Repülés és repülőeszközök az első magyar katonai szakfolyóiratban 1877 és 1907 között
Copyright (c) 2025 Mészáros Zoltán
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Absztrakt
Hogyan és mikor jelent meg a magyar katonai szaksajtóban a repülés? Milyen aviatikai találmányokról és feltalálókról olvashatott a magyar katona a 19. század végén és a 20. század elején? A tanulmány a repülésnek – és különösen katonai alkalmazásának – a nyomait vizsgálja az első folytatólagosan megjelenő magyar katonai szakfolyóiratban, a Ludovika Akadémia Közlönyében.
Kulcsszavak:
Hogyan kell idézni
Hivatkozások
[1] Szani F.: „A Szolnoki Repülőtiszti Főiskola története (1949–1991),” in A magyar katonai vezető- és tisztképzés története. A millecentenárium alkalmából rendezett tudományos konferencia anyaga. 1996. október 8–9. Lengyel F., Szántó M. szerk. Budapest, Honvédelmi Minisztérium Oktatási és Tudományszervező Főosztály, 1996, pp. 192–208.
[2] Olasz L.: „Repülőtiszt-képzés Magyarországon (1939–1945),” in Elméletek és ötletek a módszertani változáshoz. Karlovitz János Tibor szerk. Komárno, International Research Institute, 2023, pp. 17–25.
[3] Négyesi L., Ludovika. Budapest, Ludovika, 2021.
[4] „A Ludovica Academia közlönye,” Ellenőr, 5. évf. 309. sz. p. 2. 1873. december 27.
[5] Mészáros Z., „A Ludovika Akadémia Közlönye a növendékek korában (1884–1897),” Honvédségi Szemle, 152. évf. 5. sz. pp. 92–106. 2024. Online: https://doi.org./10.35926/HSZ.2024.5.6
[6] Mészáros Z., „A Ludovika Akadémia Közlönye a századfordulón (1898–1907),” Honvédségi Szemle, 153. évf. 2. sz. pp. 118–133. 2025. Online: https://doi.org/10.35926/HSZ.2025.2.10
[7] Dezséri Bachó L. szerk., A Magyar Kir. Honvéd Ludovika Akadémia története. Budapest, Ludovika Akadémia, 1930.
[8] NN [Nemzeti Névtér], Személynévtér. Online: https://magyarnemzetinevter.hu/person/
[9] Szinnyei J., Magyar írók élete és munkái. Online: https://mek.oszk.hu/03600/03630/
[10] Istvánffy M., „A Ludovika Akadémia Közlönyének munkatársai,” Ludovika Akadémia Közlönye, 26. évf. 6–7. sz. pp. 610–709. 1899.
[11] Szakály S., „Adalékok Kemény Ferenc életútjához. Katonai szolgálatának időszaka, 1880–1893,” in Kemény Ferenc és kora. Szabó L., Szőts G. szerk. Budapest, Magyar Sporttudományi Társaság, 2011, pp. 9–15.
[12] Pervulescó S., „A léghajózás és hadi célokra felhasználása,” Ludovika Akadémia Közlönye, 21. évf. 6–7. sz. pp. 659–683. 1894.
[13] Bödők Zs., Magyar feltalálók a repülés történetében. Dunaszerdahely, Nap, 2002.
[14] Straub S., „A léghajó a hadászat szolgálatában,” Ludovika Akadémia Közlönye, 8. évf. 7. sz. pp. 523–529. 1881.
[15] Straub S., „A tudományos légutazásokról,” Természettudományi Közlöny, 11. évf. 120. sz. pp. 289–303. 1879.
[16] Lits G., „Velence ostroma 1849,” Hadtudomány, 19. évf. E-sz. pp. 1–16. 2009. Online: https://ojs.mtak.hu/index.php/hadtudomany/article/view/6400
[17] Horváth Á., A hadirepülés évszázada. Budapest, Zrínyi, 1968.
[18] Nagel A., „A léghajózás és a háború,” Ludovika Akadémia Közlönye, 12. évf. 2. sz. pp. 81–111. 1885.
[19] Dondon O., „Adatok a kormányozható léghajó kérdésének megítélésére,” Ludovika Akadémia Közlönye, 33. évf. 2. sz. pp. 170–187. 1906.
[20] Müller H., „A léghajózás a hadviselés szolgálatában,” Ludovika Akadémia Közlönye, 14. évf. 3. sz. pp. 178–188. 1887.
[21] Müller H., „A természettudományok legújabb haladása a háború szolgálatában,” Ludovika Akadémia Közlönye, 23. évf. 2. sz. pp. 59–72. 1896.
[22] G. I. [Geőcze István], „A léghajók hadi alkalmazása,” Ludovika Akadémia Közlönye, 19. évf. 3. sz. pp. 272–295. 1892.
[23] Nónay D., „Az orosz katonai léghajózás szervezete és a léghajós osztályok működése hadgyakorlatok alatt,” Ludovika Akadémia Közlönye, 20. évf. 1. sz. pp. 65–75. 1893.
[24] Gondos L., „Felderítőballonok az Osztrák–Magyar Monarchia haderejében, 1890–1918,” A Hadtörténeti Múzeum Értesítője, 17. évf. 1. sz. pp. 11–37. 2017.
[25] Mikoss A., „A katonai léghajózás,” Ludovika Akadémia Közlönye, 30. évf. 2. sz. pp. 222–237. 1903.
[26] Mikoss A., „A léghajó a várban,” Ludovika Akadémia Közlönye, 28. évf. 7–8. sz. pp. 611–620. 1901.
[27] Csiffáry G., „Schwarz Dávid kormányozható léghajója,” Budapesti Levéltári Mozaikok, 4. sz. pp. 1–14. 2022. Online: https://doi.org./10.56045/BLM.2022.4
[28] J. Batchelor, M. V. Lowe, A repülés enciklopédiája 1848–1939. [Budapest], Gabo, 2005.
[29] Czékus Z., „A léghajó harctéri alkalmazása,” Ludovika Akadémia Közlönye, 33. évf. 4. sz. pp. 397–413. 1906.
[30] Sgardelli C., „A léghajózás fejlődése az utolsó években,” Ludovika Akadémia Közlönye, 34. évf. 5. sz. pp. 781–794. 1907.
[31] „A léghajózás Páris ostroma alatt,” Ludovika Akadémia Közlönye, 4. évf. 3. sz. p. 254. 1877.
[32] Ziegler M., „A léghajó a hadászat szolgálatában,” Ludovika Akadémia Közlönye, 7. évf. 10. sz. pp. 523–525. 1880.
[33] „Katonai léghajózás,” Ludovika Akadémia Közlönye, 17. évf. 11. sz. p. 843. 1890.
[34] „Léghajós tanfolyam,” Ludovika Akadémia Közlönye, 18. évf. 8–9. sz. p. 901. 1891.
[35] „Die angestebte Wendund betreffend Luftshiffahrtsmittel für militärische,” Ludovika Akadémia Közlönye, 20. évf. 1. sz. pp. 97–98. 1893.
[36] Isépy L., „Jelentkezés a katonai léghajózási intézethez,” Ludovika Akadémia Közlönye, 27. évf. 2. sz. p. 193. 1900.
[37] Schrodt R., „A léghajózásról általában és a hadseregben,” Ludovika Akadémia Közlönye, 27. évf. 6–7. sz. pp. 711–714. 1900.
[38] R. G. Grant, A repülés évszázada. [Budapest], Magyar Könyvklub, 2003.