Social Perception of Sustainability among the Students of the University of Public Service
Copyright (c) 2023 Balatoni Monika, Máthé Katalin, Pongrácz Alex, Szegedi László
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Abstract
The Institute of Environmental Sustainability, established at the University of Public Service in the autumn of 2022, was a research group of the abovementioned researchers, focusing on the University’s student population and conducted academic research on environmental sustainability from December 2022 to January 2023. The main basis of the research was a questionnaire compiled by the Institute’s staff. The analysis of the results of the opinion survey will greatly assist the planning of sustainability education at university level.
Keywords:
How to Cite
References
Ambrosini, Véronique – Jack, Gavin – Thomas, Lisa (2023): How to Develop a Sustainable Business School. Cheltenham: Edward Elgar. Online: https://doi.org/10.4337/9781802201215
Balatoni Monika (2021): A magyar társadalom politikai értékei, identitásmintázatai, 2020. Central European Papers, 9(1), 101–103.
Bartuszek Lilla Judit (2022): A soft skillek szerepe a fenntartható fejlődési célok implementálásában. Y.Z. – A fiatalság legfrissebb folyóirata, 2(1), 24–28.
Bauerné Gáthy Andrea – Szűcs István (2019): Fenntartható élelmiszer-fogyasztás a Debreceni Egyetem hallgatóinak körében. Élelmiszer, Táplálkozás és Marketing, 15(1), 3–10. Online: https://doi.org/10.33567/etm.2374
Beck, Ulrich (2003): A kockázat-társadalom. Út egy másik modernitásba. Ford. Berényi Gábor – Kerékgyártó Béla. Budapest: Századvég – Andorka Rudolf Társadalomtudományi Társaság.
Besenyei Mónika (2019): Egyetemi fenntarthatósági kezdeményezések összehasonlító elemzése. PhD-disszertáció. Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástani Doktori Iskola. Online: http://phd.lib.uni-corvinus.hu/1067/1/Besenyei_Monika_dhu.pdf
Bíró-Nagy András – Szabó Andrea (2021): Magyar Fiatalok 2021 – Elégedetlenség, polarizáció, EU-pártiság. Budapest: Friedrich-Ebert-Stiftung.
Budapesti Corvinus Egyetem (2022): A Corvinus Green sztori: együtt a fenntarthatóbb Egyetemért. Online: https://www.uni-corvinus.hu/post/hir/a-corvinus-green-sztori-egyutt-a-fenntarthatobb-egyetemert/
Domokos Tamás – Kántor Zoltán – Pillók Péter – Székely Levente (2021): Magyar fiatalok 2020. Budapest: Erzsébet Ifjúsági Alap.
Fazekas Anna (2016): Társadalmi felelősségvállalás az ifjúsági munkában. (h. n.): Emberi Erősforrások Minisztériuma. Online: https://adoc.pub/fazekas-anna-tarsadalmi-felelssegvallalas-az-ifjusagi-munkab.html
Gagnon-Thompson, Suzanne C. – Barton, Michelle A. (1994): Ecocentric and Anthropocentric Attitudes toward the Environment. Journal of Environmental Psychology, 14(2), 149–157. Online: https://doi.org/10.1016/S0272-4944(05)80168-9
Horbacauskiene, Jolita (2019): Soft Skills and Sustainable Development. In Encyclopedia of Sustainability in Higher Education. Cham: Springer, 1512–1517. Online: https://doi.org/10.1007/978-3-030-11352-0_329
Kurbanoğlu, Serap – Špiranec, Sonia – Ünal, Yurdagül – Boustany, Joumana – Kos, Denis (2022): Information Literacy in a Post-Truth Era. Cham: Springer Nature. Online: https://doi.org/10.1007/978-3-030-99885-1
Lányi Katalin (2008): A környezetvédő viselkedés és az egészségviselkedés összefüggése. Disszertáció. Debrecen: Debreceni Egyetem Multidiszciplináris Bölcsészettudományok Doktori Iskola.
Lasch, Christopher (1984): Az önimádat társadalma. Ford. Békés Pál. Budapest: Európa.
Leicht, Alexander – Heiss, J. – Byun, W. J. szerk. (2018): Issues and Trends in Education for Sustainable Development. Paris: UNESCO Publishing.
Mandeville, Bernard (1996): A méhek meséje avagy magánvétkek, közhaszon. Ford. Tótfalusi István. Budapest: Kossuth.
Marjainé Szerényi Zsuzsanna – Zsóka Ágnes – Széchy Anna (2009): A Corvinus Egyetem hallgatóinak fogyasztói szokásai a fenntarthatóság szempontjai alapján. Gödöllő: Budapesti Corvinus Egyetem. Online: https://docplayer.hu/11630478-A-corvinus-egyetem-hallgatoinakfogyasztasi-szokasai-a-fenntarthatosag-szempontjai-alapjan.html
Martin, James (2012): The Sustainable University. Green Goals and New Challenges for Higher Education Leaders. Maryland, Baltimore: The Johns Hopkins University Press.
Meyer, Jan Henrik (2017): From Nature to Environment. International Organizations and Environmental Protection before Stockholm. In Kaiser, Wolfram – Meyer, Jan Henrik (szerk.): International Organizations and Environmental Protection. New York – Oxford: Berghahn Books, 31–73. Online: https://doi.org/10.2307/j.ctvss40m7.6
Nagy Balázs (2020): A humán és társadalmi fenntarthatóság mutatói nemzetközi összehasonlításban. In Csath Magdolna (szerk.): A fenntarthatóság árnyalatai. Budapest: Ludovika, 59–83.
Purcell, Wendy M. – Haddock-Fraser, Janet (2023): The Bloomsbury Handbook of Sustainability in Higher Education. London – New York: Bloomsbury. Online: https://doi.org/10.5040/9781350244375
Röpke, Wilhelm (1943): A harmadik út. (Korunk társadalmi válsága). Ford. Barankovics István. Budapest: Aurora.
Schultz, P. Wesley (2000): Empathizing with Nature. The Effects of Perspective Taking on Concern for Environmental Education. Journal of Social Issues, 56(3), 391–406. Online: https://doi.org/10.1111/0022-4537.00174
Scruton, Roger (2018): Zöld filozófia. Hogyan gondolkozzunk felelősen bolygónkról? Ford. Szilágyi-Gál Mihály, Zsélyi Ferenc. Budapest: Akadémiai.
Sebestyén Annamária (2018): Civilek és kivonulók: Az állampolgári cselekvés késő modern motívumai a magyar középiskolás fiatalok körében. Replika, 3–4. 61–78. Online: https://doi.org/10.32564/108-109.5
Shaw, Rajib – Oikawa, Yukihiko szerk. (2014): Education for Sustainable Development and Disaster Risk Reduction. Tokyo: Springer. Online: https://doi.org/10.1007/978-4-431-55090-7
Stern, P. C. – Dietz, T. (1994): The Value Basis of Environmental Concern. Journal of Social Issues, 50(3), 65–84. Online: https://doi.org/10.1111/j.1540-4560.1994.tb02420.x
Taksás Balázs (2020): A fenntarthatóság nemzetközi mutatószámrendszerei. In Csath Magdolna (szerk.): A fenntarthatóság árnyalatai. Budapest: Ludovika, 85–113.
Tang, K. N. (2011): Soft Skills Integrated in Sustainable Higher Education. Journal of Modern Education Review, 1(2), 99–110.
Tilbury, Daniella (2009): Tracking Our Progress. A Global Monitoring and Evaluation Framework for the UN DESD. Journal of Education for Sustainable Development, 3(2), 189–193. Online: https://doi.org/10.1177/097340820900300215
UNESCO (2016): Education for People and Planet. Creating Sustainable Futures for All. Paris: UNESCO Publishing. Online: https://doi.org/10.54676/AXEQ8566
United Nations General Assembly (1987): 42/187. Report of the World Commission on Environment and Development. Online: https://www.un-documents.net/a42r187.htm
Valuch Tibor (2015): A jelenkori magyar társadalom. Budapest: Osiris.
Valuch Tibor (2020): Közelítések a mindennapok kultúrájához, 1948–1989. In A. Gergely András – Kapitány Ágnes – Kapitány Gábor – Kovács Éva – Paksi Veronika (szerk.): Kultúra, közösség és társadalom. Tanulmányok Tibori Tímea tiszteletére. Budapest: Társadalomtudományi
Kutatóközpont – Magyar Szociológiai Társaság, 29–42.
Vályi Réka (2009): „Miért segítenek a segítők?” Az altruizmus jelensége a szociális munkában. Disszertáció. Budapest: ELTE Társadalomtudományi Kar.