Home office munkavégzés és a vezetői attitűd kölcsönhatásai

  • Stréhli Georgina
doi: 10.32575/ppb.2023.1.4

Absztrakt

Számos tanulmány született a home office hatékonyságával kapcsolatban, főként a Covid–19 miatt kialakult pandémiás helyzet kapcsán. Ugyanakkor a munkavállalói és a vezetői attitűd kérdéséről már jóval kevesebb szó esik, ami pedig nagymértékben meghatározza annak sikerességét.
A jogi környezet mára már szabályozza a távmunka legtöbb formáját, ennek ellenére sok helyütt mégsem került be a napi gyakorlatba, pedig a rugalmasság egyben a versenyképesség záloga is. Jelen cikk sorra veszik azokat a tényezőket és kutatási eredményeket, amelyek alapján körvonalazható, hogy miként alakítható ki eredményes együttműködés az otthoni munkavégzés során. Jól láthatóak azok a sarokpontok, amelyeket szükséges figyelembe venni a home office bevezetésének kapcsán.
A cikk első felében az otthoni munkavégzéssel kapcsolatos elvárásokat és korábbi tapasztalatokat, vizsgálatokat mutatom be, majd kitérek a szükséges kompetenciák és a vezetői attitűd fontosságára is.

Kulcsszavak:

home office vezetői attitűd kompetencia rugalmas munkavégzés

Hivatkozások

Ancsin László (2020): Távmunka a közigazgatásban – tapasztalatok Covid-19 idején. Új Magyar Közigazgatás, 13(3), 5–13.

Ásványi Zsófia (2010): A munkaerő-kölcsönzés fogalma és általános jellemzése. In Illés Tamás (szerk.): A nemzeti, illetve határokon átnyúló munkaerő-kölcsönzés alakulása, hatása a foglalkoztatásra és a gazdasági folyamatokra. (Kutatási tanulmány) (10-81). Paks Pécs: Dél-Dunántúli Humánerőforrás Kutató és Fejlesztő Közhasznú Nonprofit Kft. Online: https://bit.ly/3ZfxJIJ

Ásványi Zsófia – Nemeskéri Zsolt szerk. (2017): Megváltozott munkaképességű személyek atipikus foglalkoztatási lehetőségei a Dél Dunántúlon. Pécs: Pécsi Tudományegyetem KPVK Munkatudományi Kutatócsoport. Online: https://fszk.hu/wp-content/uploads/2018/07/Peldatar_FSZK-B.pdf

Bailey, Diane E. – Kurland, Nancy B. (2002): A Review of Telework Research: Findings, New Directions, and Lessons for the Study of Modern Work. Journal of Organizational Behavior, 23(4), 383–400. Online: https://doi.org/10.1002/job.144

Bankó Zoltán – Ferencz Jácint (2020): Atipikus jogviszonyok – az atipikus munkajogviszonyok a Munkaügyi Tanácsadó és Vitarendező Szolgálat tevékenységében. Online: https://www.munkaugyivitarendezes.hu/Download/Atipikus_jogviszonyok.pdf?v=2

Béresné Mártha Bernadett – Maklári Eszter (2021): A COVID-19-járvány gazdasági és társadalmi hatásai az elmúlt egy évben az Európai Unióban, különös tekintettel Magyarországra. International Journal Engineering and Management Science, 6(4), 67–79. Online: https://doi.org/10.21791/IJEMS.2021.4.7

Breinerné Varga Ildikó (2004): A távmunka humánpolitikája. Budapest: Emberi Erőforrás-menedzsment. Online: https://mek.oszk.hu/06200/06276

Cheong, Minyoung et al. (2019): A Review of the Effectiveness of Empowering Leadership. The Leadership Quarterly, 30(1), 34–58. Online: https://doi.org/10.1016/j.leaqua.2018.08.005

Chiaburu, Dan S. – Lorinkova, Natalia M. – Dyne, Linn Van (2013): Employees’ Social Context and Change-Oriented Citizenship: A Meta-Analysis of Leader, Coworker, and Organizational Influences. SAGE Journals, 38(3), 291–333. Online: https://doi.org/10.1177/1059601113476736

Clear, Fintan – Dickson, Keith (2005): Teleworking Practice in Small and Mediumsized Firms: Management Style and Worker Autonomy. New Technology, Work and Employment, 20(3), 218–233. Online: https://doi.org/10.1111/j.1468-005X.2005.00155.x

Contreras, Francoise – Baykal, Elif – Abid, Ghulam (2020): E-leadership and Teleworking in Times of COVID-19 and Beyond: What We Know and Where Do We Go. Frontiers in Psychology, 11. Online: https://doi.org/10.3389/fpsyg.2020.590271

Cortellazzo, Laura – Bruni, Elena – Zampieri, Rita (2019): The Role of Leadership in a Digitalized World: A Review. Frontiers in Psychology, 10. Online: https://doi.org/10.3389/fpsyg.2019.01938

Csoba, Judit (2018): Flexibilitás a munkaerőpiacon – A munkavállalók szociális biztonságának ugródeszkája, vagy zsákutcája? Munkaügyi Szemle, 61(6), 7–20. Online: https://drive.google.com/file/d/17xl07hIsBciGAZkUFOAz4bLmNleyBxtk/view

Csutorás Gábor Ákos (2016): Az Y generációs munkatársak megtartási lehetőségei a Központi Statisztikai Hivatalban. Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás, (1), 92–107. Online: https://bit.ly/3XI5Dnl

Dobay Péter (2002): Az iroda. Budapest: Panem.

Ferincz Adrienn (2013): Az új generáció elvárásai a munkahelyekkel szemben. In Karlovitz J. T. (szerk.): Ekonomické štúdie – Teória a Prax. Komarno: [k. n.], 220–228.

Gellén Márton (2015): A „jó állam” empirikus, kvalitatív vizsgálata: Bizalom, együttműködés, szakmaiság és vezetés a központi közigazgatásban. Polgári Szemle, 11(4–6), 208–226.

Geskó Sándor et al. (2011): Az atipikus formában szervezhető munkalehetőségek feltárása és elterjesztésének lehetőségei. Budapest: Konszenzus Budapest. Online: https://docplayer.hu/18569733-Az-atipikus-formaban-szervezheti-munkalehetisegekfeltarasa-es-elterjesztesenek-lehetisegei.html

Golden, Timothy D. – Fromen, Allan (2011): Does It Matter Where Your Manager Works? Comparing Managerial Work Mode (Traditional, Telework, Virtual) Across Subordinate Work Experiences and Outcomes. The Tavistock Institute, 64(1), 1451–1475. Online: https://doi.org/10.1177/0018726711418387

Hárs Ágnes (2012): Az atipikus foglalkoztatási formák jellemzői és trendjei a kilencvenes és a kétezres években. Online: https://docplayer.hu/19067760-Az-atipikusfoglalkoztatasi-formak-jellemzoi-es-trendjei-a-kilencvenes-es-a-ketezres-evekben.html

Herdon István (2021): A munkavégzés helyének megváltoztatása – távmunka, „home office”. In Mailáth György Tudományos Pályázat 2020: Díjazott Dolgozatok. Budapest: Országos Bírósági Hivatal, 650–706. 22. House, Robert. J. (1971): A Path Goal Theory of Leader Effectiveness. Administrative Science Quarterly, 16(3), 321–339. Online: https://doi.org/10.2307/2391905

Jarjabka Ákos et al. (2020): Rugalmasság, produktivitás vagy elszigeteltség? Avagy a Covid–19 hatása a felsőoktatásban oktatók munkavégzésére. Magyar Tudomány, 181(12), 1698–1710. Online: https://doi.org/10.1556/2065.181.2020.12.14

Karoliny Mártonné – Poór József (2017): Emberi erőforrás menedzsment kézikönyv. Budapest: Wolters Kluwer. Online: https://doi.org/10.55413/9789632959078

Kihívás az otthoni munka – európai felmérés készült a járvány hatásairól. Piac és Profit, 2020. december 1. Online: https://piacesprofit.hu/cikkek/kkv_cegblog/kihivas-az-otthoni-munka-europai-felmeres-keszult-a-jarvany.html

Kovács Kata (2020): Z generáció a munkaerőpiacon. BrandMa, 2020. április 10. Online: https://brandma.hu/egyeb/employer-branding-a-z-generacio-megszerzeseert/

Krajcsák Zoltán (2018): Az alkalmazotti elkötelezettség relatív fontossága a munka megváltozó világában. Vezetéstudomány/Budapest Management Review, 49(2), 38–44. Online: https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2018.02.04

László Gyula (2007): Munkaerő-piaci politikák. Pécs: PTE-KTK.

Lippai Roland (2018): A kontrollfüggő vezetők és a pszichésen belassult dolgozók miatt nem pörög a home office. Növekedés.hu, 2018. augusztus 31. Online: https://novekedes.hu/hr/a-kontrollfuggo-vezetok-es-a-pszichesen-belassult-dolgozok-miattnem-porog-a-home-office

Madlock, Paul E. (2012): The Influence of Supervisors’ Leadership Style on Telecommuters. Journal of Business Strategies, 29(1), 1–24. Online: https://doi.org/10.54155/jbs.29.1.1-24

McCrindle, Mark (2014): The ABC of XYZ. Understanding the Global Generations. Australia: McCrindle Research.

Nilles, Jack M. (1975): Telecommunications and Organizational Decentralization. Los Angeles: IEEE. Online: https://doi.org/10.1109/TCOM.1975.1092687

Országgyűlés Hivatala (2021): A Covid-válság hatása az európai fiatalokra. InfoJegyzet, 2021. október 14. Online: https://bit.ly/3QvrA7l

Pálffy Zsuzsanna (2020): A Z generáció motiválása és megtartása a munkahelyeken. In „Kizökkent világ” – Szokatlan és különleges élethelyzetek: a nem-konvencionális, nem “normális”, nem kiszámítható jelenségek korszaka? XXIV. Apáczai-napok Tudományos Konferencia tanulmánykötete. Online: https://lib.sze.hu/images/Apaczai/kiadv%C3%A1ny/2020/03_04.pdf

Poór József et al. (2021): Koronavírus-válság. Kihívások és HR-válaszok. Első és második fázis összehasonlítása. Gödöllő: Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem. Online: http://real.mtak.hu/134063/1/POOR_et-al_KoronaHR_1-vs-2-vs-3.pdf

Sonntag, Karlheinz–Schäfer-Rauser, Ulrich (1993): Selbsteinschätzung beruflicher Kompetenzen bei der Evaluation von Bildungsmassnahmen [Self-assessment of abilities in the evaluation of vocational training programs]. Zeitschrift für Arbeits- und Organisationspsychologie, 37(4), 163–171.

Steigervald Krisztián (2021): Generációk harca – Hogyan értsük meg egymást? Budapest: Partvonal.

Stillman, David – Stillman, Jonah (2017): Gen Z@Work. How the Next Generation is Transforming the Workplace. New York: Harper Collins.

Stoker, Janka I. – Garretsen, Harry – Lammers, Joris (2021): Leading and Working From Home in Times of COVID-19: On the Perceived Changes in Leadership Behaviors. Journal of Leadership & Organizational Studies, 29(2), 1–11. Online: https://doi.org/10.1177/15480518211007452

Szellő János – Cseh Judit (2018): Az atipikus foglalkoztatás növelésének lehetőségei a fogyatékos és megváltozott munkaképességű személyek körében. Munkaügyi Szemle, 61(6), 32–41. Online: https://drive.google.com/file/d/1YuWspADsqEGewOgo5frBhnek9gW1mVFA/view

Tulgan, Bruce (2009): Not Everyone Gets a Trophy – How to Manage Generation Y. San Francisco: Jossey-Bass A Wiley Imprint.

Jogi forrás

2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről

Letöltések

Letölthető adat még nem áll rendelkezésre.