Az operatív (külső) figyelés az állambiztonság időszakában – esettanulmány
Copyright (c) 2024 Solti István
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Absztrakt
Az esettanulmány egy osztrák kereskedő esetén keresztül vizsgálja az állambiztonsági szolgálatok egyik fontos titkos információgyűjtési módszerét, a külső figyelést. Miután a kémelhárítás felismerte az osztrák férfi gyanús viselkedését, titkos nyomozást indított ellene 1975-ben. A titkos nyomozás célja a kémkedésre utaló gyanú megerősítése vagy kizárása volt. Ennek érdekében a magyar állambiztonsági szolgálat a titkos nyomozás számos eszközét alkalmazta, köztük az operatív (külső) figyelést. A szerző az esetet korabeli dokumentumok felhasználásával dolgozta fel, mégpedig az állambiztonsági szolgálat az ügyben készített dokumentumai és jelentései felhasználásával. Így az olvasó számára pontos képet nyújt a titkosszolgálat egykori működéséről, valamint egyik munkamódszerének alkalmazásáról és eredményeiről.
Kulcsszavak:
Hivatkozások
Az operatív figyelés és környezettanulmányozás alkalmazásának szabályozásáról szóló 0010/1970. számú belügyminiszteri parancs. ÁBTL – 4.2-10 – 21/10/1970.
BM III/2. Osztály munkaközösségének tagjai (1972): Operatív figyelés (tananyag), BM III/2. Osztály. ÁBTL-4.1. A-3050/1.
Jelentés az SZT-rendszer szervezetének helyzetéről, működésének hatásfokáról, a további feladatokról (1984). [H. n.]: BM III. Csoportfőnökség. ÁBTL 1.11.10. (96. d.)
LIPTAI László (1971): A Külső Figyelés – Operatív Eszköz. Az ellenséges figyelés felfedése és lerázása. Az ellenfigyelés alkalmazása a hírszerzésben. [H. n.]: BM III/I Csfség Személyügyi és Kiképzési Osztálya. ÁBTL-4.1. A-3006/3.