Zsarnokölés és királyi felelősség a francia vallásháborúk idején

  • Kevevári István
doi: 10.32575/ppb.2022.3.7

Absztrakt

Jelen tanulmányban a reformáció 16. századi politikai teológiáját vizsgálom az ellenállás és a zsarnokölés problémáját középpontba helyezve. Célom annak a szellemi mozgásnak a leírása a rendelkezésre álló elsődleges források elemzésének segítségével, hogy a világi hatalommal való szembenállás alátámasztását miként kívánták a reformáció legfontosabb szerzői megindokolni.
Álláspontom szerint a francia vallásháborúk idején a királyi hatalom alapjait tekintve lényeges változás állt be, amely túlmutatott a vallási megfontolásokon. Kálvin János és főleg az őt követő francia protestáns monarchomachok azonban már egy jogi alapokon álló ellenállási jogról beszéltek, sőt a királyi hatalom népi eredetének tanával a modern politikai filozófiát is megelőlegezték.

Kulcsszavak:

alkotmányosság ellenállási jog fejedelmi hatalom reformáció szuverenitás zsarnokság

Hivatkozások

Bèze, Théodore de (1969) [1574]: Right of Magistrates. In H. Franklin, Julian szerk.: Constitutionalism and Resistance int the Sixteenth Century. New York, Pegasus.

Franklin, Julien H. szerk. (1969): Constitutionalism and Resistance in the Sixteenth Century. New York, Pegasus.

Hotman, François (1969) [1573]: Francogallica. In H. Franklin, Julian szerk.: Constitutionalism and Resistance in the Sixteenth Century. New York, Pegasus.

Kálvin János (1994): A keresztyén vallás rendszere. 2. kötet. Budapest, Kálvin Kiadó.

MacCulloch, Diarmaid (2011): A reformáció története. Budapest, Európa.

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.