Az orosz nagyhatalmi szerep támogatása hard és soft power eszközökkel 2008 és 2022 között

Absztrakt

A Szovjetunió megszűnésével Oroszország geopolitikai befolyása beszűkült. Az orosz vezetés azonban nagyhatalmi ambícióit nem adta fel, érdekérvényesítési képességeit folyamatosan fejlesztve törekedett visszatérni a nemzetközi politikát meghatározó hatalmak közé. Az érdekérvényesítés egyik hatékony eszközrendszereként alakította ki és használta fel a soft power elméletét. A soft power, azaz a puha hatalom a „színes forradalmak” kapcsán került az orosz vezetés érdeklődési körébe, de 2012-ig csak a posztszovjet országokban élő egykori honfitársak szimpátiájának elnyerésére tartották alkalmasnak. Eszközrendszere még szűkös volt, és az orosz nyelv, a kultúra és az oktatási rendszer külföldi népszerűsítését foglalta magában. Az elmélet orosz sajátosságokhoz való igazítása után 2013-tól került az orosz nagyhatalmi politika eszköztárába, miután az új külpolitikai koncepció elismerte a soft power képességek fejlesztésének és alkalmazásának szükségességét. Időközben az eszközök sokszínűvé váltak, és feladataik is módosultak, mert a hard power kiegészítését és az orosz külpolitika támogatását várták el tőlük. A posztszovjet időszak Oroszországa mára a politika szerves részeként tekint a soft power eszközre, amely számos alrendszert foglal magában.