A Cross-Section of Public Administration and Police Science: Theoretical and Historical Issues in Administrative Criminal Justice

doi: 10.32577/mr.2023.4.7

Abstract

The theory of police science is closely intertwined with public administration in several ways. This close link is easily demonstrated by the theoretical history of administrative criminal justice. The roots of administrative criminal justice go back to misdemeanours, and its dual
nature was already apparent at that time: in addition to classic criminal law misdemeanours, police misdemeanours accounted for the majority of misdemeanours. In most cases, the term “police misdemeanour” was used to refer to misdemeanours of a classical administrative nature, which illustrates the close link between the two areas. Scholars of the period were constantly searching for a way of distinguishing misdemeanours from more serious crimes, theories which in many cases were at the root of police science theory. While this paper does not attempt to cover all aspects of police science theory, it does highlight its theoretical roots.

Keywords:

public administration police science administrative criminal justice discretional powers misdemeanour

How to Cite

Árva, Z. (2024). A Cross-Section of Public Administration and Police Science: Theoretical and Historical Issues in Administrative Criminal Justice. Hungarian Law Enforcement, 23(4), 137–150. https://doi.org/10.32577/mr.2023.4.7

References

ÁRVA Zsuzsanna (2007): Fejezetek a közigazgatási büntetőbíráskodás elmélettörténete köréből. Debrecen.

BITTÓ Márta (1982): A közigazgatási büntetőjog kialakulása. Állam és Jogtudomány, 25(2), 225–249.

BITTÓ Márta (1983): A munkavédelmi szabályok megszegésének szankciói a kihágási jogban. Állam és Jogtudomány, 26(2), 219–244.

CONCHA Győző (1901): A rendőrség természete és állása a szabad államban. Székfoglaló értekezés. Budapest: MTA.

CONCHA Győző (1905): Politika 1–2. kötet. Budapest: Grill Károly.

[TUSNÁDI] ÉLTHES Gyula (1935): A rendőri és jövedéki büntetőjog. Az ezeréves magyar kihágási jog története és mai állapota. Budapest: Fővárosi Nyomda.

KMETTY Károly (1905): A magyar közigazgatási jog kézikönyve. Budapest: Politzer.

MAGYARY Zoltán (1942): Magyar közigazgatás. Budapest: Királyi Magyar Egyetemi Nyomda.

MÁTHÉ Gábor (1980a): A kihágás intézménye 1. Állam és Igazgatás, 30(8), 673–683.

MÁTHÉ Gábor (1980b): A kihágás intézménye 2. Állam és Igazgatás, 30(9), 804818.

MÁRFFY Ede (1926): Magyar közigazgatási és pénzügyi jog. 1. köt. Budapest: Athenaeum.

MERKL, Adolf (1927) [1999]: Allgemeines Verwaltungsrecht. Berlin: Springer. (Wien: Verlag Österreich.)

SZAKOLCZAI Árpád (1894): A közigazgatási hatóságok mint bíróságok. Jogtudományi Közlöny, 29(15), 113.

SZAMEL Lajos (1992): Jogállamiság és rendészet. Rendészeti Szemle, 30(3), 3–21.

SZATMÁRI Lajos (1990): Bírság a magyar államigazgatásban. Budapest: ELTE ÁJK.

SZONTAGH Vilmos (1928): A közigazgatás szabad belátása. (Diszkrecionális közigazgatás.) Miskolc: Miskolc EV. Jogakadémia Tud. Értekezéseinek Tára.

TOMCSÁNYI Móric (1929): Rendészet – közigazgatás – bírói jogvédelem. Székfoglaló értekezés. Budapest: MTA.

TÓTH József (1939): A rendészeti ténykedés alakjai. Eger: Szent János Nyomda.

Downloads

Download data is not yet available.