A pszichológiai boncolás elméleti alapjai és alkalmazási lehetőségei
A magányos merényletek, különösen az iskolai lövöldözések elemzés-értékelése során
Copyright (c) 2026 Erdélyi Ákos
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Absztrakt
A pszichológiai boncolás (Psychological Autopsy, PA), mint alkalmazott pszichológiai eljárás, a kevésbé validált pszichológiai eljárások közé tartozik. Ennek oka abban keresendő, hogy a PA nem rendelkezik egzakt, szisztematikus módszertannal, sőt, konceptualizálása is viszonylag rövid meghatározással szolgál. Annyi azonban bizonyos, hogy a módszer eredetileg annak eldöntését segíti, hogy egy halál természetes úton, baleset miatt, öngyilkosság révén vagy gyilkosság eredményeként következett-e be. Ez az alaptézis fejleszthető tovább és egészíthető ki a magányos merénylők radikalizációjának vizsgálatával, legyen szó iskolai lövöldözőkről vagy öngyilkos merénylőkről. Ezen írás célja bemutatni a pszichológiai boncolás elméleti hátterét és gyakorlati alkalmazhatóságát. Mint az megállapítható, annak ellenére, hogy a PA nem rendelkezik jól meghatározott keretekkel és módszertannal, annyi bizonyos, hogy alkalmazása új szintre emeli a felderítés és elhárítás támogatására szolgáló pszichológiai eljárások eszköztárát.
Kulcsszavak:
Hivatkozások
- 24/2014. (VII. 11.) ORFK utasítás a rendkívüli halál esetén követendő rendőri eljárásról
- 18/2020. (V. 29.) BVOP utasítás a fogvatartotti krízisek, öngyilkossági kísérletek és önártalmak megelőzéséről
- 26/2022. (XII. 21.) BVOP utasítás a büntetés-végrehajtási szervezet műveleti egységeinek működéséről
American Psychiatric Association (1980): Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders. Third Edition. Washington, D.C.: APA.
AMRITHA, Roy et al. (2025): Psychological Autopsy: Overview of Equivocal Deaths, Suicides and Homicide-Suicides. Journal of Forensic and Legal Medicine, 110, 102813. Online: https://doi.org/10.1016/j.jflm.2025.102813
BOLYKY Orsolya (2015): A kiterjesztett öngyilkosságok kriminológiai háttere. Kriminológiai tanulmányok, (52), 59–76.
CANTER, David V. (2000): Psychological Autopsies. In SIEGEL, Jay A. – SAUKKO, Pekka J. – HOUCK, Max M. (szerk.): Encyclopedia of Forensic Sciences. London: Elsevier. Online: https://doi.org/10.1006/rwfs.2000.0782
COLEMAN, Loren (2004): The Copycat Effect. How The Media and Popular Culture Trigger the Mayhem in Tomorrow’s Headlines. New York: Praview Pocket Books.
CONNER, Kenneth R. et al. (2021): Introducing the Psychological Autopsy Methodology Checklist. Suicide and Life-Threatening Behavior, 51(4), 673–683. Online: https://doi.org/10.1111/sltb.12738
CSOMÓS István (2023): Az erőszak kockázatértékelése – pszichológiai szempontok. Scientia et Securitas, 4(1), 31–35. Online: https://doi.org/10.1556/112.2023.00147
GLADWELL, Malcolm (2000): The Tipping Point. How Little Things Can Make a Big Difference. London: Little, Brown and Company.
JOHAL, Gursharan – APPLEBY, Louis – TURNBULL, Pauline (2024): Is There Still a Place for Psychological Autopsy in Suicide Research? A Literature Review of Methodological Limitations and Recommendations for Future Development. International Review of Psychiatry, 36(4–5), 494–502. Online: https://doi.org/10.1080/09540261.2024.2378075
KLONSKY, E. David – MAY, Alexis M. (2015): The Three-Step Theory (3ST): A New Theory of Suicide Rooted in the „Ideation-to-Action” Framework. International Journal of Cognitive Therapy, 8(2), 114–129. Online: https://doi.org/10.1521/ijct.2015.8.2.114
KULCSÁR Gabriella (2016): Az iskolai ámokfutások. Pécs: Virágmandula Kft.
MENON, Vikas et al. (2020): Psychological Autopsy: Overview of Indian Evidence, Best Practice Elements, and a Semi-Structured Interview Guide. Indian Journal of Psychiatry, 62(6), 631–643. Online: https://doi.org/10.4103/psychiatry.IndianJPsychiatry_331_20
MURTHY, Vasudeva (2010): Psychological Autopsy – A Review. Al Ameen Journal of Medical Sciences, 3(3), 177–181.
O’CONNOR, Rory C. et al. (2016): The Integrated Motivational-Volitional Model of Suicidal Behaviour. In O’CONNOR, Rory C. – PIRKIS, Jane (szerk.): The International Handbook of Suicide Prevention. Hoboken: Wiley-Blackwell, 220–240. Online: http://dx.doi.org/10.1002/9781118903223.ch13
O’TOOLE, M. E. (1999): The School Shooter. A Threat Assessment Perspective. Quantico: FBI Academy.
PÁSZTOR Attila – ANGYAL Miklós (2016): Iskolai lövöldözők. Kriminálpszichológiai adalékok a megértéshez és a beavatkozási lehetőségekhez. Psychiatria Hungarica, 31(2), 193–204.
POSA, Franco et al. (2023): Psychological Autopsy Structured on Individual Cases: Methodological Considerations for a New Protocol. Medical Research Archives, 11(4). Online: https://doi.org/10.18103/mra.v11i3.3719
SABLONE, Sara et al. 2024: Psychological Autopsy: A Powerful Tool in Forensic Investigations. Forensic Science, 4(4), 635–646. Online: https://doi.org/10.3390/forensicsci4040044
SAXENA, Geetika – SAINI, Vineeta (2017): Psychological Autopsy – A Way to Revealing the Enigma of Equivocal Death. International Journal of Forensic Sciences, 2(2), 1–8. Online: http://dx.doi.org/10.23880/IJFSC-16000123
SHNEIDMAN, Edwin S. (1994): The Psychological Autopsy. American Psychologist, 49(1), 75–76. Online: https://doi.org/10.1037/0003-066X.49.1.75
SHNEIDMAN, Edwin S. – FARBEROW, Norman L. (1961): Sample Investigations of Equivocal Deaths. In FARBEROW, Norman L. – SHNEIDMAN, Edwin S. (szerk.): The Cry For Help. New York: McGraw-Hill, 118–129.
SZABÓ János et al. (2022): Az öngyilkossági rizikó becslése a klinikai gyakorlatban. A jelen kihívásai és a jövő perspektívái. Orvosi Hetilap, 163(22), 863–870. Online: https://doi.org/10.1556/650.2022.32464
WEINBERGER, Linda E. – BOTELLO, Timothy E. – GROSS, Bruce H. (2018): Psychological Autopsy: Consultative Tool for Suicide Determination. In SATHYAVAGISWARAN, Lakshmanan – ROGERS, Christopher B. (szerk.): Multidisciplinary Medico-Legal Death Investigation: Role of Consultants. Los Angeles: Academic Press, 119–137. Online: https://doi.org/10.1016/B978-0-12-813818-2.00007-7