A fenntarthatóság társadalmi percepciója a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatóinak körében
Copyright (c) 2023 Balatoni Monika, Máthé Katalin, Pongrácz Alex, Szegedi László
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Absztrakt
A 2022 őszén a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen alakult Környezeti Fenntarthatósági Intézet fentebb megnevezett kutatókból álló kutatócsoportja az Egyetem hallgatói kollektívájára fókuszálva 2022 decemberétől 2023 januárjáig folytatott le a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos egyetemi kutatást. A kutatás fő bázisául az intézet munkatársai által összeállított kérdőív szolgált. A véleményfelmérés eredményeinek elemzése nagymértékben segíti a fenntarthatóság oktatásával kapcsolatos, egyetemi szintű tervezést.
Kulcsszavak:
Hogyan kell idézni
Hivatkozások
Ambrosini, Véronique – Jack, Gavin – Thomas, Lisa (2023): How to Develop a Sustainable Business School. Cheltenham: Edward Elgar. Online: https://doi.org/10.4337/9781802201215
Balatoni Monika (2021): A magyar társadalom politikai értékei, identitásmintázatai, 2020. Central European Papers, 9(1), 101–103.
Bartuszek Lilla Judit (2022): A soft skillek szerepe a fenntartható fejlődési célok implementálásában. Y.Z. – A fiatalság legfrissebb folyóirata, 2(1), 24–28.
Bauerné Gáthy Andrea – Szűcs István (2019): Fenntartható élelmiszer-fogyasztás a Debreceni Egyetem hallgatóinak körében. Élelmiszer, Táplálkozás és Marketing, 15(1), 3–10. Online: https://doi.org/10.33567/etm.2374
Beck, Ulrich (2003): A kockázat-társadalom. Út egy másik modernitásba. Ford. Berényi Gábor – Kerékgyártó Béla. Budapest: Századvég – Andorka Rudolf Társadalomtudományi Társaság.
Besenyei Mónika (2019): Egyetemi fenntarthatósági kezdeményezések összehasonlító elemzése. PhD-disszertáció. Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástani Doktori Iskola. Online: http://phd.lib.uni-corvinus.hu/1067/1/Besenyei_Monika_dhu.pdf
Bíró-Nagy András – Szabó Andrea (2021): Magyar Fiatalok 2021 – Elégedetlenség, polarizáció, EU-pártiság. Budapest: Friedrich-Ebert-Stiftung.
Budapesti Corvinus Egyetem (2022): A Corvinus Green sztori: együtt a fenntarthatóbb Egyetemért. Online: https://www.uni-corvinus.hu/post/hir/a-corvinus-green-sztori-egyutt-a-fenntarthatobb-egyetemert/
Domokos Tamás – Kántor Zoltán – Pillók Péter – Székely Levente (2021): Magyar fiatalok 2020. Budapest: Erzsébet Ifjúsági Alap.
Fazekas Anna (2016): Társadalmi felelősségvállalás az ifjúsági munkában. (h. n.): Emberi Erősforrások Minisztériuma. Online: https://adoc.pub/fazekas-anna-tarsadalmi-felelssegvallalas-az-ifjusagi-munkab.html
Gagnon-Thompson, Suzanne C. – Barton, Michelle A. (1994): Ecocentric and Anthropocentric Attitudes toward the Environment. Journal of Environmental Psychology, 14(2), 149–157. Online: https://doi.org/10.1016/S0272-4944(05)80168-9
Horbacauskiene, Jolita (2019): Soft Skills and Sustainable Development. In Encyclopedia of Sustainability in Higher Education. Cham: Springer, 1512–1517. Online: https://doi.org/10.1007/978-3-030-11352-0_329
Kurbanoğlu, Serap – Špiranec, Sonia – Ünal, Yurdagül – Boustany, Joumana – Kos, Denis (2022): Information Literacy in a Post-Truth Era. Cham: Springer Nature. Online: https://doi.org/10.1007/978-3-030-99885-1
Lányi Katalin (2008): A környezetvédő viselkedés és az egészségviselkedés összefüggése. Disszertáció. Debrecen: Debreceni Egyetem Multidiszciplináris Bölcsészettudományok Doktori Iskola.
Lasch, Christopher (1984): Az önimádat társadalma. Ford. Békés Pál. Budapest: Európa.
Leicht, Alexander – Heiss, J. – Byun, W. J. szerk. (2018): Issues and Trends in Education for Sustainable Development. Paris: UNESCO Publishing.
Mandeville, Bernard (1996): A méhek meséje avagy magánvétkek, közhaszon. Ford. Tótfalusi István. Budapest: Kossuth.
Marjainé Szerényi Zsuzsanna – Zsóka Ágnes – Széchy Anna (2009): A Corvinus Egyetem hallgatóinak fogyasztói szokásai a fenntarthatóság szempontjai alapján. Gödöllő: Budapesti Corvinus Egyetem. Online: https://docplayer.hu/11630478-A-corvinus-egyetem-hallgatoinakfogyasztasi-szokasai-a-fenntarthatosag-szempontjai-alapjan.html
Martin, James (2012): The Sustainable University. Green Goals and New Challenges for Higher Education Leaders. Maryland, Baltimore: The Johns Hopkins University Press.
Meyer, Jan Henrik (2017): From Nature to Environment. International Organizations and Environmental Protection before Stockholm. In Kaiser, Wolfram – Meyer, Jan Henrik (szerk.): International Organizations and Environmental Protection. New York – Oxford: Berghahn Books, 31–73. Online: https://doi.org/10.2307/j.ctvss40m7.6
Nagy Balázs (2020): A humán és társadalmi fenntarthatóság mutatói nemzetközi összehasonlításban. In Csath Magdolna (szerk.): A fenntarthatóság árnyalatai. Budapest: Ludovika, 59–83.
Purcell, Wendy M. – Haddock-Fraser, Janet (2023): The Bloomsbury Handbook of Sustainability in Higher Education. London – New York: Bloomsbury. Online: https://doi.org/10.5040/9781350244375
Röpke, Wilhelm (1943): A harmadik út. (Korunk társadalmi válsága). Ford. Barankovics István. Budapest: Aurora.
Schultz, P. Wesley (2000): Empathizing with Nature. The Effects of Perspective Taking on Concern for Environmental Education. Journal of Social Issues, 56(3), 391–406. Online: https://doi.org/10.1111/0022-4537.00174
Scruton, Roger (2018): Zöld filozófia. Hogyan gondolkozzunk felelősen bolygónkról? Ford. Szilágyi-Gál Mihály, Zsélyi Ferenc. Budapest: Akadémiai.
Sebestyén Annamária (2018): Civilek és kivonulók: Az állampolgári cselekvés késő modern motívumai a magyar középiskolás fiatalok körében. Replika, 3–4. 61–78. Online: https://doi.org/10.32564/108-109.5
Shaw, Rajib – Oikawa, Yukihiko szerk. (2014): Education for Sustainable Development and Disaster Risk Reduction. Tokyo: Springer. Online: https://doi.org/10.1007/978-4-431-55090-7
Stern, P. C. – Dietz, T. (1994): The Value Basis of Environmental Concern. Journal of Social Issues, 50(3), 65–84. Online: https://doi.org/10.1111/j.1540-4560.1994.tb02420.x
Taksás Balázs (2020): A fenntarthatóság nemzetközi mutatószámrendszerei. In Csath Magdolna (szerk.): A fenntarthatóság árnyalatai. Budapest: Ludovika, 85–113.
Tang, K. N. (2011): Soft Skills Integrated in Sustainable Higher Education. Journal of Modern Education Review, 1(2), 99–110.
Tilbury, Daniella (2009): Tracking Our Progress. A Global Monitoring and Evaluation Framework for the UN DESD. Journal of Education for Sustainable Development, 3(2), 189–193. Online: https://doi.org/10.1177/097340820900300215
UNESCO (2016): Education for People and Planet. Creating Sustainable Futures for All. Paris: UNESCO Publishing. Online: https://doi.org/10.54676/AXEQ8566
United Nations General Assembly (1987): 42/187. Report of the World Commission on Environment and Development. Online: https://www.un-documents.net/a42r187.htm
Valuch Tibor (2015): A jelenkori magyar társadalom. Budapest: Osiris.
Valuch Tibor (2020): Közelítések a mindennapok kultúrájához, 1948–1989. In A. Gergely András – Kapitány Ágnes – Kapitány Gábor – Kovács Éva – Paksi Veronika (szerk.): Kultúra, közösség és társadalom. Tanulmányok Tibori Tímea tiszteletére. Budapest: Társadalomtudományi
Kutatóközpont – Magyar Szociológiai Társaság, 29–42.
Vályi Réka (2009): „Miért segítenek a segítők?” Az altruizmus jelensége a szociális munkában. Disszertáció. Budapest: ELTE Társadalomtudományi Kar.