Nemzetbiztonság v. eljárási garanciák
A döntés indokainak megismerhetősége nemzetbiztonsági okok felmerülésekor
Copyright (c) 2025 Csatlós Erzsébet

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Absztrakt
A titkosszolgálatok tevékenységük specifikumából adódóan minősített adatokat kezelnek, amelyek elérhetőségét korlátozzák a nemzetbiztonság érdekére hivatkozva. Az idegenrendészeti hatóságok és titkosszolgálatok között ugyanakkor olyan együtt döntési kapcsolat van, amely az ügy érdemére kiható, és az egyén számára az indokolt hatósági döntéshez való jog sérelméhez vezet az, ha nem fér hozzá a rá vonatkozó döntés alapjául szolgáló iratokhoz. Ebből eredően az őt megillető jogorvoslat gyakorolhatósága a minősített információkhoz való hozzáférés nehézségével egyenes arányban csökken, sőt, sokszor ellehetetlenül, mindezzel együtt pedig az eljárás tisztességes volta kérdőjeleződik meg, amely a jogállami alapértékeket erodálja. Egymásnak feszül tehát két alapérték: a nemzetbiztonság és az eljárási garanciarendszer, a kérdés, hogy melyik és mennyiben kerekedhet a másik fölé. Ennek kapcsán a magyar joggyakorlat a közelmúltban ennek kapcsán éles kritikát kapott, amikor az Európai Bíróság a GM-ügyben kijelentette, hogy az eljárásoknak a nemzetbiztonságot is szem előtt kell tartaniuk, de hangsúlyozta a hatékony jogorvoslathoz való jogot és az indokolási kötelezettséget. A minősített adatokat tartalmazó iratok megtekintése, a döntésekkel szembeni jogorvoslati rendszer olyan bonyolult, egymástól teljesen független és nem kapcsolódó eljárások halmazát jelenti, amelynek végső soron a kimenete az, hogy az eljárás alapjául szolgáló tények – amelyek megismerhetősége is kifejezetten nehézkes – nem tehetők a jogorvoslati eljárás során vitássá.
Kulcsszavak:
Hivatkozások
BALÁZS István (2019): A magyar közigazgatás az „európai közigazgatási térségben.” Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás, 7(1), 68–85. Online: https://doi.org/10.32575/ppb.2019.1.4
BÍRÓ-NAGY András – LAKI Gergely (2021): Az európai uniós tagság hatása a magyar közpolitikára. Európai Tükör, 24(2), 61–89. Online: https://doi.org/10.32559/et.2021.2.4
BOELES, Pieter et al. (2021): Public Policy Restrictions in EU. Free Movement and Migration Law General Principles and Guidelines. Amsterdam: Meijers Committee.
CHRONOWSKI Nóra (2014a): Az Európai Unió Alapjogi Chartája hatályának kiterjesztéséről – alkotmánypolitikai megfontolások. In Ünnepi kötet Dr. Bodnár László egyetemi tanár 70. születésnapjára. Szeged: Acta Universitatis Szegediensis. Acta Juridica et Politica, Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 85–98. Online: http://real.mtak.hu/id/eprint/28406
CHRONOWSKI Nóra (2014b): Mikor megfelelő az ügyintézés? Uniós és magyar alapjogvédelmi megfontolások. Magyar Jog, 61(3), 137–145.
CHRONOWSKI Nóra – PETRÉTEI József (2016): Alkotmányi eljárásjog, alkotmányjogi eljárások, eljárási alkotmányosság. Iustum Aequum Salutare, 12(3), 63–94. Online: https://szakcikkadatbazis.hu/doc/7516686
Council of Europe, European Court of Human Rights (2013): National Security and European Case-law. Case law analysis. Research Division. Online: https://rm.coe.int/168067d214
CSATLÓS Erzsébet (2015): Az Európai Bíróság ítélete az adatvédelmi ombudsman tisztségének megszüntetéséről: a független felügyelő hatóság kérdése: C288/12. Jogesetek Magyarázata, 6(3), 69–74. Online: http://publicatio.bibl.u-szeged.hu/7042/
CSATLÓS Erzsébet (2022a): A közigazgatási hatósági eljárás ultramodern kora? Egy európai hatósági eljárásjogi kódex létjogosultsága. Közigazgatási Eljárási Jogi Közlemények, 2(2), 120–129. Online: http://publicatio.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/26683
CSATLÓS Erzsébet (2022b): Aki a nemzetbiztonságot, a közbiztonságot vagy a közrendet sérti vagy veszélyezteti… – Gondolatok egyes 2020–21 során született kiutasítási ügyek kapcsán. Külügyi Műhely, 4(1), 6–33. Online: https://doi.org/10.36817/km.2022.1.1
CSATLÓS Erzsébet (2023a): Az Európai Unió Bíróságának GM-ügyben hozott döntése : Nemzetbiztonsági okok és eljárási garanciák összecsapása a menekültügyi hatóság határozatában. Jogesetek Magyarázata, 14(4), 57–65. Online: http://real.mtak.hu/id/eprint/187051
CSATLÓS Erzsébet (2023b): Gondolatok a hatóság indokolási kötelezettségéről Martonyi János: Az államigazgatási aktusok indokolása c. művének nyomán. Forum: Acta Juridica et Politica, 13(3), 67–81. Online: http://acta.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/82506
CSATLÓS Erzsébet (2023c): National Security-Related Expulsion Cases during the Pandemic in Hungary: Secret Revealed? Acta Iuris Stetinensis, 43(2), 27–42. Online: https://doi.org/10.18276/ais.2023.43-02
CSATLÓS Erzsébet – SIKET Judit (2020): Az Európai Unió Bíróságának Torubarov-ügyben hozott döntése: A hatékony jogorvoslathoz való jog a magyar menekültügyi eljárásban. Jogesetek Magyarázata, 11(3–4), 53–61. Online: http://publicatio.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/20596
DE BAERE, Geert – ROES, Timothy (2015): EU Loyalty As Good Faith. The International and Comparative Law Quarterly, 64(4), 829–874. Online: https://doi.org/10.1017/S0020589315000421
DELSIGNORE, Monica – RAMAJOLI, Margherita (2021): The ‘Weakening’ of the Duty to Give Reasons in Italy: An Isolated Case or a European Trend? European Public Law, 27(1), 23–42. Online: https://doi.org/10.54648/EURO2021002
FOLLESDAL, Andreas (2021): International Human Rights Courts and the (International) Rule of Law: Part of the Solution, Part of the Problem, or Both? Global Constitutionalism, 10(1), 118–138. Online: https://doi.org/10.1017/S2045381719000364
GOMBOS Katalin (2019): Tagállami eljárási autonómia – az elv korlátokkal és kérdőjelekkel. Európai Tükör, 22(3), 35–50. Online: https://doi.org/10.32559/et.2019.3.3 ; DOI: https://doi.org/10.32559/et.2019.3.3
GREER, Steven (2003): Constitutionalizing Adjudication under the European Convention on Human Rights. Oxford Journal of Legal Studies, 23(3), 405–433. Online: https://doi.org/10.1093/ojls/23.3.405
HAILBRONNER, Kay (2024): Immigration and Asylum Law and Policy of the European Union. The Hague: Kluwer Law International.
HIGGINS, Rosalyn (1973): The Right in International Law of an Individual to Enter, Stay in and Leave a Country. International Affairs, 49(3) 341–357. Online: https://doi.org/10.2307/2616836
JENEY Petra (2017): A nemzetközi védelemhez való jog vizsgálata a nemzetközi jog, az uniós jog és a nemzeti (tagállami) jogrendszerek szempontjából. In CHRONOWSKI Nóra (szerk.): Szuverenitás és államiság az Európai Unióban. Kortárs kérdések és kihívások. Budapest: ELTE Eötvös, 173–201. Online: https://real.mtak.hu/83674/1/Chronowski-Szuverinitas_READER.pdf
JUHÁSZ Katalin (2024): The Right to Know in the European Union. Comparative Study on Access to Classified Data in National Security Related Immigration Cases. Budapest: Hungarian Helsinki Committee. Online: https://helsinki.hu/en/wp-content/uploads/sites/2/2024/04/The-Right-to-Know-in-the-European-Union-2024.pdf
KÁLMÁN János (2018): A szakkérdés vizsgálata a magyar közigazgatási hatósági eljárásjogban. Jogtudományi Közlöny, 78(2), 104–113. Online: https://szakcikkadatbazis.hu/doc/4083528
KLAMERT, Marcus (2014): The Principle of Loyalty in EU Law. Oxford: Oxford University Press. Online: https://doi.org/10.1093/acprof:oso/9780199683123.001.0001
LAUFER Balázs (2020): A nemzetbiztonság veszélyeztetetésének előfordulása a magyar migrációs jogszabályokban. Nemzetbiztonsági Szemle, 8(4), 3–20. Online: https://doi.org/10.32561/nsz.2020.4.1
MAGYARY Zoltán (1942): Magyar közigazgatás. A közigazgatás szerepe a XX. sz. államában. A magyar közigazgatás szervezete működése és jogi rendje. Budapest: Királyi Magyar Egyetemi Nyomda.
MANGIAMELI, Stelio (2012): The Union’s Homogeneity and Its Common Values in the Treaty on European Union. In BLANKE, Hermann-Josef – MANGIAMELI, Stelio (szerk.): The European Union after Lisbon Constitutional Basis, Economic Order and External Action. Springer, 21–46. Online: https://doi.org/10.1007/978-3-642-19507-5_2
National Security Grounds for Exclusion from International Protection as a Carte Blanche: Hungarian Asylum Provisions Not Compliant with EU Law. Information Update by the Hungarian Helsinki Committee, 20 December 2021. https://helsinki.hu/en/wpcontent/uploads/sites/2/2022/01/Info-Note_nationalsecurity_exclusion_FINAL.docx.pdf2021
RÉVÉSZ Béla (2007): A titkosszolgálatok a politikában és a politológiában. Acta Universitatis Szegediensis: acta juridica et politica, (70)13, 1–235. Online: http://acta.bibl.u-szeged.hu/7374/1/juridpol_070_fasc_013_001-235.pdf
RÉVÉSZ Béla (2010): Források a titkosszolgálatok politológiai tanulmányozásához. Szeged: JATEPress.
SLEPAK, Vitaliy (2019): National Security Clause: Law and Practice of European Union and Eurasia Economic Union. Journal of Physics: Conference Series, 1406. Online: https://doi.org/10.1088/1742-6596/1406/1/012002
SOHN, Louis B. (1982): The New International Law: Protection of the Rights of Individuals Rather Than States. American University Law Review, 32(1), 1–64. Online: https://aulawreview.org/blog/louis-b-sohn/
SOLTI István (2019): Fából vaskarika?: A Szabó–Vissy-ügy hatása a nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtésre. Belügyi Szemle, 67(1), 154-166. Online: https://doi.org/10.38146/BSZ.2019.1.13
STEHLÍK, Václav (2017): Discretion of Member States vis-à-vis Public Security: Unveiling the Labyrinth of EU Migration Rules. International and Comparative Law Review, 17(2), 127-142. Online: https://doi.org/10.2478/iclr-2018-0019
STRIHÓ Krisztina – SZEGEDI László (2023): A digitális egységes piac kezdeti lépései – egységes uniós szabályozás eltérő tagállami végrehajtása? Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás, 11(4), 127–147. Online: https://doi.org/10.32575/ppb.2023.4.7
TORMA András (2011): Hét tézis az EU és a tagállamok közigazgatása közötti kapcsolatról. Sectio Juridica et Politica Miskolc, 29(2), 313–332. Online: https://matarka.hu/koz/ISSN_0866-6032/tomus_29_2_2011/ISSN_0866-6032_tomus_29_2_2011_313-332.pdf
TORPEY, John (2000): The Invention of the Passport. Surveillance, Citizenship and the State. Cambridge: Cambridge University Press. Online: https://doi.org/10.1017/CBO9780511520990
TRIBL Norbert (2021): Az alkotmányos identitás funkciója és alkalmazhatósága a szupranacionális térben. Szeged: Iurisperitus. Online: http://publicatio.bibl.u-szeged.hu/23657/1/PhDkonyvkezirat.pdf
YAMAMOTO, Eric K. – OYAMA, Rachel (2018–2019): Masquerading behind a Facade of National Security. Yale Law Journal Forum, 128, 688–723. Online: https://www.yalelawjournal.org/forum/masquerading-behind-a-facade-of-national-security