A hatékony állam kapcsolata a civilszervezetekkel, kiemelt figyelemmel a pénzügyi fogyasztóvédelemre

Abstract

Tanulmányomban a civil szféra fogalmi meghatározását követően a társadalomszervezés három szintjének bemutatásával kívánom kiemelni a mezzo szinten tevékenykedő nonprofit szervezetek tevékenységének közigazgatási jelentőségét. A modern állam gondosan megtervezi a költségvetési kiadásait. Tanulmányomban a tanácsadó irodahálózat pénzügyi fogyasztóvédelem területén elért vitathatatlan érdemeit kívánom megvilágítani abból az aspektusból, hogy ez milyen mértékben járult hozzá a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (továbbiakban: PSZÁF) rendelkezésére álló forrásainak hatékony felhasználásához. Magyarországon a pénzügyi fogyasztóvédelem még kezdeti stádiumban van, hiszen a PSZÁF csak 2010. január 1-jén kapott pénzügyi fogyasztóvédelmi hatósági jogkört. A PSZÁF a kezdetektől hatékonyságát úgy próbálta növelni, hogy a civil fogyasztóvédelmi szövetségekkel karöltve szervezte meg a vidéki pénzügyi tanácsadó irodahálózatot. A PSZÁF a pénzügyi szervezetekre kiszabott bírságbevételeiből jelentős összeget fordított a pénzügyi tanácsadó irodahálózat kialakítására. Az irodahálózat létrehozása a pénzügyi fogyasztóvédelem erősítését szolgálta, valamint biztosítani kívánta, hogy a vidéki fogyasztók könnyebben és egyszerűbben juthassanak e speciális információkhoz. 2011 áprilisától kezdték meg működésüket a tanácsadó irodák olyan kooperációban, hogy a Fogyasztóvédők Országos Egyesülete a PSZÁF szponzorálása mellett szervezte meg tevékenységüket. 2012-ben már nyílt közbeszerzési eljárás lefolytatása után végezte tanácsadói tevékenységét a civil hálózat, immár 11 vidéki városban. 2013. október 1-jétől a PSZÁF feladatait és jogkörét a Magyar Nemzeti Bank vette át. Még nem ismert, hogy mi lesz az irodahálózat sorsa, csak remélni lehet, hogy egy jól működő koncepció nem kerül végleges megszüntetésre.