A dezinformáció elleni fellépés a NATO stratégiai kommunikációjában
Copyright (c) 2025 Torda Péter
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Absztrakt
A 2014-ben Ukrajnával szemben megindított orosz agressziót követően a hibrid hadviselés elleni küzdelem, és különösen az Oroszország által folytatott ellenséges információs és dezinformációs kampányokkal szembeni fellépés, lett a NATO stratégiai kommunikációs képességfejlesztés legfontosabb mozgatórugója. A NATO dezinformációellenes fellépése defenzív és offenzív kommunikációs tevékenységeken, illetve a partnerekkel folytatott együttműködésen keresztül valósul meg. A szövetséges államok lakosságának dezinformációkkal szembeni védelmében a nemzeti szintű intézkedések élveznek prioritást, a NATO információs és kommunikációs tevékenysége csak másodlagos szerepet tölt be. Ugyanakkor, a NATO stratégiai kommunikációs elvek és gyakorlatok átültetésével és adaptálásával megteremthető egy nemzeti katonai stratégiai kommunikációs, és ezen belül dezinformációellenes, képesség keretrendszere. Ez a lehetőség a Magyar Honvédség számára is adott, amelynek különös jelentőséget ad, hogy a hazai stratégiai kommunikációs képességek fejlesztését Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiája és Nemzeti Katonai Stratégiája is előirányozza.
Kulcsszavak:
Hivatkozások
/2020. (IV. 21.) Korm. határozat: A Kormány 1163/2020. (IV. 21.) Korm. határozata Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiájáról
/2021. (VI. 24.) Korm. határozat: A Kormány 1393/2021. (VI. 24.) Korm. határozata Magyarország Nemzeti Katonai Stratégiájáról
Ált/57 Információs Műveletek Doktrína: Ált/57 Információs Műveletek Doktrína 1. kiadás. Magyar Honvédség kiadványa 2014.
BELL, Robert et al. (2022): Still Fit for Purpose? Reassessing and Revising Nato’s Core Tasks. Defence Studies, 22(3), 548–557. Online: https://doi.org/10.1080/14702436.2022.2082951
BERZINA, Kristine et al. (2019): ANNEX A.: European Efforts to Counter Disinformation. In European Policy Blueprint for Countering Authoritarian Interference in Democracies. German Marshall Fund of the United States, 41–49. Online: http://www.jstor.org/stable/resrep21251.8
BOUDREAU, Brett (2016): We Have Met the Enemy and He Is Us. An Analysis of Nato StratCom: The International Security Assistance Force (ISAF) in Afghanistan, 2003–2014. Riga: NATO Strategic Communications Centre of Excellence. Online: https://stratcomcoe.org/pdfjs/?file=/publications/download/isaf_full_report_06-04-2016.pdf?zoom=page-fit
ECKER-EHRHARDT, Matthias (2018): International Organizations “Going Public”? An Event History Analysis of Public Communication Reforms 1950–2015. International Studies Quarterly, 62(4), 723–736. Online: https://doi.org/10.1093/isq/sqy025
Fifth Progress Report on the Implementation of the Common Set of Proposals Endorsed by EU and NATO Councils on 6 December 2016 and 5 December 2017 (2020). Online: https://www.consilium.europa.eu/media/44451/200616-progress-report-nr5-eu-nato-eng.pdf
FORGÁCS Balázs (2023): Az orosz–ukrán háború hadművészeti tapasztalatai. Az MTA Hadtudományi Bizottsága és az MHTT közös konferenciája, 2023. november 3. Hadtudomány 33(3), 124–128. Online: https://doi.org/10.17047/HADTUD.2023.33.3.32
HOLMQVIST, Caroline (2013): War, ‘Strategic Communication’ and the Violence of Non-recognition. Cambridge Review of International Affairs, 26(4), 631–650. Online: https://doi.org/10.1080/09557571.2013.837427
IFTIMIE, Ion A. (2020): The Implications of COVID-19 for NATO’s Counter-Bioterrorism. In TARDY, Thierry (szerk.): COVID-19: NATO in the Age of Pandemics. Rome: NATO Defense College, 51–59. Online: http://www.jstor.org/stable/resrep25148.12.
JANKOWICZ, Nina (2019): Avoiding the Band-Aid Effect in Institutional Responses to Disinformation and Hybrid Threats. German Marshall Fund of the United States. Online: http://www.jstor.org/stable/resrep21230
LAITY, Mark (2021): The Birth and Coming of Age of NATO Stratcom: A Personal History. Defence Strategic Communications, 10, 21–70. Online: https://stratcomcoe.org/publications/the-birth-and-coming-of-age-of-nato-stratcom-a-personal-history/225
Magyar Honvédség Kiber- és Információs Műveleti Központ (2022). Online: https://honvedelem.hu/alakulat/magyar-honvedseg-kiber-es-informacios-muveleti-kozpont.html
MARONKOVA, Barbora (2021): NATO Amidst HybridWarfare Threats: Effective Strategic Communications as a Tool AgainstDisinformation and Propaganda. In JAYAKUMAR, Shashi – ANG, Benjamin – ANWAR, Nur Diyanah (szerk.): Disinformation and Fake News [ePub]. [H. n.]: Palgrave Macmillan, 117–129. Online: https://doi.org/10.1007/978-981-15-5876-4
NATO (2023): AJP-10 Allied Joint Doctrine for Strategic Communications. Online: https://nso.nato.int/nso/nsdd/main/standards?search=AJP-10
NATO (2023a): NATO’s Approach to Countering Disinformation. Online: https://www.nato.int/cps/ra/natohq/topics_219728.htm
NDC Conference Report (2015): NATO and New Ways of Warfare: Defeating Hybrid Threats. NATO Defence College. Online: https://www.ndc.nato.int/download/downloads.php?icode=453
NÉMETH József Lajos (2013): A (stratégiai) kommunikáció és a háború kapcsolata napjaikban. Hadtudomány, 23(1–2), 129–139. Online: https://ojs.mtak.hu/index.php/hadtudomany/article/view/6681/5280
NÉMETH József Lajos (2021a): A Stratégiai kommunikáció: fókuszban az állam és a haderő. Hadtudományi Szemle, 14(2), 115–132. Online: https://doi.org/10.32563/hsz.2021.2.9
NÉMETH József Lajos (2021b): Stratégiai Kommunikáció [ePub]. [H. n.]: szerzői kiadás. Online: https://drive.google.com/file/d/1OZvhTA9cvdo6_u_iqxxmq6VdQpvY4gQZ/edit
OZAWA, Marc (2020): NATO and Russia in the Time of Corona. Countering Disinformation and Supporting Allies. In TARDY, Thierry (szerk.): COVID-19: NATO in the Age of Pandemics. Rome: NATO Defense College, 21–29. Online: http://www.jstor.org/stable/resrep25148
REDING, Dale F. – WELLS, Bryan (2022): CognitiveWarfare: NATO, COVID-19 and the Impact of Emerging and Disruptive Technologies. In GILL, Ritu – GOOLSBY, Rebecca (szerk.): COVID-19 Disinformation: A Multi-National, Whole of Society Perspective. [H. n.]: Springer, 25–45. Online: https://doi.org/10.1007/978-3-030-94825-2_2
ROLOFF, Ralf – DUNAY, Pál (2018): The Age of Post-Truth: State Influence and Strategic Communication – Contemporary Security Challenges on Europe’s Eastern Flank. Connections, 17(2), 19–36. Online: https://doi.org/10.11610/Connections.17.2.02
RÓZSA Tibor (2011): Információs műveletek a Magyar Honvédség missziós feladataiban. Hadtudomány, 21(1–2), 42–48. Online: https://www.google.com/url?sa=t&source=web&rct=j&opi=89978449&url=https://ojs.mtak.hu/index.php/hadtudomany/article/download/6280/4921/&ved=2ahUKEwjXrafg9L2MAxVd_rsIHW66LUcQFnoECB4QAQ&usg=AOvVaw3c6zXLI_52ydiqJiMUZR1A
RÓZSA Tibor (2013): NATO Information Operations in Afghanistan. AARMS, 12(1), 155–164. Online: https://doi.org/10.32565/aarms.2013.1.17
RÜHLE, Michael – GRUBLIAUSKAS, Julijus (2015): Energy as a Tool of Hybrid Warfare. In LASCONJAIRAS, Guillaume – LARSEN, Jeffrey A. (szerk.): NATO’s Response to Hybrid Threats. Rome: NATO Defense College, 189–199. Online: https://www.ndc.nato.int/download/downloads.php?icode=471
SZENES Zoltán (2021): A hibrid fenyegetések elleni szakpolitika Magyarországon. Hadtudomány, 31(4), 39–56. Online: https://doi.org/10.17047/HADTUD.2021.31.4.39
ÜLGEN, Sinan (2019): A Long-Term Perspective on NATO and the Multinational Order. Istituto Affari Internazionali (IAI). Online: http://www.jstor.org/stable/resrep19662
VERRALL, Neil (2022): COVID-19 Disinformation, Misinformation and Malinformation During the Pandemic Infodemic: A View from the United Kingdom. In GILL, Ritu – GOOLSBY, Rebecca (szerk.): COVID-19 Disinformation: A Multi-National, Whole of Society Perspective. [H. n.]: Springer, 81–112. Online: https://doi.org/10.1007/978-3-030-94825-2_4