A magyar közgazdasági gondolkodás kezdetei és a konzervatív gazdaságfelfogás I. Rész – A kameralizmus és a korai magyar közgazdasági gondolkodás

Absztrakt

A tanulmány közgazdasági elmélettörténeti szempontból vizsgálja meg, hogy a 18. század vége és a 19. század közepe közötti időszakban a főáramú nyugat-európai közgazdasági iskolákkal szemben a közép-európai térségben milyen alternatív közgazdasági megközelítések fogalmazódtak meg, és ezek hogyan tükröződtek a korabeli magyar közgazdasági gondolkodásban.
A 18. századi Nyugat-Európa közgazdasági gondolkodásában a felvilágosodás szellemi alapjain bontakozott ki a fiziokratizmus és a klasszikus közgazdasági iskola, egyrészt intézményesítve az akadémiai közgazdaságtudományt, másrészt felváltva a korábbi merkantilista gazdaságpolitikai megközelítéseket. Mindezzel párhuzamosan a közép-európai térségben, a német nyelvterületen már a 17. század végétől megjelenik a kameralista gazdaságpolitika, amely a 18. század első felétől az egyetemi szférában is intézményesül s egészen a 19. század közepéig uralja a régió közgazdasági felfogását. Tanulmányunk első része a 18. század végétől a reformkorig vizsgálja a hazai közgazdasági gondolkodást, bemutatva a külföldi hatások érvényesülését, a kameralista diskurzus megjelenését, illetve rámutatva arra, hogy a sajátos magyar társadalmi rendszer és gazdasági kihívások miként vezettek sajátos konzervatív közgazdasági gondolatok megjelenéséhez.