Stressz és a repülés (szívfrekvencia paraméterek jellemzése szimulált és valós repülési stresszhelyzetben)
Copyright (c) 2019 Sándor András Dr. habil. Szabó
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
Absztrakt
A repülés veszélyes üzem: repülési vészhelyzetben, az élettani fenyegetettség (oxigénhiány, gyorsulás-túlterhelés) jelentkezésekor vagy időkényszerben a pilóta, mint operátor pillanatnyi fizikai-szellemi teljesítménye elégtelenné válhat, amelyet a vegetatív idegrendszer egyensúlyvesztése, stresszállapot kísér. A fokozott stressz és alkalmanként a stresszreakció okozta korlátozott szenzoros érzékelés, téves helyzetértékelés hibás fizikai válaszreakciót eredményez, ami önmagában újra stresszt, akár pillanatnyi cselekvőképtelenséget okoz, pszichés alapon. Célunk az élettani stresszreakció vizsgálata részben földi körülmények között, élettani stresszor (például barokamrában előidézett hypobariás hypoxia) és VR (virtual reality) vizuális szimulációs berendezések kombinációjával, részben valós repülési körülmények között. A szív–agy tengely stresszreakcióját a szívfrekvencia-variabilitás (HRV) vagy pulzusvariancia-mérésekkel követtük, a mérőműszer (Firstbeat Bodyguard) által biztosított adaptációval valós repülési körülmények, vadászpilóta-műrepülés és ejtőernyős ugrás során is.