A közösségi közműszolgáltatás megszervezésének egyes szabályozási kérdéseiről

Abstract

A hazai energiaszektorban jól láthatóan megtört a liberalizáció és a privatizáció lendülete: az állam jelentős részesedéseket szerzett a szektorban, sőt további akvizíciók is lehetségesek. A kormányzat várhatóan legalább a piac egy részén nonprofit rendszert kíván bevezetni egy állami holding keretében.
A tanulmány e fejlemények nyomán áttekinti, hogy a nonprofit, integrált közműszolgáltatás hol nyújthat előnyöket, hol jár kockázatokkal, és milyen külföldi példákra érdemes figyelemmel lenni. Potenciális előnyként a fogyasztói érdekek érvényesülése, a szabályozási stabilitás lehetősége és a gazdálkodási és szolgáltatásfejlesztési lehetőségek megjelenése merül fel. A három fő korlátot az uniós jog, a befektetővédelmi egyezmények és a hazai szabályozási korlátok jelentik. A tanulmány külföldi mintaként áttekinti az integrált közműszolgáltatás USA-beli és német szabályozásának egyes kérdéseit.
A külföldi minták nyomán látható, hogy a méretgazdaságosság és a hatékonyságnövekedés jelenthet hozzáadott gazdasági értéket, ám az állami szolgáltató létrehozása várhatóan hoszszas és jogi problémákkal terhelt folyamat lesz. Bizonytalansági tényező, hogy az Európai Unió releváns joggyakorlata az 1990-es évekből származik, azóta pedig a jogi, a gazdasági és a társadalmi környezet is sokat változott. Az átgondolt szabályozási koncepció és a külföldi „best practice”-ek átvétele alapja lehet egy jól működő, nonprofit, a fogyasztók érdekeit figyelembe vevő, hatékony holding működtetésének.