Kritikus rendszerelemek jellemzői, azok kijelölése, valamint azok védelme

Absztrakt

Globalizált világunkban a kritikus rendszerelemek vagy más néven a kritikus infrastruktúrák védelme egyre nagyobb figyelmet kap. A tanulmányban megvizsgálom a kritikus infrastruktúrák védelmére a 21. században létrejött szabályozást az Amerikai Egyesült Államok, az Európai Unió, az Észak-atlanti Szerződés Szervezete és Magyarország szempontjából. A kritikus rendszerelemek védelme hazánkban alapvetően a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának hatáskörébe tartozik, azonban lehetnek olyan esetek, amikor nem a Belügyminisztérium, hanem a Magyar Honvédség látja el ezeket a feladatokat. Az őrzés-védelmi feladat e formája egyáltalán nem könnyű. Napjainkban megjelentek néhány évtizeddel ezelőtt még egyáltalán nem létező nyílt információforrások. Segítségükkel az őrzött kritikus infrastruktúra elleni támadás viszonylag egyszerűen megtervezhető, akár amatőrök számára is. A tanulmányban az orosz–ukrán háborúból származó példákat mutatok be arra, hogy egyszerű felhasználók is milyen hatékonyan támogathatják a hadseregek harcát, hogyan igazolhatják vagy cáfolhatják a propaganda állításait kizárólag az internet felhasználásával. Megfogalmaztam egy javaslatot az aktív és tartalékos katonák információtudatosságra való felkészítésére. A kutatásom során nyílt forrásokra támaszkodtam, a témához tartozó szakirodalom, a sajtóban megjelent források, valamint a jogszabályok analízisét és elemzését végeztem el.