Orvosbiológiai monitorizálás jelene és jövője a katonai repülésben (Különös tekintettel a stressz okozta szívfrekvencia variabilitás és agyi vérátáramlás variancia jellemzésére)
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
Absztrakt
A katonai repülés dinamikus fejlődése, mely a hidegháború lezárásával és az aszimmetrikus hadviselés műveleti igényeinek figyelembevételével ma is töretlen, egyértelműen a humán faktort teszi a repülésbiztonság leggyengébb lánc-szemévé. A nagy manőverezőképességű repülőeszközök a magassági és gyorsulási sebességi paraméterek széles határok közötti biztosítását is lehetővé teszik, ez viszont együtt jár az emberi cselekvőképesség és élettani tűrőképesség szélsőséges repülési viszonyok közötti fenntartásának követelményével. Ez viszont előre nem látható kockázatot és kihívást jelent még a legkorszerűbb vadászgépek pilótái számára is, ami fokozott stresszt és alkalmanként a stressz reakció okozta korlátozott szenzoros érzékelést, téves helyzetértékelést és hibás fizikai válaszreakciót eredményez, ami önmagában újra stresszt, akár pillanatnyi cselekvőképtelenséget okoz pszichés alapon. Ehhez járul a kifáradás ütemének és a hatékony regeneráció megítélésének fontossága, amely a hosszútávú munkaképesség megőrzése, a kiégés megelőzése céljából alapvető érdek. Célunk földi körülmények között, speciális VR (virtual reality) szimulációs berendezések alkalmazásával a hadműveleti körülmények között várható fizikai és mentális terhelés okozta stressz kapcsán az élettani stresszreakció mind teljesebb körű jellemzése és előrejelzése, elsősorban az agyi keringés változásának regisztrációjával INVOS NIRS cerebrális pulzoximetria révén és Firsbeat Bodyguard által biztosított pulzus variancia mérésekkel illetve a mérőműszerek lehetséges adaptációjával valós repülési körülmények között.