The Pragmatica Sanctio and Its Interpretations
Copyright (c) 2023 Tóth Noémi Nóra
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Abstract
Following the declaration of Charles IV at Eckartsau, among the famous jurists of the age the question of the scope of Acts I and II of 1723 provoked a strong polarisation, especially between the legitimists of national law and royalists. In my paper, I examined the antecedents and interpretations of the Pragmatica Sanctio and also the opinions and perceptions before and after the entry into force of the Act of Dethronisation – Act XLVII of 1921.
Keywords:
References
Andrássy Gyula gróf (1920): A királykérdés Jogi szempontból. Budapest, Athenaeum r.-t. könyvnyomdája.
Buza László (1920): A királyválasztás joga. Magyar Jogi Szemle, 1. évf. 2. sz. 83–86.
Csekey István (1917): A magyar trónöröklési jog: jogtörténelmi és közjogi tanulmány oklevélmelléklettel. Budapest, Athenaeum.
Ferdinandy Gejza (1921): A királyválasztás joga. Magyar Jogi Szemle, 2. évf. 1. sz. 35–49.
Imrik József (1866): A Pragmatica Sanctio keletkezésének történeti háttere. Pest, Khór és Wein nyomdája.
Kmety Károly (1921b): A királyválasztás joga. Magyar Jogi Szemle, 1. évf. 1. sz. 6–15.
Kmety Károly (1921a): Véleményem a királykérdésben. Jogtudományi Közlöny, 56. évf. 2. sz. 9–11.
Liktor Zoltán Attila (2020): A trónbetöltés rendje a magyar királyságban a XVI–XVII. században az Oñate-egyezség (1617) tükrében. Iustum Aequum Salutare, 16. évf. 1. sz. 163–192.
Máthé Gábor (2021): Közép-Európa újkori születése. A magyar közjog elemi forrásai 16–20. század. Budapest, Gondolat Kiadó.
Nagy Béla (1925): Hatályban vannak-e a magyar trónöröklési rendet szabályozó 1723-ik évi I. és II. törvénycikkek? Közjogi tanulmány. Budapest, Centrum Kiadóvállalat.
Salamon Ferencz (1866): A magyar királyi szék betöltése és a Pragmatica Sanctio története. Pest, Ráth Mór.
Szabó István (2006): A királyi trón betöltése körüli viták a két világháború közötti Magyországon. Iustum Aequum Salutare, 2. évf. 1–2. sz. 171–189.
Szabó István (2016): A szokásjog és a törvény viszonya a kormányzói tiszt 1920-as szabályozásakor, különös tekintettel a főhadúri jogra. In Schweitzer Gábor – Szabó István szerk.: A közjogi provizórium (1920–1944) időszakának alkotmányos berendezkedése I. Budapest, Pázmány Press.
Szabó István (2019): Gondolatok egy trónfosztásról. In Birher Nándor – Frivaldszky János – Szilágyi Csaba – Veres Gábor szerk.: Contemplata aliis tradere, Studia sollemnia, Professori Géza Kuminetz sexagenario dedicata. Veszprém, OOK Press. 289–298.
Szécsen Miklós (1920): A trónöröklés és a pragmatica sanctio. Új Magyar Szemle, 3. évf. 2–3. sz. 177–179.
Tarján M. Tamás (é. n.): 1713. április 19. III. Károly kihirdeti a Pragmatica Sanctiot. Online: https://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1713_aprilis_19_iii_karoly_kihirdeti_a_pragmatica_sanctiot/
Wlassics Gyula (1921): Az eckartsaui nyilatkozat. A királykérdés. Új Magyar Szemle, 2. évf. 1. sz. 21–26.
Jogi források
1439. évi XII. törvénycikk.
1547. évi V. törvénycikk.
1687. évi II. törvénycikk.
1723. évi I. törvénycikk.
1723. évi II. törvénycikk.
1747. évi V. törvénycikk.
1790. évi X. törvénycikk.
1867. évi II. törvénycikk.
1867. évi III. törvénycikk.
1900. évi XXIV. törvénycikk.
1921. évi XLVII. törvénycikk.
