/Burnout-in-Health-Professions-A-social-psychological-analysis.pdf

MASLACH, Christina – JACKSON, Susan E. – LEITER, Michael P. (1997): Maslach Burnout Inventory: Third edition. In ZALAQUETT, Carlos P. – WOOD, Richard J. (szerk.): Evaluating Stress. A book of Resources. Lanham: Scarecrow Press, 191–218.

MIKLÓSI Mónika et al. (2011): A Kognitív Érzelem-Reguláció Kérdőív magyar változatának pszichometriai jellemzői. Psychiatria Hungarica, 26(2), 102–111. Online: https://semmelweis.hu/klinikai-pszichologia/files/2016/12/Kognit%C3%ADv-%C3%A9rzelemregul%C3%A1ci%C3%B3-k%C3%A9rd%C5%91%C3%ADv-pszichometria_Miklosimtsai_2011_PH.pdf

NAGY Imre (2013): A bv. intézetek hivatásos állományú tagjainál jelentkező burn-out szindróma és a hipertónia gyakoriságának összefüggései. Börtönügyi Szemle, 32(2), 37–54. Online: https://epa.oszk.hu/02700/02705/00094/pdf/EPA02705_bortonugyi_szemle_2013_2_037-054.pdf

OLÁH A. (2005): Harag és Düh Kifejezési Mód Skála (AES) (Spielberger. C.D.: Anger Expression Scale). In PERCZEL FORINTOS D. et al. (szerk.): Kérdőívek, becslőskálák a klinikai pszichológiában. Budapest: Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet.

POTTER, Beverly A. (2005): Overcoming Job Burnout: How to Renew Enthusiasm for Work. Berkeley: Ronin Publishing.

RUZSONYI Péter (1999): Javíthatatlanok? A büntetés-végrehajtási korrekciós nevelés fejlődési trendje. Börtönügyi Szemle, 18(4), 24–45. Online: https://epa.oszk.hu/02700/02705/00040/pdf/EPA02705_bortonugyi_szemle_1999_4_024-045.pdf

RUZSONYI Péter (2021): A kriminálpedagógia bemutatkozása. Neveléstudomány | Oktatás – Kutatás – Innováció, 9(1), 5–15. Online: https://doi.org/10.21549/NTNY.32.2021.1.1

SELYE János (1976): Stressz distressz nélkül. Budapest: Akadémiai.

SIPOS Kornél – SIPOS Mihály – SPIELBERGER, Charles D. (1988): A State-Trait Anxiety Inventory (STAI) magyar változata. In MÉREI Ferenc – SZAKÁCS Ferenc (szerk): Pszichodiagnosztikai vademecum I/2. Budapest: Tankönyvkiadó, 123–135.

SPIELBERGER, C. D. (1988). Manual for the State-Trait Anger Expression Inventory. Odessa: Psychological Assessment Resources. Online: https://doi.org/10.1037/t29496-000

SPIELBERGER, Charles D. et al. (1983): Manual for the State-Trait Anxiety Inventory. Palo Alto: Consulting Psychologists Press. Online: https://doi.org/10.1037/t06496-000

STAUDER Adrienne – KONKOLY THEGE Barna (2006): Az Észlelt Stressz Kérdőív (PSS) magyar verziójának jellemzői. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 7(3), 203–216. Online: https://doi.org/10.1556/Mental.7.2006.3.4

SCHUCKERTNÉ SZABÓ Csilla (2012): Dialógus a büntetés-végrehajtás humánerő-fejlesztéséről – mint a szervezetfejlesztés lehetőségéről. Börtönügyi Szemle, 31(4), 20–32. Online: https://epa.oszk.hu/02700/02705/00092/pdf/EPA02705_bortonugyi_szemle_2012_4_020-032.pdf

SUSÁNSZKY Éva et al. (2006): A WHO Jól-lét Kérdőív rövidített (WBI-5) magyar változatának validálása a Hungarostudy 2002 országos lakossági egészségfelmérés alapján. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 7(3), 247–255. Online: https://doi.org/10.1556/Mental.7.2006.3.8

VAN DER VLEUTEN, Cornelis – NORMAN, Geoffrey R. – DE GRAAFF, Erik (1991): Pitfalls in the Pursuit of Objectivity: Issues of Reliability. Medical Education, 25(2), 110–118. Online: https://doi.org/10.1111/j.1365-2923.1991.tb00036.x

VARGA Szabolcs – NÉMETH Csaba (2014): A kiégés (burn-out) jelenségének vizsgálata rendvédelmi szerveknél. In VARGA Szabolcs (szerk.): Szakmai személyiségfejlesztés – Szupervízió. Sopron: Nyugat-magyarországi Egyetem, 47–72.

Downloads

Download data is not yet available.