Thoughts on the Purpose and Significance of Legal Education in Military National Security Training
Copyright (c) 2022 Gál István László
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Absztrakt
Some level of legal education can be found in almost all Hungarian undergraduate and Master’s degrees. In Hungarian national security education there is a complex system of legal subjects, at the centre of which is the subject of the three-semester national security law. The most important legal subjects in military national security training are basic legal knowledge, national security law I–II–III, security challenges and criminal law, and military law.
Kulcsszavak:
Hivatkozások
Angyal, Pál: A magyar büntetőjog kézikönyve 4. Az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló 1921. III. t.-c. [Handbook of Hungarian Criminal Law 4. Act III of 1921 on the More Effective Protection of State and Social Order]. Budapest, Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt. Kiadása, 1928.
Boda, József: A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat helye és szerepe a rendvédelemben [The Place and Role of the Special Service for National Security in Law Enforcement]. In Gyula Gaál – Zoltán Hautzinger (eds.): Tanulmányok „A biztonság rendészettudományi dimenziói – változások és hatások” című tudományos konferenciáról [Studies from the Scientific Conference Entitled “Dimensions of Security in Law Enforcement – Changes and Effects”]. Pécs, Magyar Hadtudományi Társaság Határőr Szakosztály Pécsi Szakcsoport, 2012.
Farrell, Henry – Abraham L. Newman: Of Privacy and Power. Princeton, Princeton University Press, 2019.
Fialka, György – Imre Dobák – József Mezei: Az állambiztonsági felsőoktatás rendszerváltozás előtti kerete és annak lezárása [The Framework of State Security Higher Education before the System Change and Its Closure]. Nemzetbiztonsági Szemle, 8, no. 3 (2020). 33–43. Online: https://doi.org/10.32561/nsz.2020.3.3
Finszter, Géza – József Pajcsics: Az állambiztonsági tevékenység alkotmányos szabályozása [The Constitutional Regulation of State Security Activities]. Magyar Jog, 37, no. 1 (1990). 31–41.
Földvári, József: Büntetőjog. Különös rész [Criminal Law. Special Part]. Budapest, Tankönyvkiadó, 1978.
Gál, István László (ed.): Nemzetbiztonsági szakági jogi alapismeretek [Basic Knowledge of National Security Law]. Budapest, Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatási Továbbképzési Intézet, 2018.
Gál, István László: A magyar állam titkainak büntetőjogi védelme [Protection of Hungarian State Secrets under Criminal Law]. Budapest, Ludovika Egyetemi Kiadó, 2021.
Fuchs, Meredith: Judging Secrets: The Role Courts Should Play in Preventing Unnecessary Secrecy. Administrative Law Review, 58, no. 1 (2006). 131–176.
Héjja, István: A katonai nemzetbiztonsági képzések helyzete (1990–2012) [The Situation of Military National Security Training (1990–2012)]. Nemzetbiztonsági Szemle, 2, Special Issue 1 (2014). 10–24.
Izsa, Jenő: Nemzetbiztonsági alapismeretek. A titkosszolgálatok működése [Basic Knowledge of National Security. The Functioning of Secret Services]. Budapest, ZMNE, 2009.
Jagadics, Péter – Sándor Rajos – László Simon – Károly Szabó: A magyar katonai elhárítás története 1918–2018 [The History of Hungarian Military Counterintelligence 1918–2018]. Budapest, Metropolis Media Group Kft., 2018.
Johnson, Loch K. (ed.): The Oxford Handbook of National Security Intelligence. Oxford, Oxford University Press, 2010. Online: https://doi.org/10.1093/oxfordhb/9780195375886.001.0001
Lowenthal, Mark M.: Intelligence: From Secrets to Policy. Washington, D.C., CQ Press, 2012.
Révész, Béla: Az állambiztonsági szervek politológiai kutatásainak kérdéséhez [The Question of Political Science Research on State Security Agencies]. Acta Universitatis Szegediensis: Acta Juridica et Politica, 66, no. 17 (2004). 1–136.
Shpiro, Shlomo: Speak No Evil. Intelligence Ethics in Israel. In Jan Goldman (ed.): Ethics of Spying. Lanham–Toronto–Plymouth, the Scarecrow Press, 2010.
Weaver, William G. – Pallitto, Robert M.: State Secrets and Executive Power. Political Science Quarterly, 120, no. 1 (2005). 85–112. Online: https://doi.org/10.1002/j.1538-165X.2005.tb00539.x