Műszaki Katonai Közlöny

Építményszerkezetek robbantással történő ipari bontásának, katonai tönkretételének és bűnös szándékú rongálásának összehasonlítása

Bunyitai Ákos — 2024-03-21

Az építmények és szerkezeti elemek robbantásánál nem releváns, hogy milyen robbanóanyagot vagy robbanás kiváltására alkalmas szerkezetet használunk, ha a cél a kijelölt objektum bontása, tönkretétele vagy szélsőséges esetben rombolása. Szinte mindenki tökéletesen el tudja különíteni az ipari robbantásos építménybontás, a katonai rombolás, illetve a bűnös szándékú szabotázsakciók eseménysorát. Abba azonban kevesen gondolnak bele, hogy ha különböző szempontrendszerek szerint vizsgáljuk ezeket a tevékenységeket, akkor hasonlóságokat fedezhetünk fel. A hasonlóságokat összevetve pedig már kirajzolódik az a „szürke zóna”, amely alapján a jogszabályalkotók olyan előírások betartására kötelezik a robbantási szakterületek munkáltatóit, hogy a különböző kockázatot jelentő anyagok nyomon követhetőségét biztosítsák. Célul tűztük ki, hogy megvizsgáljuk az ipari, katonai és terrorjellegű robbantásokat egy olyan szegmensben, ahol mindhárom tématerület érintett, mégis a legrelevánsabb feladatokat a polgári robbantási tevékenység képviseli.

Villámárvizek kialakulásának bizonytalansági vizsgálatai feltáratlan vízgyűjtőkön

Ámon Gergely — 2024-03-21

Az elmúlt évek rövid időtartamú, nagy intenzitású csapadékeseményei szükségszerűvé teszik a kisvízgyűjtők feltérképezését és a villámárvizek viselkedésének pontosabb megismerését. Általánosan jellemző Magyarországon a vízgyűjtők feltáratlansága. A klasszikus empirikus módszerekkel szemben a növekvő csapadékintenzitások hatásainak elemzéséhez komplex módon felépített numerikus modellek szükségesek. A rövid időtartamú, nagy intenzitású, csapadék keltette, felszíni lefolyásból képződő árhullámok nagy esésű vízgyűjtőkön általában jól leírhatók részlegesen összevont paraméterezésű modellekkel. Így az érzékeny paraméterek mértéke leszűkíthető, ezáltal a modell eredményeinek bizonytalansága csökken. A hirtelen megjelenő árhullámok esetében ugyanakkor arányaiban kisebb mennyiség- és időbeli bizonytalanság is hatással lehet annak mértékére, hogy valós vízkár keletkezik-e. A vizsgálatokhoz hatékony eszköz a hidrológiai és vízgyűjtőre kiterjesztett hidrodinamikai modellek alkalmazása. A vízgyűjtőn területi átlagolással paraméterezett hidrológiai modell és a rácsháló alapú hidrodinamikai modell eredményei a kifolyási peremen hasonlíthatók össze. Jelen cikk célja az összehasonlító modellezés alkalmazhatóságának bemutatása. A vizsgálat két eltérő fizikai tartalmú modellen alapul ugyanazon vízgyűjtőn. Cél kimutatni, hogy a rendelkezésre álló adatok hiányossága ellenére a modellek összehasonlító elemzésével megfelelő képet lehet kapni a feltáratlan vízgyűjtő működéséről és a kialakuló árhullámok hatásáról.

Műszaki kiválóságok: vitéz dálnokfalvi Bartha Károly vezérezredes

Balla Tibor — 2024-03-21

A műszaki katonák felkészültsége, elkötelezettsége és nyitottsága az új iránt, koroktól és rendszerektől függetlenül ismert és elismert. A harctéren és a békében mutatott teljesítményük a magyar hadtörténelem lapjain megtalálható, az érdeklődők számára elérhető. Ezzel együtt úgy ítéltük meg, hogy ezt a szellemiséget érdemes egy-egy kiváló műszaki katona életén keresztül is bemutatni, felvillantva a feladatokat, a kihívásokat és az arra adott szakmai és emberi válaszokat. Nem célunk új hősöket kreálni, igyekszünk objektív és szakmailag is izgalmas személyiségeket bemutatni.

Mesterséges intelligencia a tűzszerészfeladatokban

Ádám Balázs — 2024-03-21

A „Mesterséges intelligencia a tűzszerészfeladatokban” című négyrészes cikksorozat fő célja a Mesterséges Intelligencia Alapú Tűzszerész Támogató Információs Rendszer bemutatása. A cikksorozat 3. részében szó esik a képelemzés szoftveres és matematikai hátterének lényegéről, ami alapján a mesterséges intelligencia egy adott képet az előre meghatározott csoportok valamelyikébe sorol. A képelemző szoftver működése jelenti a tűzszerészek támogatását végző program legfontosabb elemét.

A geomérnökség lehetséges energiaipari-biztonsági vonatkozásai a környezeti fenntarthatóság keretrendszerében

Sibalin Iván — 2024-03-21

A geomérnökségnek az éghajlatváltozás kezelése és a környezeti fenntarthatóság érdekében történő alkalmazhatósága már évek óta vizsgálatok tárgyát képezi. E technológiák kapcsán felmerült bizonytalanságok azonban még korántsem teszik lehetővé azok széles körű használatát. Erre már számos olyan tudományos és szakmai közlemény is rámutatott, amelyek a geomérnökség környezeti, meteorológiai következményeit elemzik. Tekintettel az energiaágazatnak és az iparbiztonságnak a környezeti fenntarthatóságban betöltött alapvető szerepére, indokolt megvizsgálni a geomérnökségnek az energiaágazat, illetőleg az energetikai rendszerek működésére és biztonságára gyakorolt lehetséges hatásait is.

A 4D nyomtatás és az okosanyagok alkalmazásának lehetőségei

Vég Róbert — 2024-03-21

A 3D nyomtatás mint additív gyártási technológia egyre jobban elterjed napjainkban, egyrészt az ipari felhasználás szintjén, másrészt pedig az otthoni hobbifelhasználásban. A 3D nyomtatás során egy számítógépes modellt valósítanak meg valamilyen nyomtatási technológia segítségével rétegről rétegre. A felhasználási terület széles körűvé válása által új fogalom jelent meg, a 4D nyomtatás, ahol a negyedik dimenzió az idő lett. Az így létrehozandó nyomtatott anyag képes lesz a külső hatásoknak (például hőmérséklet, nyomás, nedvesség) megfelelően módosulni, átalakulni vagy pedig mozogni. A nyomtatás során felhasznált anyagok köre mára már nagyon széles körűvé vált, ezek mellett megjelentek az úgynevezett okosanyagok is, amelyek új távlatokat nyitnak az additív gyártástechnológia területén.

Homlokzati állványtüzek

Huszár Zsolt — 2024-03-21

Homlokzati állványok építéséről, bontásáról, illetve az állványon történő munkavégzésről általában nem a tűzesetek jutnak eszébe a műszaki szakembereknek. A párizsi Notre-Dame 2019. április 15-ipokoli tűzesete azonban más megvilágításba helyezte az esetleges állványtüzek előfordulásának lehetőségét és azok vizsgálatát. A cikk célja, hogy felhívja a tervezők, kivitelezők és természetesen a beruházok figyelmét, hogy a homlokzati állvány mint építési segédszerkezet – a sok „klasszikus” balesti forráson túl – milyen veszélyeket rejt magában, nemcsak a rajta dolgozók számára, hanem adott esetben a felállványozott épületben tartózkodó személyekre, illetve magára az épületre is.

Építési kockázatok és kezelésük nukleáris létesítmények környezetében

Horváth-Kálmán Eszter — 2024-03-21

A világon minden a kockázatról szól, az egyéni döntésektől a globális döntésekig. A kérdés az, hogy egy adott projekt számára ez a kockázat elfogadható, vagy már nem. Az építési projektekre alkalmazott kockázatelemzés bizonyos tekintetben eltér a nukleáris létesítményekre alkalmazott kockázatelemzéstől. A nukleáris létesítmények esetében a kockázat mint olyan elsősorban nukleáris kockázat. Ennek fényében a nukleáris létesítményt érintő beruházások esetében az elvégzendő kockázatelemzést két külön szinten kell elvégezni. Az első szint a hagyományos építési kockázatelemzés, majd második szintként minden kockázati elemet nukleáris kockázati szempontból kell besorolni. A kutatás az építési kockázatok nukleáris kitettségének meghatározására irányult, továbbá ezen kockázatok valós idejű monitoringrendszerrel való csökkentési lehetőségét vizsgálja.

Road Profile Modelling Based on Measurement for Fire Truck Simulation

Hajdú Flóra — 2024-03-21

The unevenness of the road reduces the life of the vehicle’s suspensions, and the resulting harmful vibrations can also lead to the failure of other structures. In case of special superstructures like fire trucks, valuable firefighting equipment can also be damaged. Since there is little available literature dealing with the vibrations generated during the use of firefighting vehicles, in this research work a real road profile based on data from geodetic measurements was generated for numerical simulation. The suspension of the vehicle taking into account the parameters of a heavy-duty firefighting vehicle was also modelled, and then the effects of road failures using computer simulation were investigated. The road profile was implemented in the simulations with spline polynomials and the fire truck was simulated as a full vehicle model. The aim of the research is to compare the achieved simulation results with data from other vehicle research studies, thereby achieving more accurate results that can also be applied in practice, contributing to vehicle design and safe operation.

Evolution of the Regulation of the Transport of Dangerous Goods by Road, Part 2

Almási Csaba — 2024-03-21

In the first part of the two-part publication, the author presented the main stages in the history of the transport of dangerous goods by road, the administrative background, the current trends in the transport of dangerous goods and the most serious accidents. The author considers the development of the regulation of the transport of dangerous goods as a milestone in the development of the relevant international conventions and their amendments. The ADR Agreement has been amended twice so far, firstly in the body of the Agreement and secondly in the title. The second amendment removed the word “European” from the title of the Agreement, thus allowing it to be extended worldwide. In the second part of the publication, the author describes the process of the second amendment of the Agreement and examines its impact.

The Incision of the Riverbed on the Upper Hungarian Danube and the Rába, in the Region of the Confluence of the Moson-Danube

Kerék Gábor — 2024-03-21

The phenomenon of bed subsidence on our channelised rivers is a well-known fact for a long time. In the upper reach of the Danube in Hungary, this process seems to have accelerated in recent decades due to the construction of hydroelectric power plants on the German, Austrian and Slovak sections of the river and other anthropogenic effects. As a result, similar processes are also present in the lower reach of the Moson-Danube and Rába rivers, which are hydromorphologically significantly influenced by the Danube. In our study, we quantify the magnitude and temporal changes of this phenomenon by examining the hydrological time series of the Danube between the gauging stations of Dévény and Komárom and of the Rába between Sárvár and Győr. We estimate its impact on floods, navigation and the safety of drinking water resources.