A tudomány és a nemzetbiztonsági érdek mint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok tudományos működésének új modellje, különféle tényezők hatása innovációs tevékenységükre a mesterséges intelligencia korában
Copyright (c) 2023 Szabó Hedvig
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Absztrakt
2023. április 3-án létrejött a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok közös Tudományos Innovációs Fóruma (TIF). A tudományos munka a TIF megalakulása előtt is szerves része volt a szolgálatok elmúlt évtizedekben változó szervezeti keretek között végzett feladatainak. A tanulmány bemutatja, hogy milyen rendezőelvek segítették a TIF létrejöttét, valamint a Nemzeti Biztonsági Stratégia által megfogalmazott elvárások hogyan képeződnek le a szolgálatoknál, milyen feladatok, megoldások és képességek (tervezés, reziliencia, együttműködés, innováció) jelentek meg. Az írásom ismerteti továbbá, hogy miért kerül előtérbe a szolgálatok rendszermodelljei közül a kooperatív működés a tudományos területen is, és összefoglalja a TIF célkitűzéseit és a Triple Helix2 rendszerben való tudatos közreműködésre való törekvését.
Kulcsszavak:
Hivatkozások
Bennett, Nathan – Lemoine, James (2014): What VUCA Really Means for You. Harvard Business Review, 92(1/2), 27.
Boda József (2014): A tudomány az állambiztonság és a nemzetbiztonság szolgálatában A tudományos képzés rendszere a nemzetbiztonság területén. Nemzetbiztonsági Szemle, 2 (különszám), 80–92.
Buzás, Norbert – Szanyi, Miklós (2004): Challenges of Hungarian Science Policy: The Evolution of a Knowledge-based Economy and Society. IWE Working Papers 143. Institute for World Economics of the Hungarian Academy of Science.
Csiki Tamás – Tálas Péter (2013): A védelmi beszerzés és kutatás-fejlesztés kapcsolata a védelmi tervezés rendszerében – nemzetközi tapasztalatok. Nemzet és Biztonság, 6(3–4), 107–142.
Csiki Varga Tamás – Tálas Péter (2020): Magyarország új nemzeti biztonsági stratégiájáról. Nemzet és Biztonság, 13(3), 89–112. Online: https://doi.org/10.32576/nb.2020.3.7
Drusza Tamás (2017): A nemzetbiztonsági stratégiáról a Nemzeti Katonai Stratégia tükrében. Nemzetbiztonsági Szemle, 5(3), 77–88.
Etzkowitz, Henry – Leydesdorff, Loet (1999): The Future Location of Research and Technology Transfer. The Journal of Technology Transfer, 24(2–3), 111–123. Online: https://doi.org/10.1023/A:1007807302841
Frascati kézikönyv (2002–2004). OECD – Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal. Online: https://nkfih.gov.hu/hivatalrol/jogelod-szervezetek/frascati-kezikonyv
Hazai Lászlóné – Dobák Imre (2020): A tudományos munka szerepe a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat életében. Nemzetbiztonsági Szemle, 8(1), 148–159. Online: https://doi.org/10.32561/nsz.2020.1.9
Héjja István (2014): Nemzetbiztonsági szervezeti modellek. In Dobák Imre (szerk.): A nemzetbiztonság általános elmélete. Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetbiztonsági Intézet, 57–64.
Helm, Patrick (2015): Risk and Resilience: Strategies for Security. Civil Engineering and Environmental Systems, 32(1–2), 100–118. Online: https://doi.org/10.1080/10286608.2015.1023793
Kovács Zoltán András – Dobák Imre (2017): Korszakváltások a magyar nemzetbiztonsági intézményrendszerben (1990–2016). Budapest: Dialóg Campus.
Urbán Attila (2020): A koordinációs folyamatok intézményi hátterének evolúciója a magyar nemzetbiztonsági igazgatásban. Nemzetbiztonsági Szemle, 8(1), 5–32. Online: https://doi.org/10.32561/nsz.2020.1.1
Jogi források
- 1995. évi CXXV. törvény a nemzetbiztonsági szolgálatokról
- 2014. évi LXXVI. törvény a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról
- 2022. évi IV. törvény egyes törvényeknek a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022. évi II. törvényhez kapcsolódó módosításáról
- 1163/2020. (IV. 21.) Korm. határozat Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiájáról
- 1393/2021 (VI. 24) Korm. határozat Magyarország Nemzeti Katonai Stratégiájáról