A szovjet büntetőjog-tudománynak a magyar büntetőjogra gyakorolt hatása 1945 után – különös tekintettel az anyagi és eljárási jogban megjelenő alapelvekre és az ennek nyomán elfogadott jogszabályokra

Absztrakt

A tanulmány a magyar büntetőjog szovjet mintára történő átalakításával foglalkozik, amelynek két nagy vetületét fontos kiemelni: elsőként meg kell vizsgálni a büntetőpolitikai célkitűzéseket, amelyek alapján a jogalkotó teljesen más tartalommal töltötte fel a klasszikus büntetőjogi alapelveket, másrészt pedig, hogy ennek az átalakulásnak a nyomán milyen új jogszabályokat fogadtak el. E téma bemutatására a kor magyar és szovjet jogirodalma, a különböző jogi szakfolyóiratokban közölt büntetőjogi publikációk, valamint a rendszerváltás után az e témát feldolgozó szerzők művei adnak iránymutatást. A cikk tehát egy összefoglalót kíván adni e korszak jogfejlődési tendenciájáról, rámutatva arra, hogy a büntetőjog milyen szerepet játszott a kommunista diktatúra kiépítésében, amelyre hivatalosan 1949-ben, a szovjet típusú alkotmány elfogadásával került sor.