Törökország – összekötő híd vagy geopolitikai kufár?

Absztrakt

A világ kettéosztottsága, Kelet és Nyugat szembenállása, a társadalmi, vallási és világnézeti különbségek az egyes civilizációk között az évezredek során mindig is nagy történelemformáló erővel bírtak. Ezen erők egyik, ha nem a legnagyobb gócpontja Törökország. A több ezer éves múltra büszkén visszatekintő török birodalom az évszázadok során területén időnként kisebb-nagyobb regionális hatalmakkal osztozva, de kontinuitását tekintve összességében egyedül uralta a geopolitikai szakirodalmakban Kelet és Nyugat közötti átjáróként említett térséget. A hidegháború alatt az országot nemcsak a két szuperhatalom közötti határvonal őrzőjeként említik, de a konfliktust kívülről szemlélő harmadik világ országaival is szomszédságban helyezkedett el, ennek eredményeképp a posztbipoláris korszakban is meghatározó és központi stratégiai földrajzi szerepnek örvend a magát afroeurázsiai centrumként definiáló államalakulat. Törökország – geopolitikai adottságaiból fakadóan – napjaink nemzetközi migrációs folyamataiban való kulcspozíciója mellett az aktuális közel-keleti biztonsági folyamatokban is aktív szerepet vállal. Mindennek fényében célszerű áttekinteni Törökország geopolitikai potenciálját és Ankara növekvő jelentőséggel bíró migrációs és regionális biztonsági lépéseit.