Test Blasting of Low-Density Shaped Charges
Copyright (c) 2024 Ember István
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Abstract
The use of 3D printing in blasting technology can also bring significant benefits. As a widespread technology, its introduction should not be a challenge. A potential application could be in the field of special shaped charges. In my study, I will demonstrate the explosive performance of such charges, which do not contain any metal and are made exclusively of low-density materials. The effectiveness was tested by blasting, where two versions with different liner body bending angles met the expectations. The version requiring less energy input performed better and presented a convincing picture.
Keywords:
How to Cite
References
ÁDÁM Balázs – EMBER István (2022a): Béléstestek készítésének technikai lehetőségei alacsony sűrűségű anyagból. Műszaki Katonai Közlöny, 32(4), 101–111. Online: https://doi.org/10.32562/mkk.2022.3.6
ÁDÁM Balázs – EMBER István (2022b): Kumulatív töltetházak 3D nyomtatása. Hadmérnök, 17(3), 35–44. Online: https://doi.org/10.32567/hm.2022.3.2
AGU, Henry Obediah (2019): The Effect of 3D Printed Material Properties on Shaped Charge Liner Performance. PhD-disszertáció. Cranfeld University. Online: https://dspace.lib.cranfield.ac.uk/handle/1826/15285
BODA József et al. (2016): A hadtudományi kutatási irányok, prioritások és témakörök. Államtudományi Műhelytanulmányok, (16), 1–23. Online: http://www.med.u-szeged.hu/download.php?docID=90702
CHANG et al. (2015): Numerical Simulation of Modified Low-Density Jet Penetrating Shell Charge. International Journal of Simulation Modelling, 14(3), 426–437. Online: https://doi.org/10.2507/IJSIMM14(3)5.295
DOIG, Alistair (1998): Some Metallurgical Aspects of Shaped Charge Liners. Journal of Battlefield Technology, 1(1), 1–3.
DARUKA Norbert (2014): Robbanótestek I. – Amit a bombákról tudni érdemes. Műszaki Katonai Közlöny, 24(4), 68–82. Online: https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/mkk/article/view/2298/1565
DARUKA Norbert (2016): Robbanóanyag-ipari alapanyagok és termékek osztályozásának lehetőségei. Műszaki Katonai Közlöny, 26(1), 26–44. Online: https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/mkk/article/view/2187/1456
DARUKA, Norbert – KOVÁCS, Zoltán (2013): IEDD: Improvised Explosive Device Disposal. In KRIVANEK, Vaclav – STEFEK, Aleksandr (szerk.): International Conference on Military Technologies: ICMT 2013. Brno: University of Defence, 383–390.
DARUKA, Norbert – CSURGÓ, Attila (2017): Military Explosive Ordnance – The Bomb. In Beňovský, M. (szerk.): Trhacia technika 2017: Zborník prednášok. Banská Bystrica: Slovenská spoločnosť pre trhacie a vŕtacie práce, 44–55.
EMBER István (2022a): Hatásvizsgálati robbantás kumulatív töltetekkel. Műszaki Katonai Közlöny, 32(4), 13–23. Online: https://doi.org/10.32562/mkk.2022.3.2
EMBER István (2022b): Modern kumulatív töltetek hatékonyságának vizsgálata. Haditechnika, 56(6), 15–20. Online: https://doi.org/10.23713/HT.56.6.03 ; DOI: https://doi.org/10.23713/HT.56.6.03
EMBER István (2022c): 3D nyomtatott lyukasztó töltetek hatásvizsgálata. Hadmérnök, 17(4), 63–73. Online: https://doi.org/10.32567/hm.2022.4.5
FAZEKAS, Ferenc (2022): Application of Artificial Intelligence in Military Operations Planning. AARMS, 21(2), 41–54. Online: https://doi.org/10.32565/aarms.2022.2.3
GÁL Bence – NÉMETH András (2019): Additív gyártástechnológiák katonai alkalmazásának vizsgálata, különös tekintettel a katonai elektronika területére. Hadmérnök, 14(1), 231–249. Online: https://doi.org/10.32567/hm.2019.1.19
GYARMATI József – HEGEDŰS Ernő – GÁVAY György (2022): Automata sebességváltóban alkalmazott kapcsolt bolygóművek – Wilson-váltó: Harckocsi-sebességváltó modell kialakítása 3D nyomtatással oktatási célból. Műszaki Katonai Közlöny, 32(3), 113–126. Online: https://doi.org/10.32562/mkk.2022.3.7
KOVÁCS Zoltán (2012a): Az improvizált robbanóeszközök főbb típusai. Műszaki Katonai Közlöny, 22(2), 37–52. Online: https://mkk.uni-nke.hu/document/mkk-uni-nke-hu/2012_2_03 IED-k f%C5%91bb t%C3%ADpusai - Kov%C3%A1cs Z.pdf
KOVÁCS Zoltán (2012b): Fontos létesítmények IED elleni védelme. Műszaki Katonai Közlöny, 22(ksz), 35–44. Online: https://mkk.uni-nke.hu/document/mkk-uni-nke-hu/2012_k_05 IED elleni v%C3%A9delem - Kov%C3%A1cs_Z.pdf
KUGYELA Lóránd (2020): A többkomponensű robbanóanyagok múltja, jelene és jövője. Katonai Logisztika, 28(4), 58–75. Online: https://doi.org/10.30583/2020.4.058
LUKÁCS László (2017): Szemelvények a magyar robbantástechnika fejlődéstörténetéből, Különös tekintettel a továbbfejlesztés várható irányaira és a kor új kihívásaira. Budapest: Dialóg Campus.
LUKÁCS László (2010): A kumulatív töltetek és gyakorlati alkalmazásuk. Műszaki Katonai Közlöny, 20(1–4), 175–185. Online: https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/mkk/article/view/2866/2122
NÉMETH András – VIRÁGH Krisztián (2022): Mesterséges intelligencia és haderő – A mesterséges intelligencia fejlődéstörténete I. rész. Hadmérnök, 56(1), 17–22. Online: https://doi.org/10.23713/HT.56.1.03
PADÁNYI József (1994): A Magyar Honvédség műszaki csapatainak lehetőségei és feladatai békeidőben a természeti- és civilizációs katasztrófák megelőzésében és a következmények felszámolásában. Kandidátusi értekezés. Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem.
TÓTH József Lukács – VÉG Róbert (2022): Autonóm terepjáró eszközök. Műszaki Katonai Közlöny, 32(2), 107–116. Online: https://doi.org/10.32562/mkk.2022.2.8
VÉGVÁRI Zsolt – HEGEDŰS Ernő – ZENTAY Péter (2022): A 3D nyomtatás és katonai alkalmazásának lehetőségei I. rész. Haditechnika, 56(6), 58–62. Online: https://doi.org/10.23713/HT.56.6.09
YI, Jianya et al. (2019): Simulation Study on Expansive Jet Formation Characteristics of Polymer Liner. Materials, 12(5), 744. Online: https://doi.org/10.3390/ma12050744