Egyházi fenntartók és kormányzási logikák a jóléti állam plurális rendszerében
Magyar és bajor perspektívák
Copyright (c) 2026 Solymoskövi Luca
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Absztrakt
A vallási fenntartók nem csupán szolgáltatók, hanem olyan normatív közösségek, amelyek a szubszidiaritás, a felelősség és a közjó elvei mentén sajátos kormányzási kultúrát képviselnek. A tanulmány a vallási alapú szociális szolgáltatók irányítási logikáját mint a társadalmi önszerveződés és etikai kormányzás egy formáját vizsgálja. A magyar és bajor példák összevetése révén arra világít rá, hogy a vallási szervezetek hogyan kapcsolódnak az állam által működtetett jóléti rendszerekhez, illetve arra, hogy melyek az ellátások morális és szakmai irányításának alapelvei. Bajorországban a vallási fenntartók autonóm partnerségben működnek az állammal, míg Magyarországon az egyházi szereplők inkább az állami struktúrákhoz illesztve, eltérő mértékű és jellegű autonómiával végzik feladataikat. Az elemzés a kormányzás fogalmát tág értelemben interpretálja, az etikai normák és a társadalmi együttműködések rendszereként, amelyben a vallási szervezetek a jóléti ellátások területén önálló szereppel bírnak.
Kulcsszavak:
Hivatkozások
XI. Piusz (1931): Quadragesimo anno. Pápai enciklika, 1931. május 15. Online: www.vatican.va/content/pius-xi/en/encyclicals/documents/hf_p-xi_enc_19310515_quadragesimo-anno.html
XVI. Benedek (2009): Caritas in Veritate. Pápai enciklika, 2009. június 29. Online: XI. Piusz (1931): Quadragesimo anno. Pápai enciklika, 1931. május 15. Online: www.vatican.va/content/pius-xi/en/encyclicals/documents/hf_p-xi_enc_19310515_quadragesimo-anno.html
BAGFW (2022): Rahmenbedingungen für die Zusammenarbeit zwischen Staat und Freier Wohlfahrtspflege. Berlin: Bundesarbeitsgemeinschaft der Freien Wohlfahrtspflege.
BEAUMONT, Justin – CLOKE Paul (2012): Faith-Based Organisations and Exclusion in European Cities. Bristol: Policy Press. Online: https://doi.org/10.1332/policypress/9781847428349.001.0001
BÉLAND, Daniel – ROCCO, Philip – WADDAN, Alex (2016): Reassessing Policy Drift: Social Policy Change in the United States. Social Policy & Administration, 50(2), 201–208. Online: https://doi.org/10.1111/spol.12211
BODE, Ingo (2006): Disorganized Welfare Mixes: Voluntary Agencies and New Governance Regimes in Western Europe. Journal of European Social Policy, 16(4), 346–359. Online: https://doi.org/10.1177/0958928706068273
CASANOVA, José (1994): Public Religions in the Modern World. Chicago: University of Chicago Press. Online: https://doi.org/10.7208/chicago/9780226190204.001.0001
CASANOVA, José (2007): Rethinking Secularization: A Global Comparative Perspective. In BEYER, Peter – BEAMAN, Lori Gail (szerk.): Religion, Globalization and Culture. Leiden: Brill, 101–120. Online: https://doi.org/10.1163/ej.9789004154070.i-608.39
CLARK, John – NEWMAN, Janet (1997): The Managerial State: Power, Politics and Ideology in the Remaking of Social Welfare. London: Sage.
EVERS, Albert (1993): The Welfare Mix Approach: Understanding the Pluralism of Welfare System. In EVERS, Albert – SVETLIK, Ivan (szerk.): Balancing Pluralism: New Welfare Mixes in Care for the Elderly. Aldershot: Averbury, 3–32.
EVERS, Albert (1995): Part of the Welfare Mix: The Third Sector as an Intermediate Area. Voluntas: International Journal of Voluntary and Nonprofit Organizations, 6(2), 159–182. Online: https://doi.org/10.1007/BF02353995
FWB (2024): 100 Jahre Freie Wohlfahrtspflege Bayern 1924–2024. München: Freie Wohlfahrtspflege Bayern.
GLATZER, Miguel – MANUEL, Paul Christopher szerk. (2020): Faith-Based Organizations and Social Welfare: Associational Life and Religion in Contemporary Eastern Europe. Cham: Palgrave Macmillan. Online: https://doi.org/10.1007/978-3-030-44707-6
HABERMAS, Jürgen – RATZINGER, Joseph (2007): A szabadelvű állam morális alapjai: A szekularizálódás dialektikája az észről és vallásról. Ford. Horváth Károly. Budapest: Gondolat.
HABERMAS, Jürgen (2006): Religion in the Public Sphere. European Journal of Philosophy, 14(1), 1–25. Online: https://doi.org/10.1111/j.1468-0378.2006.00241.x
HABERMAS, Jürgen (2007): A demokratikus jogállam politika előtti alapjai. In HABERMAS, Jürgen – RATZINGER, Joseph: A szabadelvű állam morális alapjai: A szekularizálódás dialektikája az észről és vallásról. Ford. Horváth Károly. Budapest: Gondolat, 17–34.
HEMERIJCK, Anton (2002): The Self-Transformation of the European Social Model(s). In ESPING-ANDERSEN, Gøsta (szerk.): Why we Need a New Welfare State. Oxford: Oxford University Press, 173–213. Online: https://doi.org/10.1093/0199256438.003.0006
HEMERIJCK, Anton (2018): Social Investment as a Policy Paradigm. Journal of European Public Policy, 25(6), 810–827. Online: https://doi.org/10.1080/13501763.2017.1401111
HEMPEL, Sebastian – MROß, Michael (2014): Konfessionszugehörigkeit als Selektionskriterium bei Stellenausschreibungen kirchlicher Arbeitgeber. WSI-Mitteilungen, 67(6), 478–485. Online: https://doi.org/10.5771/0342-300X-2014-6-478
HÖFFNER, Joseph (2002). Keresztény társadalmi tanítás. Ford. Illéssy István. Budapest: Szent István Társulat.
JAMES, Rick (2009): What is Distinctive About Faith? How Europen FBOs Define and Operationalize Their Faith. Online: www.intrac.org/app/uploads/2024/12/Praxis-Paper-22-What-is-Distinctive-About-FBOs.pdf
KÉK Emerencia (2021): A Katolikus Egyház szociális tanítása. Előadás a Keresztény elvek a gazdaságban – emberközpontú közgazdaságtan című kurzuson. Budapesti Corvinus Egyetem, 2021. március 10.
KRÉMER Balázs (2011): Bevezetés a szociálpolitikába. Budapest: Napvilág.
KSH (2021): Szociális Statisztikai Évkönyv, 2020. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal.
LEIBFRIED, Stephan – TENNSTEDT, Florian szerk. (1985): Politik der Armut und die Spaltung des Sozialstaats. Frankfurt am Main: Suhrkamp.
LUGOSI-SZABÓ Gergely (2019): Partnerségtől a partnerségig: A Magyar Katolikus Egyház és az állam közötti kapcsolatok változása és értelmezése az 1980-as évektől napjainkig. PhD-disszertáció. Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Interdiszciplináris Doktori Iskola. Online: http://pea.lib.pte.hu/handle/pea/19282
MANOW, Philip (2004): The Good, the Bad, and the Ugly: Esping-Andersen's Regime Typology and the Religious Roots of the Western Welfare State. Köln: Max-Planck Institute für Gesellschaftsforschung. Online: http://hdl.handle.net/10419/44286
MANUEL, Paul Christopher – GLATZER, Miguel szerk. (2019): Faith-Based Organizations and Social Welfare: Associational Life and Religion in Contemporary Western Europe. Cham: Palgrave Macmillan
MÁTÉ-TÓTH András – ROSTA Gergely (2022): Vallási riport, 1991–2022: Magyarországi trendek nemzetközi összehasonlításban. In KOLOSI Tamás – SZELÉNYI Iván – TÓTH István György (szerk.): Társadalmi Riport 2022. Budapest: TÁRKI, 457–472.
MÁTÉ-TÓTH, András – SZILÁGYI, Tamás (2020): Faith Based Organizations in Hungary: Struggling with Goals and Autonomy. In MANUEL, Paul Christopher – GLATZER, Miguel (szerk.): Faith-Based Organizations and Social Welfare: Associational Life and Religion in Contemporary Eastern Europe. Cham: Palgrave Macmillan, 177–196. Online: https://doi.org/10.1007/978-3-030-44707-6_9
MUZSLAY István (1997): Az Egyház szociális tanítása. Budapest: Márton Áron.
NÉMETH Emma (2018): Testvériesebb világ – az egyházak szociális és karitatív szolgálata. Siófok, 2018. február 23.
NYIRKOS Tamás (2017): Szekularizáció és politikai teológiák. Századvég, 86(4), 109–122.
OFFE, Claus (2003): The European Model of “Social” Capitalism: Can It Survive European Integration? The Journal of Political Philosophy, 11(4), 437–469. Online: https://doi.org/10.1046/j.1467-9760.2003.00185.x
OFFE, Claus (2009): Governance: An “Empty Signifier”? Constellations: An International Journal of Critical and Democratic Theory, 16(4), 550–562. Online: https://doi.org/10.1111/j.1467-8675.2009.00570.x
OFFE, Claus (2016): Europe Entrapped. Cambridge: Polity Press.
PÁLFY Eszter – JANCSÓ András (2020): Böckenförde emlékezete. Emst-Wolfgang Böckenförde: Az állam keletkezése mint a szekularizáció folyamata. Valóság, 63(2), 33–51.
POLETKO, Viktor (2020): Religion, Civil Society, and the State: Dynamics in Eastern Europe. In MANUEL, Paul Christopher – GLATZER, Miguel (szerk.): Faith-Based Organizations and Social Welfare: Associational Life and Religion in Contemporary Eastern Europe. Cham: Palgrave Macmillan, 13–33. Online: https://doi.org/10.1007/978-3-030-44707-6_2
POLLITT, Christopher – BOUCKAERT, Geert (2004): Public Management Reform: A Comparative Analysis. Oxford: Oxford University Press. Online: https://doi.org/10.1093/oso/9780199268481.001.0001
RAGADICS, Tamás (2019): Egyházi szociális tevékenység Magyarországon. Szociális Szemle, 12(1–2), 77–90. Online: https://doi.org/10.15170/SocRev.2019.12.01-02.05.
RATZINGER, Joseph (2005): Benedek Európája: A kultúrák válságában. Ford. Diós István. Budapest: Szent István Társulat.
REZSŐHÁZY Rudolf (2012): A kereszténység szerepe az európai értékek kialakulásában. Díszdoktori előadás. Pázmány Péter Katolikus Egyetem. Online: https://btk.ppke.hu/uploads/collection/224/file/0eloadas.pdf
ROMANILLOS, José Luis – BEAUMONT, Justin – ŞEN, Mustafa (2012): State-Religion Relations and Welfare Regimes in Europe. In BEAUMONT, Justin – CLOKE, Paul (szerk.): Faith-Based Organisations and Exclusion in European Cities. Bristol: Policy Press, 37–58. Online: https://doi.org/10.56687/9781847428356-005
ROSTA Gergely (2019): Szekularizáció? Deszekularizáció? Merre tart a vallási változás a világban? Magyar Tudomány, 180(6), 792–803. Online: https://doi.org/10.1556/2065.180.2019.6.2
SALTMAN, Richard B. – FIGUERAS, Josep – SAKELLARIDES, Constantino szerk. (1998): Critical Challenges for Health Care Reform in Europe. Maidenhead–Philadelphia: Open University Press.
SCHANDA Balázs (2014): A Vatikáni Megállapodás 15 éve. Pázmány Law Working Papers, 5(9), 1–13.
SCHANDA, Balázs (2019): State and Church in Hungary. In ROBBERS, Gerhard (szerk.): State and Church in the European Union. Baden-Baden: Nomos, 363–387. Online: https://doi.org/10.5771/9783845296265-363
SOLYMOSKÖVI Luca (2025): The Growing Role of Churches in Social and Child Protection Services in Hungary. Belvedere Meridionale, 37(1), 53–78. Online: https://doi.org/10.14232/belv.2025.1.5
StMAS (2018): Bericht Sozialwirtschaft Bayern 2018. München: Bayerisches Staatsministerium für Familie, Arbeit und Soziales. Online: www.stmas.bayern.de
SZALAI Júlia (2007): Nincs két ország…? Társadalmi küzdelmek az állami (túl)elosztásért a rendszerváltás utáni Magyarországon. Budapest: Osiris.
SZIKRA Dorottya (2018): Távolodás ez európai szociális modelltől – a szegénység társadalompolitikája. Magyar Tudomány, 179(6), 858–871. Online: https://doi.org/10.1556/2065.179.2018.6.14
SZIKRA, Dorottya (2014): Democracy and Welfare in Hard Times: The Social Policy of the Orbán Government in Hungary Between 2010 and 2014. Journal of European Social Policy, 24(5), 486–500. Online: https://doi.org/10.1177/0958928714545446
TAKÁCS György (1999): A katolikus társadalomkép és szociális tanítás hatása az európai jogfejlődésre. Iskolakultúra, 9(6–7), 125–137.
THRANHARDT, Dietrich (2011): Religiöse Pluralisierung im Einwanderungsland Deutschland. In ARIËNS, Elke – KÖNIG, Helmut – SICKING, Manfred (szerk.): Glaubensfragen in Europa: Religion und Politik im Konflikt. Bielefeld: Europäische Horizonte, 51–70. Online: https://doi.org/10.14361/transcript.9783839417072.51
TITMUSS, Richard M. (1958): Essays on the Welfare State. London: George Allen & Unwin.
TOMKA, Miklós (2011): A vallás a modern világban. A szekularizáció értelmezése a szociológiában. Budapest: Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézet – Párbeszéd (Dialógus) Alapítvány.
TÖRÖK Péter (2012): Reflexiók a magyar állam és egyházak kapcsolatára (1990–2011). Online: forrasmedia.hu/images/Vallasszabdsag/Konferencia_1/Torok_Peter.pdf
VALADIER, Paul (1999): L'Église en procès: Catholicisme et société moderne. Paris: Flammarion.
VAN KERSBERGEN, Kees – MANOW, Philip szerk. (2009): Religion, Class Coalitions, and Welfare States. Cambridge: Cambridge University Press. Online: https://doi.org/10.1017/CBO9780511626784
WARNER, Carolyn M. (2000): Confession of an Interest Group: The Catholic Church and Political Parties in Europe. Princeton, NJ: Princeton University Press. Online: https://doi.org/10.1515/9781400823680
WEBER, Max (2020): A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme. Ford. Ábrahám Zoltán. Budapest: L’Harmattan.
WITTROCK, Björn (2008): Egy vagy sokféle? Az európai modernitás mint globális jelenség. Ford. Csákvári József. In NIEDERMÜLLER Péter et al. (szerk.): Sokféle modernitás: A modernizáció stratégiái és modelljei a globális világban. Budapest: L’Harmattan, 135–159.
WÖSSNER, Jakobus (1972): Pluralismustheorie und moderne Gesellschaft: Zu einer Ethik des Kollektiv-Sozialen. ARSP: Archiv für Rechts- und Sozialphilosophie, 58(4), 483–502.
ZEITLIN, Jonathan – VANHERCKE Bart (2018): Socializing the European Semester: EU Social and Economic Policy Co-ordination in Crisis and Beyond. Journal of European Public Policy, 25(2), 149–174. Online: https://doi.org/10.1080/13501763.2017.1363269
ZIMMER, Annette (2010): Third Sector–Government Partnerships. In TAYLOR, Rupert (szerk.): Third Sector Research. New York: Springer, 201–217. Online: https://doi.org/10.1007/978-1-4419-5707-8_15
