A hadászati és harcászati felderítés, hírszerzés és információgyűjtés helyzete, fejlődésének lehetséges irányai a hazai katonai szaksajtó tükrében 1873 és 1907 között

Absztrakt

A tanulmány a hadászati és harcászati felderítés, hírszerzés és információgyűjtés értelmezési kereteit vizsgálja az 1873 és 1907 közötti időszakban a Ludovika Akadémia Közlönye című katonai szakfolyóiratban megjelent írások – eredeti dolgozatok, továbbá szemlék, ismertetések – alapján. A forrásul szolgáló cikkek részletesen tükrözik a katonai gondolkodásban a 19. század végén és a 20. század elején végbemenő változásokat, különös tekintettel a hírszerzés, felderítés és biztosítás gyakorlati megközelítéseire. A dolgozat feltárja a lovasság klasszikus szerepének fokozatos átalakulását, a járőrszolgálat, a portyázás, biztosító és hírszerző egységek működésének részleteit, valamint az újabb eljárásrendek (gyalogos, kerékpáros, motorizált és légi felderítés) megjelenését. Elemezzük a korabeli szabályzatok, gyakorlatok, valamint a külföldi modellek recepcióit, így kirajzolódik az a gondolkodásmód, amely alapján a magyar Honvédség nemcsak reagál a változásokra, hanem a hazai viszonyokra vonatkoztatva értelmezni is igyekszik azokat.