A mesterséges intelligencia és a rendvédelmi szervek, valamint a közigazgatás kapcsolata
Copyright (c) 2024 Sáfrán József
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Absztrakt
Az utóbbi időben a mesterséges intelligencia (Artificial Intelligence – AI) a figyelem középpontjába került, különösen a közigazgatási és biztonsági ágazatok területén. Nemcsak Magyarországon, de világszerte is, az AI lehetőséget teremt arra, hogy a biztonsági erők eredményesebben reagáljanak a különféle fenyegetésekre, miközben hatékonyságuk is növekszik. Az AI integrációjával azonban számos etikai és jogi kérdés is felmerül, különösen a személyes adatok védelmének és a polgári szabadságjogoknak a kontextusában, valamint az állami szerepvállalás terén. Ennek megértése érdekében fontos áttekinteni az AI-technológiát és a potenciális kihívásokat, amelyek demokratikus társadalmakban jelentkeznek annak alkalmazása során. A tanulmányban elemzem az AI szabályozásának jelenlegi állapotát Magyarországon. Megvizsgálom azokat a normákat és irányelveket, amelyek szabályozzák annak alkalmazását a közszférában és a biztonsági erők körében. A mélyebb betekintés érdekében elitinterjút készítettem egy-egy vezető szakértővel a magyar biztonsági ágazatban, akik képet adnak arról, hogy jelenleg milyen formában és milyen mértékben alkalmazzák az AI-technológiát ezen a területen, illetve milyen jövőbeli lehetőségek állnak rendelkezésre. A tanulmány záró részében konklúziókat fogalmazok meg az AI és a magyar biztonsági szektor (a rendvédelmi szervek egy része és a Magyar Honvédség) közötti viszonyról, ideértve a pozitívumokat és a kockázatokat egyaránt, különös tekintettel a közigazgatásra. A nemzetközi összehasonlításban pedig megvizsgáljuk Magyarország viszonyulását az AI-hoz más országok gyakorlatával összevetve, ennek során kiemelünk néhány lehetséges fejlesztési irányt és legjobb gyakorlatot. A vizsgálat fő célja, hogy átfogó képet adjon az AI és a magyar biztonsági erők közötti viszony dinamikájáról, fókuszálva a közigazgatásra és a jogra gyakorolt potenciális hatásaira.
Kulcsszavak:
Hivatkozások
- 1163/2020. (IV. 21.) Korm. határozat Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiájáról
Abadicio, Millicent (2019): Artificial Intelligence at the FBI – 6 Current Initiatives and Projects. Emerj Artificial Intelligence Research, 2019. május 19. Online: https://emerj.com/ai-sector-overviews/artificial-intelligence-fbi/
Boda, József – Dobák Imre (2016): Titkosszolgálatok fejlődése – technikai szemmel. Nemzetbiztonsági Szemle, 4(4), 17–25. Online: http://epa.oszk.hu/02500/02538/00016/pdf/EPA02538_nemzetbiztonsagi_szemle_2016_04_017-025.pdf
Buchanan, B. – Konaev, M. – Fedasiuk, R. (2021): AI and National Security: The Importance of the AI Ecosystem, Center for Security and Emerging Technology, Georgetown University, September.
Chui, Michael et al. (2018): Notes from the AI frontier. Insights from hundreds of use cases. McKinsey Global Institute, June.
Crawford, Kate – Calo, Ryan (2016): There is a Blind Spot in AI Research. Nature, 538(7625), 311–313. Online: https://doi.org/10.1038/538311a
Európai Bizottság (2020): Fehér könyv a mesterséges intelligenciáról: a kiválóság és a bizalom európai megközelítése. Brüsszel, 2020. 02. 19. Online: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX%3A52020DC0065
European Commission (2019): Ethics Guidelines for Trustworthy AI. Online: https://digital-strategy.ec.europa.eu/en/library/ethics-guidelines-trustworthy-ai
Fehér, András Tibor – Négyesi, Imre (2021): Mesterségesintelligencia-alapú kibertértámadási modellek. Műszaki Katonai Közlöny, 31(3), 73–87. Online: https://doi.org/10.32562/mkk.2021.3.5
Haspel, Gina (2018): Remarks by CIA Director Gina Haspel at the University of Louisville. Online: https://www.cia.gov/stories/story/remarks-for-central-intelligence-agency-director-gina-haspel-mcconnell-center-at-the-university-of-louisville/
Horowitz, Michael C. – Kreps, Sarah E. (2021): The Ethics of AI Ethics in National Security. Texas National Security Review.
Kaminski, Margot – Matwyshyn, Andrea (2016): Transparency in Algorithmic and Human Decision-Making: Is there a Double Standard? University of Pennsylvania Law Review, 165(1), 139–181.
Lyon, David – Wood, David (2013): Surveillance and Democracy. Surrey, UK: Ashgate Publishing. Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiája, 2020–2030. 2020. Online: https://digitalisjoletprogram.hu/files/2f/32/2f32f239878a4559b6541e46277d6e88.pdf
Négyesi Imre (2008): Az információgyűjtés jövőképe. Hadtudományi Szemle, 1(3), 97–100. Online: http://hdl.handle.net/20.500.12944/2255
Négyesi Imre (2021): A mesterséges intelligencia katonai felhasználásának társadalmi kérdései. Honvédségi Szemle, 1, 133–144. Online: https://doi.org/10.35926/HSZ.2021.1.10
Németh, Krisztina (2020): Az interjú. In Jakab, András – Sebők Miklós (szerk.): Empirikus jogi kutatások. Paradigmák, módszertan, alkalmazási területek. Budapest: Osiris – MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont, 383–408.
Roff, H. – Asaro, P. (2018): Artificial Intelligence in the National Security Domain: Opportunities, Risks, and Key Governance Issues. Journal of Cyber Policy.
Rowe, Neil C. (2022). The Comparative Ethics of Artificial-Intelligence Methods for Military Applications. Frontiers in Big Data, 5. Online: https://doi.org/10.3389/fdata.2022.991759
Scharre, Paul (2018): Army of None: Autonomous Weapons and the Future of War. New York: W. W. Norton & Company.
Wray, Christopher (2020): FBI Director Christopher Wray’s Remarks at the Hudson Institute. Online: https://www.hudson.org/national-security-defense/transcript-the-threat-posed-by-the-chinese-government-and-the-chinese-communist-party-to-theeconomic-
and-national-security-of-the-united-states