A közigazgatás és rendészet egyik keresztmetszete: a közigazgatási büntetőbíráskodás elmélettörténeti kérdései

doi: 10.32577/mr.2023.4.7

Absztrakt

A rendészet elmélete több szálon is szorosan összefonódott a közigazgatással. Ez a szoros kapcsolat könnyen igazolható a közigazgatási büntetőbíráskodás elmélettörténete kapcsán. A közigazgatási büntetőbíráskodás gyökerei a kihágásokig nyúlik vissza, amelynek kettős jellege már ekkor megmutatkozott: a klasszikus büntetőjogi kihágások mellett a cselekmények jelentősebb részét a rendőri kihágások tették ki. A rendőri kihágások kifejezés alatt a legtöbb esetben a klasszikus közigazgatási jellegű kihágásokat értették, ami jól mutatja a két terület közötti szoros kapcsolatot. A korszak tudósai töretlenül keresték azt a fogódzót, amely által a kihágások megkülönböztethetők a súlyosabb bűncselekményektől, és amely elméletek sok esetben a rendészet elméletének a gyökereit is jelentették. Jelen tanulmány bár nem vállalkozik arra, hogy bemutassa a rendészet elméletének valamennyi aspektusát, azonban felvillantja annak elmélettörténeti gyökereit.

Kulcsszavak:

közigazgatás rendészet közigazgatási büntetőbíráskodás diszkrecionális jogkör kihágás

Hogyan kell idézni

Árva, Z. (2024). A közigazgatás és rendészet egyik keresztmetszete: a közigazgatási büntetőbíráskodás elmélettörténeti kérdései. Magyar Rendészet, 23(4), 137–150. https://doi.org/10.32577/mr.2023.4.7

Hivatkozások

ÁRVA Zsuzsanna (2007): Fejezetek a közigazgatási büntetőbíráskodás elmélettörténete köréből. Debrecen.

BITTÓ Márta (1982): A közigazgatási büntetőjog kialakulása. Állam és Jogtudomány, 25(2), 225–249.

BITTÓ Márta (1983): A munkavédelmi szabályok megszegésének szankciói a kihágási jogban. Állam és Jogtudomány, 26(2), 219–244.

CONCHA Győző (1901): A rendőrség természete és állása a szabad államban. Székfoglaló értekezés. Budapest: MTA.

CONCHA Győző (1905): Politika 1–2. kötet. Budapest: Grill Károly.

[TUSNÁDI] ÉLTHES Gyula (1935): A rendőri és jövedéki büntetőjog. Az ezeréves magyar kihágási jog története és mai állapota. Budapest: Fővárosi Nyomda.

KMETTY Károly (1905): A magyar közigazgatási jog kézikönyve. Budapest: Politzer.

MAGYARY Zoltán (1942): Magyar közigazgatás. Budapest: Királyi Magyar Egyetemi Nyomda.

MÁTHÉ Gábor (1980a): A kihágás intézménye 1. Állam és Igazgatás, 30(8), 673–683.

MÁTHÉ Gábor (1980b): A kihágás intézménye 2. Állam és Igazgatás, 30(9), 804818.

MÁRFFY Ede (1926): Magyar közigazgatási és pénzügyi jog. 1. köt. Budapest: Athenaeum.

MERKL, Adolf (1927) [1999]: Allgemeines Verwaltungsrecht. Berlin: Springer. (Wien: Verlag Österreich.)

SZAKOLCZAI Árpád (1894): A közigazgatási hatóságok mint bíróságok. Jogtudományi Közlöny, 29(15), 113.

SZAMEL Lajos (1992): Jogállamiság és rendészet. Rendészeti Szemle, 30(3), 3–21.

SZATMÁRI Lajos (1990): Bírság a magyar államigazgatásban. Budapest: ELTE ÁJK.

SZONTAGH Vilmos (1928): A közigazgatás szabad belátása. (Diszkrecionális közigazgatás.) Miskolc: Miskolc EV. Jogakadémia Tud. Értekezéseinek Tára.

TOMCSÁNYI Móric (1929): Rendészet – közigazgatás – bírói jogvédelem. Székfoglaló értekezés. Budapest: MTA.

TÓTH József (1939): A rendészeti ténykedés alakjai. Eger: Szent János Nyomda.

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.