Robbanóanyag-feldolgozó üzem technológiai környezetének tervezése
Copyright (c) 2026 Hegedűs Gergely, Molnár Péter, Daruka Norbert

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Absztrakt
A robbanásveszélyes anyagokat feldolgozó ipari létesítmények tervezése összetett mérnöki és biztonságtechnikai feladat, amely megköveteli a technológiai folyamatok, a létesítménykialakítás és a védelmi intézkedések integrált szemléletű kezelését. A tanulmány célja a robbanóanyag-ipari létesítmények technológiai és biztonsági tervezésének kockázatalapú megközelítésben történő elemzése, különös tekintettel a biztonságos üzemeltetést biztosító térbeli elrendezésre, védelmi rendszerekre és kockázatcsökkentési megoldásokra. A vizsgálat során a vonatkozó hazai jogszabályi környezet, valamint a nemzetközi robbanásbiztonsági szabványok és ajánlások (különösen az IATG, AASTP és DGUV irányelvek) összehasonlító elemzése történt, kiegészítve kockázatértékelési módszerek – így a legrosszabb eset alapú megközelítés és a kvalitatív és kvantitatív elemzési eljárások – alkalmazásával.
Az eredmények rámutatnak, hogy a biztonságos létesítménytervezés alapját a safety by design szemlélet, az expozíció minimalizálása, valamint a többrétegű védelmi rendszerek (defence in depth) következetes alkalmazása képezi. A technológiai folyamatok és az építészeti kialakítás összehangolása, a veszélyes és inert zónák megfelelő elkülönítése, valamint a védőtávolságok és robbanásvédelmi megoldások helyes meghatározása jelentősen csökkenti a baleseti kockázatokat és azok következményeit. A tanulmány hozzájárul egy integrált, kockázatalapú tervezési szemlélet kialakításához, amely támogatja a robbanóanyag-ipari létesítmények biztonságos és hatékony megvalósítását, valamint a hazai és nemzetközi előírásoknak való megfelelést.
Kulcsszavak:
Hivatkozások
AASTP-1 Edition C Version 1 NATO Guidelines for the Storage of Military Ammunition and Explosives (STANAG 4440).
AASTP-1.1 Edition A Version 1 Manual for the Development of an Explosives Safety Site Plan Based on AASTP-1.
AASTP-1.2 Edition A Version 1 Development of NATO Debris and Fragment Distance Curves for AASTP-1.
AASTP-1.3 Edition A Version 1 Nationally Approved Structures for Explosives Areas.
AASTP-3 Edition 1 Version 3 Manual of NATO Safety Principles for the Hazard Classification of Military Ammunition and Explosives (STANAG 4123).
AASTP-4 Vol. PART I Edition 1 Version 4 Explosives Safety Risk Analysis Part I: Guidelines for Risk-Based Decisions.
AASTP-4 Vol. PART II Edition 1 Version 4 Explosives Safety Risk Analysis Part II: Technical Background.
Department of Defense (DoD) (2020): DESR 6055.09 – Defense Explosives Safety Regulation. U.S. Department of Defense. Online: https://www.denix.osd.mil/ddes/denix-files/sites/32/2024/03/DESR-6055.09-Edition1-Change-1-240227-Final.pdf
DGUV-113-017 Tätigkeiten mit Explosivstoffen. Online: https://publikationen.dguv.de/widgets/pdf/download/article/2598
DIN VDE V 0166:2011-04 Errichten elektrischer Anlagen in Bereichen, die durch Stoffe mit explosiven Eigenschaften gefährdet sind.
HEGEDŰS Gergely – MOLNÁR Péter – DARUKA Norbert (2025): Robbanóanyag feldolgozó üzem létesítésének technológiai előkészítése. Műszaki Katonai Közlöny, 35(3–4), 5–24. Online: http://doi.org/10.32562/mkk.2025.3-4.1
International Ammunition Technical Guidelines (IATG) 02.30 – Risk Management (Level 2). Online: https://data.unsaferguard.org/iatg/en/V3_IATG-02.30_en.pdf
STANAG 4442 Edition 1 (AASTP-4) Application of Risk Analysis to the Storage and Transport of Military Ammunition and Explosives.
TRGS-526 Technische Regeln für Gefahrstoffe – Laboratorien.
UFC 3-340-02 (TM5-1300) – Unified Facilities Criteria – Structures to Resist the Effects of Accidental Explosions.
Jogi forrás
- 27/2022. (I. 31.) SZTFH rendelet az Általános Robbantási Biztonsági Szabályzatról