Vállalati fenntarthatóság és fenntartható vállalkozások
Copyright (c) 2023 Horváth Klaudia Gabriella
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Absztrakt
Ebben az írásban a vállalati fenntarthatóság témakörét vizsgáljuk, különös tekintettel arra, hogy a vállalati fenntarthatóságról szóló elméleti megközelítések mennyire vannak összhangban a nemzetközi vállalati fenntarthatósági keretrendszerek és indexek hasznosíthatóságával. Egyik fontos következtetésünk, hogy a vállalkozásokat különféle szempontból „fenntarthatónak minősítő” indikátorrendszerek és indexek a vállalati fenntarthatóságra úgy tekintenek, mint a vállalati működés során keletkezett pozitív és negatív hatások kiegyensúlyozásának módjára. A fenntarthatónak tekintett vállalkozások így gyakran a vállalati fenntarthatósággal összefüggő értékeket nem, vagy csak kis mértékben, látszólag képviselik. Ezzel összefüggésben a vállalati fenntarthatóságról való stratégiai gondolkodás ösztönzésének kulcsát az üzleti és fenntarthatósági szempontok összekapcsolásában látjuk. Ilyen módon az átfogó nemzetközi keretrendszerek alkalmazása helyett a vállalatok számára egyéni prioritásokon alapuló saját fenntarthatóság-mérési modellek kidolgozását javasoljuk.
Kulcsszavak:
Hogyan kell idézni
Hivatkozások
Akgiray, Vedat (2019): Good Finance: Why We Need a New Concept of Finance. Bristol: Bristol University Press. Online: https://doi.org/10.46692/9781529200034
Ansoff H. Igor (1979): Strategic Management. New York: Wiley. Online: https://doi.org/10.46692/9781529200034
Aras, Güler – Crowther, David (2008): Governance and Sustainability: An Investigation into the Relationship between Corporate Governance and Corporate Sustainability. Management Decision, 46(3), 433–448. Online: https://doi.org/10.1108/00251740810863870
Asif, Muhammad – Searcy, Cory – Zutshi, Ambika – Ahmad, Niaz (2010): An Integrated Management Systems Approach to Corporate Sustainability. European Business Review, 23(4), 353–367. Online: https://doi.org/10.1108/09555341111145744
Bansal, Pratima (2005): Evolving Sustainably: A Longitudinal Study of Corporate Sustainable Development. Strategic Management Journal, 26(3), 197–218. Online: https://doi.org/10.1002/smj.441
Baranyai Gábor – Csernus Dóra Ildikó szerk. (2018): A fenntartható fejlődés és az állam feladatai. Budapest: Dialóg Campus.
Bárth-Fehér Szilvia (2012): Fenntarthatóság a hazai vállalati gyakorlatban – A „Versenyben a világgal” kutatási program 2009. évi kérdőíves felmérés eredményeinek vizsgálata. Vezetéstudomány, 43(10), 44–55. Online: https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2012.10.04
Boda György – Juhász Péter – Matyusz Zsolt – Stocker Miklós (2021): A fenntartható gazdasági növekedés és a tudástőke. Közgazdasági Szemle, 68(különszám), 2–35. Online: https://doi.org/10.18414/KSZ.2021.k.2
Carroll, B. Archie (1979): A Three-Dimensional Conceptual Model of Corporate Performance. The Academy of Management Review, 4(4), 497–505. Online: https://doi.org/10.2307/257850
Csath Magdolna szerk. (2020a): A fenntarthatóság árnyalatai. Budapest: Ludovika.
Csath Magdolna (2020b): A fenntarthatóság mint emberi és társadalmi fejlődés. Acta Humana, 8(2), 25–65. Online: https://doi.org/10.32566/ah.2020.1.2
Dabóczi Kálmán (1998): Fogalmak által megcsalatva–Kísérlet céljaink és eszközeink embert szolgáló meghatározására. Kovász, 2(3), 16–31.
Daly, E. Herman (1991): Steady State Economics. Washington, D.C.: Island Press.
Dudás Katalin (2013): Fenntarthatatlan növekedés, fenntarthatatlan fogyasztás. Fenntarthatatlan marketing? Marketing & Menedzsment, 47(4), 24–35.
Elkington, John (1997): Cannibals with Forks: The Triple Bottom Line of 21st Century Business. Oxford: Capstone.
Farkas Beáta (2022): A közgazdasági gondolkodás rövid története. Budapest: Akadémiai. Online: https://doi.org/10.1556/9789634547426
Farkas Szilveszter (2016): A fenntarthatóság vállalati szintű mutatói, jelentései. Online: https://kgk.sze.hu/images/dokumentumok/VEABtanulmanyok/farkas_szilveszter.pdf
Figge, Frank – Hahn, Tobias (2004): Sustainable Value Added-measuring Corporate Contributions to Sustainability beyond Eco-efficiency. Ecological Economics, 48(2), 173–187. Online: https://doi.org/10.1016/j.ecolecon.2003.08.005
Fowler, J. Stephen – Hope, Charled (2007): A Critical Review of Sustainable Business Indices and their Impact. Journal of Business Ethics, 76(3), 243–252. Online: https://doi.org/10.1007/s10551-007-9590-2
Freeman, F. Edward (1984): Strategic Management: A Stakeholder Approach. Cambridge: Cambridge University Press.
Hahn, Tobias – Pinkse, Jonatan – Preuss, Lutz – Figge, Frank (2015): Tensions in Corporate Sustainability: Towards an Integrative Framework. Journal of Business Ethics, 127(2), 297–316. Online: https://doi.org/10.1007/s10551-014-2047-5
Harangozó Gábor (2008): A környezeti teljesítményértékelés módszerei. Vezetéstudomány, 39(2), 38–50. Online: https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2008.02.03
Henderson, Rebecca (2020): Reimagining Capitalism in a World on Fire. New York: PublicAffairs.
Hörsch, Jacob – Schaltegger, Stefan (2019): Business, the Natural Environment, and Sustainability: A Stakeholder Theory Perspective. In Harrison, S. Jeffrey (szerk.): The Cambridge Handbook of Stakeholder Theory. Cambridge: Cambridge University Press, 132–147. Online: https://doi.org/10.1017/9781108123495.008
Jones, M. Thomas – Harrison, S. Jeffrey (2019): Sustainable Wealth Creation. Applying Instrumental Stakeholder Theory to the Improvement of Social Welfare. In Harrison, S. Jeffrey (szerk.): The Cambridge Handbook of Stakeholder Theory. Cambridge: Cambridge University Press, 77–97. Online: https://doi.org/10.1017/9781108123495.005
Kocsis Tamás (1999): A jövő közgazdaságtana? Kovász, 3(3), 131–164.
Lee, Ki-Hoon (2012): Linking Stakeholders and Corporate Reputation towards Corporate Sustainability. International Journal of Innovation and Sustainable Development, 6(2), 219–235. Online: https://doi.org/10.1504/IJISD.2012.046947
Lo, Shih-Fang – Sheu, Her-Jiun (2007): Is Corporate Sustainability a Value-Increasing Strategy for Business? Corporate Governance: An International Review, 15(2), 345–358. Online: https://doi.org/10.1111/j.1467-8683.2007.00565.x
Lozano, Rodrigo (2015): A Holistic Perspective on Corporate Sustainability Drivers. Corporate Social Responsibility and Environmental Management, 22(1), 32–44. Online: https://doi.org/10.1002/csr.1325
Maletič, Matjaž – Maletič, Damjan – Dahlgaard, Jens J. – Dahlgaard-Park, Su Mi – Gomiscek, Bostjan (2015): Do Corporate Sustainability Practices Enhance Organizational Economic Performance? International Journal of Quality and Service Sciences, 7(2–3), 184–200. Online: https://doi.org/10.1108/IJQSS-02-2015-0025
Málovics György – Bajmóczy Zoltán (2009): A fenntarthatóság közgazdaságtani értelmezései. Közgazdasági Szemle, 56(5), 464–483.
Málovics György (2011): A vállalati fenntarthatóság értelmezéséről. Szeged: JATEPress.
Mazzucato, Mariana (2018): The Value of Everything: Making and Taking in the Global Economy. London: Allen Lane.
Mio, Chiara – Costantini, Antonio – Panfilo, Silvia (2022): Performance measurement tools for sustainable business: A systematic literature review on the sustainability balanced scorecard use. Corporate Social Responsibility and Environmental Management, 29(2), 367–384. Online: https://doi.org/10.1002/csr.2206
Montiel, Ivan – Delgado-Ceballos, J. (2014): Defining and Measuring Corporate Sustainability: Are We There Yet? Organization & Environment, 27(2), 1–27. Online: https://doi.org/10.1177/1086026614526413
Nunhes, V. Thaís – Bernardo, Merce– Oliveira, Otávio José de (2020): Rethinking the Way of Doing Business: A Reframe of Management Structures for Developing Corporate Sustainability. Sustainability, 12(3), 1177. Online: https://doi.org/10.3390/su12031177
Radácsi László (2021): Felelős és fenntartható vállalat. Budapest: Saldo.
Reszegi László (2004): A tulajdonosi érték növelése – a vállalati teljesítménymérés koordinátarendszerének néhány problémája. Vezetéstudomány, 35(7–8). 4–15.
Roca, C. Laurence – Searcy, Cory (2012): An analysis of indicators disclosed in corporate sustainability reports. Journal of Cleaner Production, 20(1), 103–118. Online: https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2011.08.002
Sachs, Jeffrey (2008): Common Wealth: Economics for a Crowded Planet. London: Allen Lane.
Schumacher, E. F. (1973): Small is Beautiful. A Study of Economics as if People Mattered. London: Blond & Briggs.
Schwarzer, A. Johannes (2014): Growth as an Objective of Economic Policy in the Early 1960s: The Role of Aggregate Demand. Cahiers d’économie Politique, 67(2), 175–206. Online: https://doi.org/10.3917/cep.067.0175
Siew, Y. J. Renard (2015): A Review of Corporate Sustainability Reporting Tools (SRTs). Journal of Environmental Mangement, 164(60), 180–195. Online: https://doi.org/10.1016/j.jenvman.2015.09.010
Stiglitz, E. Joseph (2012): The Price of Inequality: How Today’s Divided Society Endangers Our Future. London és New York: W.W. Norton & Company.
Szennay Áron (2020): A vállalati társadalmi felelősségvállalás megközelítései és a fenntartható fejlődés. Közgazdasági Szemle, 67(10), 1057–1074. Online: https://doi.org/10.18414/KSZ.2020.10.1057
Tomka Béla (2011): Gazdasági növekedés, fogyasztás és életminőség. Budapest: Akadémiai.
Torelli, Riccardo (2021): Sustainability, Responsibility and Ethics: Different Concepts for a Single Path. Social Responsibility Journal, 17(5), 719–739. Online: https://doi.org/10.1108/SRJ-03-2020-0081
Tóth Gergely (2003): Vállalatok környezeti érdemrendje–A vállalati fenntarthatóság minősítéséről és ennek nehézségeiről. Kovász, 7(1–2), 5–26.
Vollrath, Dietrich (2020): Fully Grown: Why a Stagnant Economy Is a Sign of Success. Chicago: Chicago University Press. Online: https://doi.org/10.7208/chicago/9780226666143.001.0001
Zsupanekné Dr. Palányi Ildikó (2005): A fenntartható növekedés makrogazdasági és vállalati szinten. Online: http://publikaciotar.uni-bge.hu/112/1/ewp_0504_09.pdf