A pszichotikus állapot kriminológiai jelentősége
Copyright (c) 2024 Bellavics Mária Zsóka
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Absztrakt
A pszichiátriai zavarok kriminológiai jelentősége régóta ismert az alkalmazott és elméleti szakmai körökben. Mégis a mentális állapot szempontjából kritikus pszichózis fogalmát a mai napig sok félreértés övezi. Ez a jelenség rendkívül komplex és változatos természetének tudható be, amely nemcsak a megjelenési formák tekintetében igen heterogén, hanem a kóreredet szempontjából is. A pszichotikus állapotok a hátterükben álló pszichiátriai és szomatikus zavarok alapján négy nagy csoportba oszthatók: exogén, organikus, endogén és reaktív pszichózis. A különböző kóreredethez társuló pszichotikus tünetegyüttes igen eltérhet, illetve egyes állapotok kapcsán az adott etiológiára jellemző jelenségek is megfigyelhetők. Más lehet a tünetek lefolyása, és eltérő mértékben befolyásolják az érintett viselkedését és belátási képességét. E jellegzetességek, illetve azok devianciára hajlamosító jellegének konkrét ismerete igen nagy segítséget tud jelenteni nemcsak az egészségügyi dolgozók, de a rendészeti és büntetőjogi területek szakemberei számára is. A jelen tanulmányban a pszichotikus állapotot járjuk körbe annak kriminológiai jelentősége mentén, különös tekintettel azon pszichiátriai és egyéb zavarokra, amelyek talaján a pszichózis megjelenthet. Bemutatjuk a pszichózis fogalmát és az ahhoz társuló legfontosabb jelenségeket, illetve a négy csoportba tartozó legfontosabb kórképeket. A tanulmány célja a pszichózis és bűnügyi jelentőségének minél érthetőbb és érzékletesebb bemutatása, avégett, hogy a rendészet és a büntető igazságszolgáltatás szakemberei számára kézzelfoghatóbb legyen ez a speciális pszichiátriai jelenség.
Kulcsszavak:
Hogyan kell idézni
Hivatkozások
ALLNUTT, Stephen – SAMUELS, Anthony – O’DRISCOLL, Colman (2007): The Insanity Defence: From Wild Beasts to M’Naghten. Australasian Psychiatry, 15(4), 292–298. Online: https://doi.org/10.1080/10398560701352181
American Psychiatric Association (2013): Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders (5th ed.). Online: https://doi.org/10.1176/appi.books.9780890425596
BALARATNASINGAM, Sivasankaran – JANCA, Aleksandar (2015): Normal Personality, Personality Disorder and Psychosis: Current Views and Future Perspectives. Current Opinion in Psychiatry, 28(1), 30–34. Online: https://doi.org/10.1097/YCO.0000000000000124
BERRY, Katherine et al. (2013): PTSD Symptoms Associated with the Experiences of Psychosis and Hospitalisation: A Review of the Literature. Clinical Psychology Review, 33(4), 526–538. Online: https://doi.org/10.1016/j.cpr.2013.01.011
BJØRKLY, Stål (2002): Psychotic Symptoms and Violence toward Others—A Literature Review of Some Preliminary Findings: Part 1. Delusions. Aggression and Violent Behavior, 7(6), 617–631. Online: https://doi.org/10.1016/S1359-1789(01)00049-0
BLOM, Jan Dirk – SOMMER, Iris E. C. (2012): Hallucinations of Bodily Sensation. In Hallucinations: Research and Practice. New York: Springer, 157–169. Online: https://doi.org/10.1007/978-1-4614-0959-5_13
BOLES, Sharon M. – MIOTTO, Karen (2003): Substance Abuse and Violence: A Review of the Literature. Aggression and Violent Behavior, 8(2), 155–174. Online: https://doi.org/10.1016/S1359-1789(01)00057-X
CAMCHONG, Jazmin – MACDONALD, Angus W. III (2012): Imaging Psychoses: Diagnosis and Prediction of Violence. In SIMPSON, Joseph (szerk.): Neuroimaging in Forensic Psychiatry: From the Clinic to the Courtroom. [h. n.]: John Wiley & Sons, 113–129. Online: https://doi.org/10.1002/9781119968900.ch7
CHEUNG, Peter et al. (1997): Violence in Schizophrenia: Role of Hallucinations and Delusions. Schizophrenia Research, 26(2–3), 181–190. Online: https://doi.org/10.1016/S0920-9964(97)00049-2
CITROME, Leslie (2021): Agitation in Schizophrenia: Origins and Evidence-Based Treatment. Current Opinion in Psychiatry, 34(3), 216–221. Online: https://doi.org/10.1097/YCO.0000000000000685
DAVISON, Sophie – JANCA, Aleksandar (2012): Personality Disorder and Criminal Behaviour: What is the Nature of the Relationship? Current Opinion in Psychiatry, 25(1), 39–45. Online: https://doi.org/10.1097/YCO.0b013e32834d18f0
DELGADO, Montserrat G. – BOGOUSSLAVSKY, Julien (2018): De Clerambault Syndrome, Othello Syndrome, Folie a Deux and Variants. In BOGOUSSLAVSKY, Julien (szerk.): Neurologic-Psychiatric Syndromes in Focus-Part II. 42, [h. n.]: Karger, 44–50. Online: https://doi.org/10.1159/000475685
DOUGLAS, Kevin S. – GUY, Laura S. – HART, Stephen D. (2009): Psychosis as a Risk Factor for Violence to Others: A Meta-Analysis. Psychological Bulletin, 135(5), 679–706. Online: https://doi.org/10.1037/a0016311
FAZEL, Seena et al. (2015): Depression and Violence: A Swedish Population Study. The Lancet Psychiatry, 2(3), 224–232. Online: https://doi.org/10.1016/S2215-0366(14)00128-X
FAZEL, Seena – YU, Rongqin (2011): Psychotic Disorders and Repeat Offending: Systematic Review and Meta-Analysis. Schizophrenia Bulletin, 37(4), 800–810. Online: https://doi.org/10.1093/schbul/sbp135
FIORENTINI, Alessio, et al. (2011): Substance-Induced Psychoses: A Critical Review of the Literature. Current Drug Abuse Reviews, 4(4), 228–240. Online: https://doi.org/10.2174/1874473711104040228
FRISTON, Karl J. (2005): Hallucinations and Perceptual Inference. Behavioral and Brain Sciences, 28(6), 764–766. Online: https://doi.org/10.1017/S0140525X05290131
FOOTE, Brad – PARK, Jane (2008): Dissociative Identity Disorder and Schizophrenia: Differential Diagnosis and Theoretical Issues. Current Psychiatry Reports,10, 217–222. Online: https://doi.org/10.1007/s11920-008-0036-z
GANDAL, Michael J. et al. (2018): Shared Molecular Neuropathology across Major Psychiatric Disorders Parallels Polygenic overlap. Science, 359(6376), 693–697. Online: https://doi.org/10.1126/science.aad6469
INSTITÓRIS László (2015): Kábítószerek és designer drogok. Diskurzus: Tudomány és Művészet, 16, 27–35.
JÄÄSKELÄINEN, E. et al. (2018): Epidemiology of Psychotic Depression – Systematic Review and Meta-Analysis. Psychological Medicine, 48(6), 905–918. Online: https://doi.org/10.1017/S0033291717002501
JELICIC, Marko (2018): Testing Claims of Crime-Related Amnesia. Frontiers in Psychiatry, 9, 617. Online: https://doi.org/10.3389/fpsyt.2018.00617
JOYCE, Eileen M. (2018): Organic Psychosis: The Pathobiology and Treatment of Delusions. CNS Neuroscience & Therapeutics, 24(7), 598–603. Online: https://doi.org/10.1111/cns.12973
KATHIRVEL, Natarajan – MORTIMER, Ann (2013): Causes, Diagnosis and Treatment of Visceral Hallucinations. Progress in Neurology and Psychiatry, 17(1), 6–10. Online: https://doi.org/10.1002/pnp.262
LAMBERTI, J. Steven et al. (2020): Psychosis, Mania and Criminal Recidivism: Associations and Implications for Prevention. Harvard Review of Psychiatry, 28(3), 179–202. Online: https://doi.org/10.1097/HRP.0000000000000251
MCNIEL, Dale E. – EISNER, Jane P. – BINDER, Renée L. (2000): The Relationship between Command Hallucinations and Violence. Psychiatric Services, 51(10), 1288–1292. https://doi.org/10.1176/appi.ps.51.10.1288
MESZAROS, Kurt – FISCHER-DANZINGER, Doris (2000): Extended Suicide Attempt: Psychopathology, Personality and Risk Factors. Psychopathology, 3381, 5–10. Online: https://doi.org/10.1159/000029111
MOSKOWITZ, Andrew (2004): Dissociation and Violence: A Review of the Literature. Trauma, Violence, & Abuse, 5(1), 21–46. Online: https://doi.org/10.1177/1524838003259321
OHAYON, Maurice M. (2000): Prevalence of Hallucinations and their Pathological Associations in the General Population. Psychiatry Research, 97(2–3), 153–164. https://doi.org/10.1016/S0165-1781(00)00227-4
OPJORDSMOEN, Stein (2001): Reactive Psychosis and Other Brief Psychotic Episodes. Current Psychiatry Reports, 3(4), 338–341. Online: https://doi.org/10.1007/s11920-001-0031-0
PETKE Zsolt – SZILY Erika – OLASZ Anna (2021): Alkohol okozta mentális és viselkedési zavarok. In NÉMETH Attila – FÜREDI János (szerk.): A pszichiátria magyar kézikönyve. Budapest: Medicina, 387–397.
SILVER, Eric (2006): Understanding the Relationship between Mental Disorder and Violence: The Need for a Criminological Perspective. Law and Human Behavior, 30(6), 685–706. Online: https://doi.org/10.1007/s10979-006-9018-z
SPINELLI, Margaret G. (2004): Maternal Infanticide Associated with Mental Illness: Prevention and the Promise of Saved Lives. American Journal of Psychiatry, 161(9), 1548–1557. Online: https://doi.org/10.1176/appi.ajp.161.9.1548
STEINBERG, Marlene – BANCROFT, Jean – BUCHANAN, Josephine (1993): Multiple Personality Disorder in Criminal Law. Journal of the American Academy of Psychiatry and the Law Online, 21(3), 345–356.
SUPPRIAN, T. (2002): How the Mind Impairs Healing of the Body. Properly Diagnosing Organic Psychosyndrome. MMW Fortschritte der Medizin, 144(37), 35–38.
SZILY, Erika – BITTER, István (2013): Designer Drugs in Psychiatric Practice – A Review of the Literature and the Recent Situation in Hungary. Neuropsychopharmacol Hungarica, 15(4), 223–231.
TÉNYI Tamás (2009): Ritka pszichiátriai tünetek és szindrómák. Budapest: Animula.
YOUNG, John – INOUYE, Sharon K. (2020): Delirium in Older People. British Medical Journal, 334(7598), 842–846. Online: https://doi.org/10.1136/bmj.39169.706574.AD
VALDÉS-FLORIDO, María José et al. (2020): Reactive Psychoses in the Context of the COVID-19 Pandemic: Clinical Perspectives from a Case Series. Revista de Psiquiatria y Salud Mental, 13(2), 90–94. Online: https://doi.org/10.1016/j.rpsm.2020.04.009
WEBSTER, Robert – HOLROYD, Suzanne (2000): Prevalence of Psychotic Symptoms in Delirium. Psychosomatics, 41(6), 519–522. Online: https://doi.org/10.1176/appi.psy.41.6.519
WILSON, Jo E. et al. (2020) Delirium. Nature Reviews Disease Primers, 6(90), 1–26. Online: https://doi.org/10.1038/s41572-020-00223-4