A nemzetközi védelemben részesülő személyek joga a megfelelő szintű ellátásra
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
Absztrakt
A Bíróságnak a közelmúltban több, Németországból érkezett ügyben1 arról kellett határoznia, hogy meg kell-e tagadni a nemzetközi védelmet kérelmező személynek a kérelme elbírálásáért a Dublin III rendelet2 alapján felelős tagállamnak vagy azon tagállamnak való átadását, amely a kérelmező számára e védelmet korábban már biztosította, olyan esetekben, amikor e tagállamokban nem garantáltak a nemzetközi védelemben részesülő személyek megfelelő életkörülményei, és/vagy az e személyeknek a szóban forgó tagállamok által nyújtott ellátások összege jóval alacsonyabb, mint a más tagállamokban elérhető ellátások összege. Az említett ügyekben 2019. március 19-énmeghozott ítéleteiben a Bíróság megállapította, hogy a nemzetközi védelmet kérelmező személyek átadhatók a kérdéses tagállamoknak, kivéve ha e személyek előre látható életkörülményeik miatt ott az embertelen vagy megalázó bánásmód tilalmával ellentétes súlyos anyagi nélkülözéssel szembesülnének. A Bíróság azonban hangsúlyozta, hogy az érintett tagállam szociális rendszerének hiányosságai önmagukban az ilyen bánásmód veszélyének fennállására való következtetést nem teszik lehetővé. Hasonlóképpen, a Bíróság kimondta, hogy az a puszta tény, hogy a szociális védelem és/vagy az életkörülmények az új nemzetközi védelem iránti kérelem benyújtásának helye szerinti tagállamban kedvezőbbek, mint a Dublin III rendelet szerint felelős tagállamban vagy az ilyen védelmet már biztosító tagállamban, nem erősítheti meg azt a következtetést, hogy az érintett személy az ez utóbbi tagállamoknak való átadás esetén az embertelen vagy megalázó bánásmód tényleges veszélyének lenne kitéve.