A mesterséges intelligencia biztonsági kockázatai egy új korszak kezdetén
Copyright (c) 2024 Szabó Hedvig
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Absztrakt
Ma már egyértelmű, hogy a mesterséges intelligencia (MI) megváltoztatta a biztonsági helyzetet, ebből eredően a bűnözők lehetőségeit is, hiszen a rosszindulatú szereplők kezében az MI újabb lehetőséget teremt bűncselekmények elkövetésére. Már rendelkezésre állnak az Interpol és Europol által kiadott, bűnügyi helyzetet értékelő dokumentumok, hogy az MI már most milyen változásokat hozott a bűnözésben. Jelen tanulmány számba veszi egyrészről, hogy milyen kiberbűncselekmény-típusokban történt szintlépés az MI-megoldásoknak köszönhetően. Másrészről bemutatja, hogy a pszichológiai manipuláció tökéletesre fejleszthető a technológia használatával, evvel teret adva az átverések új generációjának, amikor már a biztonságtudatosság sem nyújt kellő védelmet. A deepfake módszer nemcsak a teljes megtévesztés lehetőségét hozza el, hanem a büntetőeljárásban is felveti a bizonyítékok felhasználhatóságának kérdését: hogyan lehet a kép- és hangfelvételek valódiságát, hitelességét biztosítani. A nagy nyelvi modellek előretörése lehetőséget ad a rossz szándékú szereplőknek biológiai fegyver előállítására is az MI biztonsági protokolljainak kijátszásával. Mindemellett a bűnözésben is kialakul az információs társadalomra jellemző megosztásos modell, amely a bűnelkövetés mint szolgáltatás metódusban követhető leginkább nyomon.
Kulcsszavak:
Hivatkozások
Aslan, Ömer – Ozkan-Okay, Merve – Gupta, Deepti (2021): A Review of Cloud-Based Malware Detection System: Opportunities, Advances and Challenges. European Journal of Engineering and Technology Research, 6(3), Article 3. Online: https://doi.org/10.24018/ejeng.2021.6.3.2372
Dauer, Frederick (2022): Law Enforcement in the Era of Deepfakes Police Chief. Policechiefmagazine.org, 2022. június 29. Online: https://www.policechiefmagazine.org/law-enforcement-era-deepfakes/
Europol (2023): ChatGPT. The Impact of Large Language Models on Law Enforcement. Luxembourg: Publications Office of the European Union. Online: https://doi.org/10.2813/255453
Fuentes, Mayra Rosario – Mercês, Fernando (2019): Cheats, Hacks, and Cyberattacks: Threats to the Esports Industry in 2019 and Beyond. Trend Micro Research. Online: https://documents.trendmicro.com/assets/white_papers/wp-threats-to-the-esportsindustry-in-2019-and-beyond.pdf
Gopal, A. et al. (2023): Will Releasing the Weights of Future Large Language Models Grant Widespread Access to Pandemic Agents? arXiv:2310.18233. Online: https://doi.org/10.48550/arXiv.2310.18233
Granot, Y. et al. (2018). In the Eyes of the Law: Perception Versus Reality in Appraisals of Video Evidence. Psychology, Public Policy, and Law, 24(1), 93–104. Online: https://doi.org/10.1037/law0000137
King, Thomas C. et al. (2020): Artificial Intelligence Crime: An Interdisciplinary Analysis of Foreseeable Threats and Solutions. Science and Engineering Ethics, 26(1), 89–120. Online: https://doi.org/10.1007/s11948-018-00081-0
Mascellino, Alessandro (2023): Cyber-criminals “Jailbreak” AI Chatbots For Malicious Ends. Infosecurity Magazine, 2023. szeptember 12. Online: https://www.infosecurity-magazine.com/news/cybercriminals-jailbreak-ai/
Miller, Vincent (2009): The Internet and Everyday Life. In Jewkes, Yvonne – Yar, Majid (szerk.): Handbook of Internet Crime. London: Willan. Online: https://doi.org/10.4324/9781843929338
Nascent technologies focus of INTERPOL New Technologies Forum. Online: https://www.interpol.int/News-and-Events/News/2022/Nascent-technologies-focus-of-INTERPOL-New-Technologies-Forum
Soice, Emily H. et al. (2023): Can Large Language Models Democratize Access to Dual-Use Biotechnology? arXiv:2306.03809. Online: https://doi.org/10.48550/arXiv.2306.03809
Syal, Rajeev (2023): Extremists Could Use AI to Plan Attacks, Home Office Warns. The Guardian, 2023. július 18. Online: https://www.theguardian.com/politics/2023/jul/18/extremists-might-use-ai-to-plan-attacks-home-office-warns
The Main Social Engineering Techniques Aimed at Hacking Information Systems. (é. n.). Online: https://doi.org/10.1109/USBEREIT51232.2021.9455031
Waheed, Amtul – Dhupia, Bhawna – Mesfer Aldossary, Sultan (2023): Recapitulation Web 3.0: Architecture, Features and Technologies, Opportunities and Challenges. Intelligent Automation & Soft Computing, 37(2), 1610–1620. Online: https://doi.org/10.32604/iasc.2023.037539
Wall, David (2001): Crime and the Internet. Cybercrimes and Cyberfears. Routledge Book. Online: https://www.routledge.com/Crime-and-the-Internet/Wall/p/book/9780415244299
Wang, Ping et al. (2023): An Experimental Investigation of Text-based CAPTCHA Attacks and Their Robustness. ACM Computing Surveys, 55(9), 196:1–196:38. Online: https://doi.org/10.1145/3559754