A bajor feszületügy: a Bundesverfassungsgericht egyik legnagyobb krízise

  • Pócza Kálmán
doi: 10.32566/ah.2020.4.6

Absztrakt

A Német Szövetségi Alkotmánybíróság (Bundesverfassungsgericht) kétségkívül az egyik legnagyobb tekintéllyel bíró testület Németországban, sőt szinte egész Európában. Döntései és maga az intézmény is széles körű támogatottságot élveznek a német állampolgárok körében. Ez a tekintély és a magas bizalmi index együttesen oda vezetett, hogy döntéseivel a politikai elit tagjai csak nagyon ritkán mertek szembeszegülni. Ezen ritka alkalmak egyike 1995-ben a bajor feszületügyben meghozott döntésük volt, amikor bajor politikusok nemcsak a döntést és az alkotmánybíróság intézményét kritizálták nyíltan, hanem több tízezres tömegtüntetésen a bírósági döntés figyelmen kívül hagyására szólítottak fel. Jelen tanulmány tanulmány annak kíván utánajárni, hogy milyen okok vezettek a német alkotmánybíróság II. világháború utáni legnagyobb kríziséhez, hogy miért pont a vallásszabadság alapvető emberi joga és az iskolai feszületek kérdése destabilizálta (átmenetileg) a német alkotmánybíróság helyzetét.

Kulcsszavak:

alkotmánybíráskodás Bundesverfassungsgericht feszület Bajorország

Hogyan kell idézni

Pócza, K. (2020). A bajor feszületügy: a Bundesverfassungsgericht egyik legnagyobb krízise. Acta Humana – Emberi Jogi Közlemények, 8(4), 151–158. https://doi.org/10.32566/ah.2020.4.6