A történeti alkotmány és az alkotmányos identitás az Alaptörvény tükrében

Abstract

Az Alaptörvény okozta változások során nemcsak új intézmények, hanem új fogalmak is megjelentek a magyar jogrendben. Az egyik ilyen előtérbe került fogalom a történeti alkotmány, melynek újbóli felbukkanása hosszú évtizedek után figyelemfelkeltő kérdéseket vet fel, különös tekintettel az Alkotmánybíróság vonatkozó gyakorlatára. Az eddig meghatározott történeti alkotmány vívmányai kerülnek bemutatásra. Egy másik új fogalom az alkotmányos identitás, amely kezd az érdeklődés középpontjába kerülni, miután a lisszaboni szerződés az Európai Unió kötelezettségeként emelte az unió elsődleges jogába a fogalmat. Bizonyos tagállami alkotmánybíróságok már vizsgálták a kérdést. Jelen munka célja, hogy a két fogalom közötti lehetséges kapcsolódási pontokat vizsgálja, hogy adott alkotmányos alapelvek, értékek vagy alapjogok történeti alkotmány vívmányaivá való minősítése már tekinthető-e identitásformáló kérdésnek.