Az iszlám radikalizálódás pszichológiai háttere
A push-pull rizikófaktorok aspektusa
Copyright (c) 2023 Farkas Johanna
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Absztrakt
A rendvédelmi hatóságok az utóbbi évtizedben viszonylag sajátos kihívással szembesülnek, az iszlamizmushoz kapcsolódó terrorcselekmények újszerű megjelenési módjaival. A tanulmányban pszichológiai megközelítésben tekintem át az iszlám radikalizálódás folyamatát, amelyben jelentős szerepet játszik az identifikáció és a szocializáció. Szaktanulmányok alapján felvázolom
a pszichológiai jelenségvilágot és rendészeti beavatkozási pontjait, illetve kiemelem az elkövetők mentális zavarral való érintettségének szerepét. A rizikófaktorok jellegét esettanulmányokon keresztül mutatom be. Összességében a szélsőséges iszlám ideológiát képviselő és terrorcselekményt elkövető személyek gondolatait, motivációit, érzelmeit és viselkedését a tágabb társadalmi és kulturális hatások alakítják. Hangsúlyozom, hogy az elkövetők körében nem gyakoribbak a mentális zavarok az átlag populációhoz képest. A pszichológiai kontextust ajánlom a felderítés és a nyomozati tevékenység hatékonyságának növeléséhez.
Kulcsszavak:
Hogyan kell idézni
Hivatkozások
Al-Assan, Diaw M. – Hajek, Peter (2020): A börtönbe került dzsihadisták életpályája és radikalizációs folyamata Ausztriában. Arc és Álarc, 4(1), 153–183.
Al-Attar, Zainab (2019): Extremism, Radicalisation & Mental Health: Handbook for Practitioners. [H. n.]: Radicalisation Awareness Network (RAN).
Allan, Harriet et al. (2015): Drivers of Violent Extremism: Hypotheses and Literature. London: RUSI. Online: https://www.rusi.org/explore-our-research/publications/external-publications/drivers-violent-extremism-hypotheses-and-literature-review
Basedau, Matthias – Pfeiffer, Birte – Vullers, Johannes (2014): Bad religion? Religion, Col¬lective Action, and the Onset of Armed Conflict in Developing Countries. Journal of Conflict Resolution, 60(2), 226–255. Online: https://doi.org/10.1177/0022002714541853
Journey of Belgian female ‚bomber’ (2005). BBC News, 2005. december 2. Online: http://news. bbc.co.uk/2/hi/europe/4491334.stm
Surubaya attacks: Family of five bomb Indonesia police headquarters (2018). BBC News, 2018. május 14. Online: https://www.bbc.com/news/world-asia-44105279
Belgians learn suicide bomber was local woman (2005). NBC News, 2005. december 1. Online: https://www.nbcnews.com/id/wbna10285104
Besenyő János et al. (2016): Az Iszlám Állam – terrorizmus 2.0. Budapest: Kossuth.
Bhui, Kamaldeep (2022): Radicalisation and Mental Health. Nordic Journal of Psychiatry, 76(8), 634. Online: https://doi.org/10.1080/08039488.2018.1525640
Cainkar, Louise A. (2009): Homeland Insecurity: The Arab American and Muslim American Experience After 9/11. New York: Russell Sage Foundation.
Charlson, Fiona et al. (2019): New WHO Prevalence Estimates of Mental Disorders in Conflict Settings: A Systematic Review and Meta-analysis. The Lancet, 394(10194), 240–248. Online: https://doi.org/10.1016/S0140-6736(19)30934-1
Chrisafis, Angelique (2015): ‚It looked like a battlefield’: the full story of what happened in the Bataclan. The Guardian, 2015. november 20. Online: https://www.theguardian.com/world/2015/ nov/20/bataclan-witnesses-recount-horror-paris-attacks
Ledwith, Mario – Robinson, Martin – Gillman, Ollie (2015): The baby-faced suicide bomber: Pictured celebrating the end of his GCSEs, the Yorkshire schoolboy who went to Iraq to blow himself up in the name of ISIS. Daily Mail Online, 2015. június 14. Online: https://www.dailymail. co.uk/news/article-3123580/Yorkshire-teenager-Britain-s-youngest-suicide-bomber-ISIS-Iraq.html
Radical Online Education (2017). Online: https://www.salto-youth.net/downloads/toolbox_tool_downlo¬ad-file-2030/ROE_module_2.pdf
EU Terrorism Situation and Trend Report (TE-SAT) [é. n.]. Europol. Online: https://doi. org/10.2813/302117
Farkas Johanna (2016): A magányos merénylők radikalizálódása. Acta Humana, 4(5), 17–31.
Farkas Johanna (2022): A vallási szélsőségek és radikalizáció pszichológiai mechanizmusai. In M. Szabó Miklós (szerk.): A hadtudomány aktuális kérdései napjainkban I. Budapest: Ludovika, 105–120.
Farkas Johanna – Sallai János (2021): 21st Century Challenges and Solutions in the Light of History. Security Horizons, 2(4), 273–279.
Fiske, Susan T. (2018): Social Beings: Core Motives in Socialpsychology. New Jersey: Wiley.
Gill, Paul et al. (2021): Systematic Review of Mental Health Problems and Violent Extremism. The Journal of Forensic Psychiatry & Psychology, 32(1), 51–78. Online: https://doi.org/10.1080/ 14789949.2020.1820067
Henley, Jon (2016): Father Jacques Hamel: ‚A good priest … who did his job to the very end’. The Guardian, 2016. július 26. Online: https://www.theguardian.com/world/2016/jul/26/father-jacques-hamel-normandy-france-a-good-priest-who-did-his-job-to-the-very-end
Infographic–Terrorism in the EU: facts and figures [é. n.]. Consilium. Online: https://www.consilium. europa.eu/en/infographics/terrorism-eu-facts-figures/
Kis-Benedek József (2018): A konfliktusok vallási gyökerei a Közel-Keleten. Hadtudomány, 28(3–4), 89–100. Online: https://doi.org/10.17047/HADTUD.2018.28.3-4.89
Lippai Zsolt – Thieme-Eső Milán (2020): A szállodák elleni terrortámadások elkövetésének mód¬szerei. Szakmai Szemle, 18(2), 75–76.
Lippai Zsolt – Csaba Zágon (2021): The Borderline between Private and Public Security. AARMS, 20(3), 10–11. Online: https://doi.org/10.32565/aarms.2021.3.1
Malik, Shiv – Siddique, Haroon (2015): ‚Britain’s youngest suicide bomber’ mourned by West Yorkshire family. The Guardian, 2015. június 15. Online: https://www.theguardian.com/world/2015/ jun/14/west-yorkshire-teenager-talha-asmal-britain-youngest-suicide-bomber
Mátyás Szabolcs – Sallai János (2021): Challenges and Solutions in the 21st Century Law Enforcement. Studia Universitatis Babes-Bolyai Iurisprudentia, 66(4), 92–109. Online: https:// doi.org/10.24193/SUBBiur.66(2021).4.5
Mátyás Szabolcs (2021): A verziók szerepe a Teréz körúti robbantás nyomozása során. Erdélyi Jogélet, 3(2), 93–101. Online: https://doi.org/10.47745/ERJOG.2021.03.08
Moghaddam, Fathali M. (2005): The Staircase to Terrorism: A Psychological Exploration. American Psychologist, 60(2), 161–169. Online: https://doi.org/10.1037/0003-066X.60.2.161
Muro, Diego (2016): What does Radicalisation Look Like? Four Visualisations of Socialisation into Violent Extremism. CIDOB, 163(12), 1–5. Online: https://www.cidob.org/en/publications/pub-lication_series/notes_internacionals/n1_163/what_does_radicalisation_look_like_four_vi-sualisations_of_socialisation_into_violent_extremism
Nussbaum, Abraham M. (2013): A DSM-5 diagnosztikai vizsgálat zsebkönyve. Budapest: Oriold és Társai.
Overton, Iain (2017): Understanding the Rising Cult of the Suicide Bomber. London: AOAV.
Putz, Catherine (2016): Kepel vs Roy: Arguing About Islam and Radicalization. The Diplomat, 2016. július 14. Online: https://thediplomat.com/2016/07/kepel-vs-roy-arguing-about-islam-and-radicalization/
Rémai Dániel (2020): A társadalmi jelzőrendszerek szerepe a radikalizáció korai felismerésében. Arc és Álarc, 4(1), 185–218.
Sarma, Kiran M. – Carthy, Sarah L. – Cox, Katie M. (2022): Mental Disorder, Psychological Problems and Terrorist Behaviour: A Systematic Review and Meta-analysis. Campbell Systematic Reviews, 18(3), 1–65. Online: https://doi.org/10.1002/cl2.1268
Stanicek, Branislav – Betant-Rasmussen, Mathilde (2021): Jihadist Networks in Sub-Saharan Africa. Origins, Patterns and Responses. [H. n.]: European Parliamentary Research Service. Online: https://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/BRIE/2021/698048/EPRS_BRI(2021)698048_ EN.pdf
Trimbur, Margot et al. (2021): Are Radicalization and Terrorism Associated with Psychiatric Disorders? A Systematic Review. Journal of Psychiatric Research, 141, 214–222. Online: https:// doi.org/10.1016/j.jpsychires.2021.07.002