A terrorizmus és a médiatartalmak információbiztonsága, különös tekintettel az ISIS-re, a Balkánra és Oroszországra

Absztrakt

A terrorizmus a korábbi időszakokhoz képest újfajta eszközökkel, sokkal profibb, stratégiai gondolkodást feltételező vezetőkkel, a médiát, különösen az elektronikus médiát bevonó, manipulatív kommunikációs aktivitásával megannyi új kihívás elé állítja az európai kormányokat és a lakosságot egyaránt. Tanulmányunkban a terrorszervezetek sorából elsősorban és részletesen az ISIS-szel foglalkozunk. Bár az utóbbi időben a polgárok Európában is közvetlen szemtanúi lehettek terrorcselekményeknek, a nagy többség (szerencsére) csak a mediatizált valósággal találkozik, a hírek, álhírek, hoaxok információtartalma gyakran megkérdőjelezhető. A kommunikációs modellek közül a transzformációs modell segítségével mutatjuk be, hogy a terrorizmusról, erőszakról, szenvedésről stb. szóló üzenetek – szerkesztett formában – hány szereplőn keresztül jutnak el a végső (média)fogyasztóhoz, aki maga is lehet az üzenetek továbbküldője, illetve megosztója.

Tanulmányunkban külön foglalkozunk a Balkán lakosságának szóló ISIS-üzenettel, illetve az ott található – az üzenetre a tervek szerint fogékony – célcsoportokkal. Oroszország nagyhatalmi helyzete és geopolitikai elhelyezkedése okán is fontos tényező lehet a terrorizmus elleni harcban. Nemcsak arra utalunk, hogy a csecsen háborúk után megnőtt Oroszországban a terrorcselekmények száma, hanem arra is, hogy Dagesztánban már volt egy próbálkozás egy iszlám köztársaság kikiáltására – sikertelenül. Tanulmányunk záró részében az európai társadalmak lehetséges válaszreakcióit elemezzük a terrorszervezetek aktivitásai ellen.