Alacsony sűrűségű idomtöltetek tesztrobbantása

doi: 10.32567/hm.2023.4.2

Absztrakt

A 3D nyomtatás alkalmazása a robbantástechnikában is jelentős előnyöket hordozhat. Mivel széles körben elterjedt technológia, ezért a bevezetése nem jelenthet kihívást. A lehetséges alkalmazási terület pedig a különleges formájú idomtöltetek lehetnek. Vizsgálatomban olyan töltetek robbantási hatékonyságát mutatom be, amelyek nem tartalmaznak fémet, kizárólag alacsony sűrűségű anyagból készültek. A hatékonyságot tesztrobbantással vizsgáltam, amely során a kétféle eltérő béléstest-hajlásszöggel készült verzió megfelelt az elvárásoknak. A kevesebb befektetett energiát igénylő változat teljesítménye jobb volt, meggyőző képet mutatott.

Kulcsszavak:

alacsony sűrűség 3D nyomtatás vágótöltet robbantás additív

Hogyan kell idézni

Ember, I. (2024). Alacsony sűrűségű idomtöltetek tesztrobbantása. Hadmérnök, 18(4), 19–29. https://doi.org/10.32567/hm.2023.4.2

Hivatkozások

ÁDÁM Balázs – EMBER István (2022a): Béléstestek készítésének technikai lehetőségei alacsony sűrűségű anyagból. Műszaki Katonai Közlöny, 32(4), 101–111. Online: https://doi.org/10.32562/mkk.2022.3.6

ÁDÁM Balázs – EMBER István (2022b): Kumulatív töltetházak 3D nyomtatása. Hadmérnök, 17(3), 35–44. Online: https://doi.org/10.32567/hm.2022.3.2

AGU, Henry Obediah (2019): The Effect of 3D Printed Material Properties on Shaped Charge Liner Performance. PhD-disszertáció. Cranfeld University. Online: https://dspace.lib.cranfield.ac.uk/handle/1826/15285

BODA József et al. (2016): A hadtudományi kutatási irányok, prioritások és témakörök. Államtudományi Műhelytanulmányok, (16), 1–23. Online: http://www.med.u-szeged.hu/download.php?docID=90702

CHANG et al. (2015): Numerical Simulation of Modified Low-Density Jet Penetrating Shell Charge. International Journal of Simulation Modelling, 14(3), 426–437. Online: https://doi.org/10.2507/IJSIMM14(3)5.295

DOIG, Alistair (1998): Some Metallurgical Aspects of Shaped Charge Liners. Journal of Battlefield Technology, 1(1), 1–3.

DARUKA Norbert (2014): Robbanótestek I. – Amit a bombákról tudni érdemes. Műszaki Katonai Közlöny, 24(4), 68–82. Online: https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/mkk/article/view/2298/1565

DARUKA Norbert (2016): Robbanóanyag-ipari alapanyagok és termékek osztályozásának lehetőségei. Műszaki Katonai Közlöny, 26(1), 26–44. Online: https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/mkk/article/view/2187/1456

DARUKA, Norbert – KOVÁCS, Zoltán (2013): IEDD: Improvised Explosive Device Disposal. In KRIVANEK, Vaclav – STEFEK, Aleksandr (szerk.): International Conference on Military Technologies: ICMT 2013. Brno: University of Defence, 383–390.

DARUKA, Norbert – CSURGÓ, Attila (2017): Military Explosive Ordnance – The Bomb. In Beňovský, M. (szerk.): Trhacia technika 2017: Zborník prednášok. Banská Bystrica: Slovenská spoločnosť pre trhacie a vŕtacie práce, 44–55.

EMBER István (2022a): Hatásvizsgálati robbantás kumulatív töltetekkel. Műszaki Katonai Közlöny, 32(4), 13–23. Online: https://doi.org/10.32562/mkk.2022.3.2

EMBER István (2022b): Modern kumulatív töltetek hatékonyságának vizsgálata. Haditechnika, 56(6), 15–20. Online: https://doi.org/10.23713/HT.56.6.03 ; DOI: https://doi.org/10.23713/HT.56.6.03

EMBER István (2022c): 3D nyomtatott lyukasztó töltetek hatásvizsgálata. Hadmérnök, 17(4), 63–73. Online: https://doi.org/10.32567/hm.2022.4.5

FAZEKAS, Ferenc (2022): Application of Artificial Intelligence in Military Operations Planning. AARMS, 21(2), 41–54. Online: https://doi.org/10.32565/aarms.2022.2.3

GÁL Bence – NÉMETH András (2019): Additív gyártástechnológiák katonai alkalmazásának vizsgálata, különös tekintettel a katonai elektronika területére. Hadmérnök, 14(1), 231–249. Online: https://doi.org/10.32567/hm.2019.1.19

GYARMATI József – HEGEDŰS Ernő – GÁVAY György (2022): Automata sebességváltóban alkalmazott kapcsolt bolygóművek – Wilson-váltó: Harckocsi-sebességváltó modell kialakítása 3D nyomtatással oktatási célból. Műszaki Katonai Közlöny, 32(3), 113–126. Online: https://doi.org/10.32562/mkk.2022.3.7

KOVÁCS Zoltán (2012a): Az improvizált robbanóeszközök főbb típusai. Műszaki Katonai Közlöny, 22(2), 37–52. Online: https://mkk.uni-nke.hu/document/mkk-uni-nke-hu/2012_2_03 IED-k f%C5%91bb t%C3%ADpusai - Kov%C3%A1cs Z.pdf

KOVÁCS Zoltán (2012b): Fontos létesítmények IED elleni védelme. Műszaki Katonai Közlöny, 22(ksz), 35–44. Online: https://mkk.uni-nke.hu/document/mkk-uni-nke-hu/2012_k_05 IED elleni v%C3%A9delem - Kov%C3%A1cs_Z.pdf

KUGYELA Lóránd (2020): A többkomponensű robbanóanyagok múltja, jelene és jövője. Katonai Logisztika, 28(4), 58–75. Online: https://doi.org/10.30583/2020.4.058

LUKÁCS László (2017): Szemelvények a magyar robbantástechnika fejlődéstörténetéből, Különös tekintettel a továbbfejlesztés várható irányaira és a kor új kihívásaira. Budapest: Dialóg Campus.

LUKÁCS László (2010): A kumulatív töltetek és gyakorlati alkalmazásuk. Műszaki Katonai Közlöny, 20(1–4), 175–185. Online: https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/mkk/article/view/2866/2122

NÉMETH András – VIRÁGH Krisztián (2022): Mesterséges intelligencia és haderő – A mesterséges intelligencia fejlődéstörténete I. rész. Hadmérnök, 56(1), 17–22. Online: https://doi.org/10.23713/HT.56.1.03

PADÁNYI József (1994): A Magyar Honvédség műszaki csapatainak lehetőségei és feladatai békeidőben a természeti- és civilizációs katasztrófák megelőzésében és a következmények felszámolásában. Kandidátusi értekezés. Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem.

TÓTH József Lukács – VÉG Róbert (2022): Autonóm terepjáró eszközök. Műszaki Katonai Közlöny, 32(2), 107–116. Online: https://doi.org/10.32562/mkk.2022.2.8

VÉGVÁRI Zsolt – HEGEDŰS Ernő – ZENTAY Péter (2022): A 3D nyomtatás és katonai alkalmazásának lehetőségei I. rész. Haditechnika, 56(6), 58–62. Online: https://doi.org/10.23713/HT.56.6.09

YI, Jianya et al. (2019): Simulation Study on Expansive Jet Formation Characteristics of Polymer Liner. Materials, 12(5), 744. Online: https://doi.org/10.3390/ma12050744